2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
OGY – Benyújtották a nemzeti felsõoktatási törvény módosításátForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-05-17 15:52:20
Benyújtotta a nemzeti felsõoktatási törvény módosítását csütörtökön az emberi erõforrások minisztere az Országgyûlésnek.

A 73 oldalas javaslat alapján az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzõközpontok, megjelenne a hallgatók kompetenciamérése, bevezetnék a mesteroktató kategóriát, valamint változnának a hallgatói átsorolás feltételei is. Új nevet kapna a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola is, amely Budapesti Metropolitan Fõiskola lenne a jövõben.

Az egyetem megnevezés használatát a törvényjavaslat – a minõséget kifejezõen – legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon folyó képzéshez, valamint doktori képzéshez és doktori fokozat odaítéléséhez köti. Feltétel továbbá a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében a foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százalékos tudományos fokozatú aránya, valamint az indított szakok egy részén az idegen nyelvû képzés.

Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsõoktatási intézmény, amelyik legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, legalább két szakon duális képzést folytat, munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, az általa indított szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven folytatni.

Palkovics László felsõoktatási államtitkár korábban elmondta: az alkalmazott tudományok egyetem kategória bevezetésével jobban szeretnének közeledni a munkaerõ-piaci igényekhez. Közösségi képzõközpontok várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre – mondta, példaként említve Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát, s lehetõségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli.

Egyszerûsödik az intézmények közötti együttmûködés, az adott fenntartóhoz tartozó intézmények más telephelyen, más infrastruktúrával indíthatnak képzéseket megállapodás alapján, és nem szükséges újabb akkreditáció.

Létrehozzák a “bachelor profession” típusú képzési formát, amelynek lényege, hogy azok a hallgatók, akik nem tudományos vonalon szeretnének haladni, az adott diszciplína üzemeltetésére vonatkozó tudást szerezhessenek. Ez a képzési forma is alapképzésnek számít majd, és három éves lesz.

A hallgatók állami ösztöndíjas képzésbõl költségtérítéses képzésbe való átsorolásának feltételei megváltoznak, két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni. Ebbe a külföldi tanulmányokra fordított idõ nem számít majd bele. A törvénymódosítás lehetõvé teszi, hogy az átsorolás terjedjen ki a 2013-ban felvételt nyert magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatóra is és kérhesse átvételét magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre.

A javaslat tartalmazza az intézmények új testületének a konzisztóriumnak létrehozási feltételeit. Állami felsõoktatási intézményben a stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenõrzése céljából mûködne, a grémiumnak öt tagja lenne, amelybe három tagot a miniszter delegál. A miniszter a tag delegálását megelõzõen véleményt kér a felsõoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezeteitõl és az érintett felsõoktatási intézménytõl, valamint a felsõoktatási intézmény hallgatói önkormányzatától. A konzisztóriumnak hivatalból tagja lenne a rektor és a kancellár.

A felsõoktatási intézményben az egyetemi tanári és a fõiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos fõmunkatársi munkakörök három, az egyetemi docensi, a fõiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnának.

A módosítás melléklete szerint fenntartói kezdeményezésre a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola a Budapesti Metropolitan Fõiskola nevet viselné a jövõben, s pontosítanák az Edutus Fõiskola székhelyét. Pontosítanák a magán felsõoktatási intézmények egyedi mûködését biztosító rendelkezések.

A törvénymódosítással az Oktatási Hivatal feladataként határoznák meg a nyelvvizsgák nyilvántartásának vezetését.

A módosítás kiegészíti a hallgató jogairól és kötelességeirõl szóló rendelkezéseket, így a hallgató köteles a hallgatói jogviszony létesítését követõen a felsõoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat megtartani, illetve köteles tiszteletben tartani a felsõoktatási intézmény hagyományait, továbbá az intézmény alkalmazottai, valamint hallgatótársai emberi méltóságát.

Rögzítenék azt is, hogy felsõoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végzõ szervezet is alapíthat.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!