Eddig úgy tartották, hogy elsõsorban a 35 évnél idõsebb férfiak és 45 évnél idõsebb nõk esetében szükséges a koleszterinszint rendszeres mérése, azonban az új, átfogó hazai statisztika alapján ez már minden korosztályról elmondható.

2010–2014 közt már a 18–25 év közti résztvevõknél is megjelent a kritikusan magas koleszterinszint, a szûrõkamionokban vizsgált férfiak 7 százalékos, a nõk esetében pedig 5 százalékos gyakorisággal. Minden második 26 év feletti férfinál magas vagy nagyon magas értéket mértek, míg a nõk esetében leginkább 46 év felett tapasztalták a koleszterinszint ugrásszerû növekedését – ennek ellenére a 18–45 év közti nõk esetében is minden harmadik résztvevõ érintett volt. Összességében elmondható, hogy a magyar nõk 39 százalékának és a férfiak 47 százalékának eredményei tértek el a határértéktõl.

Ismert, hogy Magyarország halálozási statisztikáját a szív- és érrendszeri betegségek vezetik, de azt kevesen tudják, hogy ezek hátterében a nem megfelelõ koleszterinszint is állhat. A korai felismerés ezért is kiemelt fontosságú, hiszen a magas koleszterinszint orvosi kezelés nélkül többek közt szívinfarktus kialakulásához vezethet. A gyors és gyakorlatilag fájdalommentes szûrést kérhetik háziorvosuktól.
Jó és rossz

A koleszterin szervezetünk fontos építõeleme, mint sejtmembránalkotó minden sejtünkben jelen van. Magas koncentrációban tartalmaz koleszterint az agy, de számos létfontosságú molekula, például a szteroidhormonok vagy a D-vitamin elõanyagaként is szolgál.

A vér magas koleszterinszintje két fõ forrásból származik. Részben a táplálkozásból, elsõsorban állati eredetû zsírok túlzott fogyasztásából (30 százalék), másrészt a koleszterin belsõ, májban történõ termelõdésébõl (70 százalék), melynek fokozódása gyakran öröklötten fordul elõ. A koleszterin nem vízoldékony, a vérben fehérjéhez kötve lipoprotein formájában kering. A lipoproteinek közül a nagy sûrûségû (HDL) érvédõ hatású, míg az alacsony sûrûségû (LDL) érelmeszesedésre hajlamosít. Amennyiben valamely társbetegség vagy állapot (például magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás) hatására elindul az érrendszer károsodása, az LDL nagy mennyiségben jut be az érfal belsejébe és ott gyulladásos folyamatot indít el.

A folyamat számos következménye közül a legismertebb az érfal meszesedése, szûkülete, mely éppúgy érinti a szív koszorúereit, mint a végtagokat vagy az agy érrendszerét. Az enyhén emelkedett koleszterinszint kezelése életmódváltással, diétával is lehetséges, a mérsékelten vagy súlyosan emelkedett értékek azonban folyamatos kontrollt és gyógyszeres kezelést igényelnek.

Az is kiemelten fontos, hogy a betegségben érintettek az orvosi elõírásoknak megfelelõen szedjék a koleszterinszint-csökkentõ készítményeket. Sajnos gyakori probléma, hogy a betegek nem rendszeresen szedik, vagy teljesen el is hagyják a gyógyszert, ugyanis az emelkedett koleszterinszint nem jár fájdalmas tünetekkel. Azonban a terápiakövetés hiánya a már korábban említett súlyos következményekkel, akár szív­infarktus kialakulásával is járhat.