Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a történelem középszintû írásbeli érettségi vizsga idõtartama 180 perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszõleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A feladatlap elsõ felében 12, rövid választ igénylõ, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendõ, úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból állt.

A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikébõl tartalmazott feladatot. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, idõrendben követték egymást (például népvándorlás, középkori kereskedelem, IV. Béla uralkodása, reformáció, osztrák-magyar kiegyezés, az ENSZ szervezete, XX. századi népességrobbanás).

A 8 esszékérdésbõl (például a felvilágosodás alapelvei, Németország elsõ világháborús vereségének okai, jobbágyfelszabadítás Magyarországon, II. József rendeletei, vagy a Rákosi-korszak iparpolitikája) – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni. Mindkét feladattípusnak fontos elemei voltak az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A feladatok jellege változatos volt: például szöveges források elemzése, képekhez és forrásszövegekhez leírások párosítása, forrásszöveg alapján igaz-hamis állítások közötti választás, fogalmak kapcsolása forrásrészletekhez, térképes feladat, grafikon és adatsor elemezése.

A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is – közölte az Oktatási Hivatal.

A történelem emelt szintû írásbeli érettségi vizsga idõtartama összesen 240 perc volt. Az elsõ rész megoldásának idõtartama kötött volt, 90 percig tartott. Ez alatt rövid (tesztjellegû) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között volt az athéni demokráciára, a francia rendi monarchiára, a merkantilizmusra, a XIX. századi balkáni konfliktusokra, a hidegháborúra, a határon túli magyarságra vonatkozó, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például a világ népesedése vagy a magyar külkereskedelem). A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre.

A tíz esszéfeladatból (például az Oszmán Birodalom társadalma, XVI. századi világkereskedelem, a szövetségesek második világháborús együttmûködése, Szent István egyházszervezõ tevékenysége, Zrínyi Miklós tevékenysége, vagy az 1956-os forradalom nemzetközi összefüggései) – bizonyos választási szabályok betartásával – négy megoldása volt kötelezõ. A feladatokhoz általában szöveges vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1 254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6 372 diák tett érettségit.
Történelembõl középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is volt vizsgázó.