2019. november 21. Csütörtök, Olivér.
 
Érettségi – A matematika írásbeli nem volt megoldhatatlan, de könnyû sem intézményi vezetõk, szaktanárok szerintForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-05-06 11:00:11
Összességében nem tartották megoldhatatlannak, de könnyûnek sem nevezték az idei matematika érettségi írásbeli feladatokat az MTI-nek kedden, a vizsga napján nyilatkozó intézményvezetõk és szaktanárok.

Az Eduline információi szerint a középszintû matematika érettségi elsõ részében a többi között logikai feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. A portál azt írta: az érettségi feladatsor elsõ részében volt még sorozat és statisztikai feladat is, a vizsgán szerepelt továbbá százalék- és térfogatszámítás, valószínûségszámítás, valamint egy komplexebb, kombinatorikát, valóságszámítást és halmazelméletet magában foglaló feladat is.

A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója az MTI érdeklõdésére úgy fogalmazott, voltak szokatlannak tûnõ elemek, de összességében átlagos nehézségû, egyáltalán nem megoldhatatlan feladatsor volt az idei matematika írásbeli érettségi. Balogh László szerint “mérésre alkalmas”, szokásos nehézségû feladatokat kaptak a diákok, nem volt olyan kérdés, amelyre ne lehetett volna készülni. Lábodi Gyöngyi, a nagykanizsai gimnázium matematika munkaközösségének vezetõje hozzáfûzte: lehet, hogy néhány kérdést másként tettek fel a tételsor összeállítói, de ez nem tette megoldhatatlanná a feladatokat. Nem volt könnyû, de a szokatlannak tûnõ kérdésekkel együtt sem számított a megszokottnál nehezebbnek az idei érettségi – vélekedett.

A szekszárdi Garay János Gimnázium érettségizõ diákjai az utolsó percig dolgoztak a feladatokon a rendelkezésükre álló három órában – mondta Heilmann Józsefné igazgató az MTI-nek. A gimnáziumban 143 diák vizsgázott középszinten.

Straubingerné Kemler Anikó, az iskola matematika tanára szerint a feladatok a korábbi évek átlagánál kicsit nehezebbek, de megoldhatóak voltak, és mindegyik benne van a tananyagban. Ritkábban szerepelnek az érettségin például a vektorok, és meglepõ volt, hogy két, sorozattal kapcsolatos példa is akadt, a statisztika és a valószínûségszámítás ugyanakkor minden évben elõfordul a feladatok között – mondta. “A diákok nehéznek mondták a vizsgát, hosszú volt a feladatsor, nem volt idõ arra, hogy ha valamit nem tudtak, visszatérjenek rá, és hosszabban elgondolkodjanak rajta” – fûzte hozzá.

Szentendrey Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium matematikatanára a diákok véleményét összegezve az MTI-nek azt mondta: a többség szerint nem volt megoldhatatlan a feladatsor, de könnyû sem. Hozzátette: az érettségi feladatok elsõ része kifejezetten könnyû volt az idén – alapszintû matematikai ismeretekkel a maximális pontszám elérhetõ volt -, a második rész azonban nem teljesen fedte a várakozásokat. Nagyon sok volt a szöveges feladat, amelyekben meg kellett találni a matematikai tartalmat, a diákok viszont inkább a begyakorolt feladattípusokra számítottak – mondta a pedagógus. Az iskolában 118-an tettek középszintû írásbeli vizsgát.

A Balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója az MTI-vel azt közölte: nehezebb volt a matematika érettségi, mint tavaly, de nem teljesíthetetlen. Sinkóné Frenka Anikó a tapasztalatokat összegezve elmondta: korrekt módon összeállított feladatokkal dolgoztak a diákok, a vizsga nagyon sok tananyagot lefedett, sokoldalú volt, így ha valaki folyamatosan tanult, össze tudta szedni a pontokat. A balassagyarmati iskolában 97-en érettségiztek középszinten. Az igazgató arra is kitért, hogy kitartóak voltak a vizsgázók, csaknem mindannyian a beadási határidõ végéig dolgoztak, alig volt olyan, aki elõbb felállt. A hétfõi magyar érettségin többen egy órával hamarabb befejezték a feladatmegoldást – tette hozzá.

Csapos Zsolt, a nyírbátori Báthory István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese az MTI-nek arról számolt be, hogy a diákok többségének elmondása szerint nehéz volt az idei matematika érettségi feladatsora.

Tájékoztatása szerint az érettségizõk az elsõ, 45 perc alatt megoldandó feladatrészre és a második feladatsor kidolgozására is sok idõt fordítottak. Az elsõ feladatsort a diákok kimondottan nehéznek találták, a feladat második részére adott idõt végigdolgozták. A felügyelõ tanárnak az érettségi végén szólnia kellett, hogy a diákok fejezzék be a munkát, mert sokan az utolsó percben is dolgoztak – mondta.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1252 helyszínen 77 236 vizsgázó, emelt szinten 84 helyszínen 3696 diák adott számot kedden tudásáról. Matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, német és spanyol nyelven vizsgázó is volt.

A matematika középszintû írásbeli vizsgája 180 perces volt. A diákok elõször az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerû összefüggések ismeretét volt hivatott ellenõrizni. A II. feladatlap két részre oszlott: az elsõ rész három feladatot tartalmazott, azok egy vagy több kérdésbõl álltak, míg a második rész szintén három feladatból állt, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettõt kellett megoldani, és csak ez a kettõ értékelhetõ.

A matematika vizsgatárgy emelt szintû írásbeli vizsgája 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga két részbõl állt, a vizsgázó a rendelkezésére álló idõt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatta.
Szerdán a vizsgák a történelem írásbelikkel folytatódnak

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!