Döntött a kormány az e-kártya bevezetésérõl – közölte csütörtökön a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter. Lázár János elmondta, a kormány szerdai döntése értelmében felmenõ rendszerben vezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, ezen felül kibõvíthetõ közlekedési kedvezmények igénybe vételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra – tette hozzá. A kártya bevezetését idén megkezdik, ingyenesen vagy méltányos áron biztosítják majd azt az embereknek – ígérte.

Az új kártya bevezetésével, illetve az ehhez kapcsolódó rendszer élesítésével az államnak minden eddiginél nagyobb hatalma lesz a polgárok felett – figyelmeztetett az egyik veszélyére már a tervezés szakaszában a HVG. Még akkor is, ha a mindössze háromnapos véleményezésre kiadott, amúgy 36 oldalas tervezet alapján a javaslat elsõ ránézésre ártatlannak, sõt kifejezetten hasznosnak tûnt. A kérdések akkor vetõdtek fel, amikor célként fogalmazódott meg, hogy az egy adott személyt érintõ, különbözõ (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatali, társadalombiztosítási, közlekedésrendészeti, rendõrségi) nyilvántartásokban szereplõ adatokat a korábbinál egyszerûbben összekapcsolhatóvá kell tenni. A mindennapokban persze nem szokatlan, hogy a különbözõ adatbázisokban ugyanarra a személyre rákeressenek, erre most is van lehetõség, ám ezt mindig csak ideiglenesen, jogosultsággal rendelkezõ szerv kérésére, az abban foglalt eseményre lehet egybegyûjteni, az összefésült információkból adatbankot építeni tilos. Márpedig éppen valami hasonló sejlett fel a kormány javaslatából, miután erre vonatkozó egzakt tiltást nem lehetett kiolvasni a tervezetbõl.
Fotó: Fazekas István


Ezzel pedig a kormány érzékeny területre tévedt, igaz, nem elsõként. Az adószámot és taj-számot is tartalmazó azonosító kártyát ugyanis legutóbb a Medgyessy-kormány igyekezett bevezetni. „Nem a közigazgatásnak, hanem az állampolgároknak az érdeke lenne, ha három vagy négy kártya helyett csak egyet kellene hordaniuk” – érvelt akkor Tóth Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a koalíciós partner SZDSZ ellenállásán azonban már a kormányon belül elbukott a javaslat.

Az egységes, személyi számon nyugvó állami adatbázisok szétválasztása ugyanis a rendszerváltás egyik vívmánya volt, köszönhetõen az Alkotmánybíróság (Ab) elsõ elnökének, Sólyom Lászlónak. Ezt az elvet látja most veszélyben a Társaság a Szabadságjogokért nevû szervezet – figyelmeztetett már a javaslat ismeretében a HVG. „A tervezett intézkedések szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhoz kötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különbözõ célú adatkezelések összekapcsolásának fõszabályszerû tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát” – érvelt a szervezet.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke alkotmányosan kivitelezhetõnek mondta a tervet, alapvetõ problémát saját állítása szerint nem látott, noha hiányolta a garanciális szabályokat. A HVG-nek azt mondta, aggályait a törvényalkotókkal is megosztotta, és, mint mondta, megnyugtató válaszokat kapott. Szerinte „az osztott információs rendszereken nem változtat meg semmit a javaslat, nem változnak a felhatalmazások sem, és a maihoz hasonlóan aktív közremûködés kell majd az adatok kezeléséhez". Azt azért hozzátette: ahhoz azért ragaszkodnak, hogy az ujjlenyomat képe csak az e-kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist.