A Heltai Miklós, a gödöllõi Szent István Egyetem docense által vezetett, Budapest térségében végzett kutatás alapvetõ célja annak tisztázása volt, hogy a lakott belterületeken észlelt vaddisznók a kültéri erdõkbõl érkeznek-e, vagy olyan példányokról van szó, amelyek már megtelepedtek a városi, zöldövezeti területeken.

A könnyen alkalmazkodó és magas intelligenciával rendelkezõ vaddisznó sokféle élõhelyen, köztük a vadon élõ állatok által alapvetõen elkerült városokban is meg tud élni, ahol általában kedvezõbb a mikroklíma, sok helyen a száraz idõszakokban is locsolják a zöldfelületeket, emellett megfelelõ búvóhelyek és nagy mennyiségû táplálék is rendelkezésre áll.

Az elmúlt idõszakban a vaddisznók lakott területeken való megjelenése Budapest környékén, a Dunakanyar több településén, Tatabányán, Salgótarjánban és a Balaton-felvidéken okozott problémákat. Mindez Európában nem számít új jelenségnek, a vaddisznók megtelepedése többek között Barcelonában és Berlinben is komoly károkhoz vezetett, ugyanis az állatok sokszor magánkerteket, közparkokat, sõt futballpályákat is feltúrnak.

A tanulmány adatai szerint a Pilisi Parkerdõ Zrt. Budapesti Erdészetéhez 2012 és 2013 között leginkább a lakott területeken belüli zöldterületeken észlelt vaddisznókról érkezett bejelentés. Ezek általában olyan erdõfoltok és bozótos élõhelyek, amelyek sok esetben zöldfolyosókkal csatlakoznak a külterületi erdõkhöz. Az állatok csupán nagyon ritkán, a bejelentett esetek mindössze 3,6 százalékában tértek be gondozott kertekbe.

A kutatás eredményei szerint a belterületen károkat okozó vaddisznók a közvélekedéssel ellentétben nem a külterületi erdõkbõl szöknek be a városba, hanem eleve a lakott területen élnek. Egy nyomkövetõvel ellátott példány mozgásának vizsgálatából kiderült, hogy naponta csupán néhány száz méteres távolságot tett meg, búvóhelye és táplálkozási helye gyakorlatilag ugyanott, az összefüggõ erdõtömbtõl távoli belterületen volt található.

A kutatók a lakott területek határainak közvetlen közelében elejtett 34 vaddisznó gyomortartalmának vizsgálatával kimutatták azt is, hogy a belterületeken élõ példányok táplálkozásában jelentõs szerepet játszanak az emberi tevékenységbõl származó zöldhulladékok, emellett elsõsorban olyan növényeket fogyasztanak, amelyek nagy mennyiségben találhatóak meg a belterületeken.

A közlemény emlékeztet, hogy a hatályos jogszabályok szerint a Pilisi Parkerdõ Zrt. a belterületeket vadászati szempontból nem kezelheti, vagyis nem léphet fel a városi környezetben megtelepült vaddisznókkal szemben sem, ez pedig potenciálisan veszélyeztetheti a terület lakosságának testi épségét.

A megoldást a kutatás szerint egy új városi vadgazdálkodási modell kialakítása jelentheti, amely a megfelelõ jogi és szervezeti háttér segítségével képes biztosítani, hogy a belterületeken megjelenõ vadon élõ állatfajok, így a vaddisznók által is okozott károkat alacsony szinten lehessen tartani.

A tanulmány a lakosoknak azt javasolja, hogy a belterületeken élõ vaddisznók számának visszaszorítása érdekében lehetõség szerint zárják le a kukákat, valamint ne szórjanak ki zöldterületre konyhai hulladékot és kerti nyesedéket. Emellett a kutatás sürgeti az illegális kommunális és zöldhulladék-lerakók felszámolását, az elhanyagolt kertek takarást adó aljnövényzetének lekaszálását, és a gyümölcsösök és kiskertek tönkrement kerítéseinek kijavítását, megerõsítését.