A riporter felvetésére, hogy a Fõvárosi Ítélõtábla pénteken – a gyanúsítottak 2009-es elfogása után több mint fél évtizeddel – kihirdetett másodfokú döntése a három tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében még mindig nem jogerõs, az ügyvéd megjegyezte: korábban három év volt az elõzetes letartóztatás felsõ határa, azután négy évre emelte a jogalkotó, majd az ároktõi banda ügye kapcsán súlyos bûncselekményeknél eltörölte a felsõ határt, és így már jogerõs ítélet nélkül is korlátlan ideig fogva tarthatók a vádlottak.

Bérdi Zsolt hozzáfûzte: a romagyilkosságok ügyében arra számít, hogy a harmadfokon eljáró Kúria fél-egy év múlva hozhat döntést.

A Kúria feladata, hogy vizsgálja egyrészt a tábla másodfokú döntésének megalapozottságát, másrészt az eddigi eljárás szabályszerûségét – mondta a védõ, aki szerint történhettek olyan törvénysértések, amelyek miatt az eljárás megismétlésére lesz szükség.

A tábla pénteki döntése szerint csak a negyedrendû vádlott, Csontos István ügyében emelkedett jogerõre a korábban elsõ fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés.

A tényállás szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Petõ Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofõrként. A bûncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsérültek.

Az ítélõtábla fél napon át tartó szóbeli indoklásában kitért a többi között arra, hogy a védõk által jelzett eljárási szabálysértések nem alapozták meg a hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését. A tényleges életfogytiglan kapcsán leszögezte: a rasszista indítékból elkövetett, élet elleni cselekmények elkövetõi a legsúlyosabb büntetést érdemlik.