Sokan tévesen a mértékükre vonatkoztatják a kis- és középvállalkozások kifejezést, holott ezeknek a gazdasági társaságoknak az állapotát tükrözi ez az elnevezés – indította a csütörtöki kerekasztal beszélgetést Gulyás József, a KKV Ház Zrt. vezérigazgatója. Magyarázatként hozzáfûzte, ezeknek még vagy már annyira alacsony a jövedelmezõségük, hogy nem képesek a saját jövedelmükbõl megvásárolni az elsõ osztályú jogi-, számviteli-, pénzügyi-, adózási-, pályázási és marketing tudást.

Ráadásul nem tudják követni a nemzetközi szakirodalmat, valamint esélytelenek az innovációban, a kutásfejlesztésben és a szervezetfejlesztési motivációs képességek terén is gyengék. Ezek nélkül pedig versenyhátrányban vannak a nagy vállalatokkal, a multikkal szemben. Ennek enyhitésére vártak javaslatokat, észrevételeket a szervezõk, köztük a megyei kereskedelmi és iparkamara, az IPOSZ, a VOSZ, a KISOSZ és Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

A vitának hirdetett kétórás beszélgetés végén nehéz volt eldönteni, hogy sikerült-e az eredeti célkitûzés, amiben közrejátszott az elõre megtervezett moderálás, így fõleg a szervezetek és nem a meghívott vállalkozásvezetõk kaptak szót. Az mindenesetre kiderült, hogy az érintettek szinte egyenlõ arányban érzik hátráltatónak a pénztelenséget, a túlzott adminisztrációt és kompetencia hiányt.
Több mint félmillióan

Kitõl kaphatnak segítséget, kik támogathatják az életciklusuk elején járó családi-, kis- és középvállakozásokat? – határozta a meg a célját Gulyás József, a KKVHáz Zrt. vezérigazgatója a Hotel Lyciumban megtartott kerekasztal beszélgetésnek. Ehhez minden olyan szervezet képviselõjét meghívták, melyek választ adhatnak a kérdésekre, ettõl még a vitának tervezett kétórás eszmecsere végén maradtak nyitott kérdések.

Hogy mennyire húsbavágó, társadalom politikai probléma ez Magyarországon azt a vezérigazgató egy adatsorral érzékeltette. Eszerint ma hazánkban 530 ezer a kkv-k száma, melyeknél a 99 százaléka dolgozik a foglalkoztatottaknak és a GDP megtermelésébõl 50-55 százalékban veszik ki a részüket, az exportból pedig 25-27 százalék jut rájuk.
Generációváltás

A VOSZ megyei elnöke, Gulyás Sándor arról beszélt, hogy az ebben a szektorban a mikrovállalkozások nagy részének kimerültek az anyagi forrásai, elavult a gépparkjuk és nincs megfelelõ szakmunkás utánpótlás sem. Nehéz a tisztességeseknek a fekete gazdaság szereplõivel felvenni a versenyt, amit csak közösen lehet megnyerni.

Jelentõs problémának tartja a generációváltást, mert a rendszerváltás idején alakult vállalkozások vezetõi lassan kiöregednek, és nem mindenhol tudják tovább adni a stafétabotot. Az utódok ódzkodása részben odavezethetõ vissza, hogy látták szüleik küzdelmét (különösen a 2008-as válság óta) és nem kérnek belõle, más esetben a szülõ nem tartja alkalmasnak gyermekét a vállalkozás tovább vitelére. Általánosságban pedig a pénztelenséget és a megnövekedett adminisztrációs terheket nevezte legfõbb hátráltató tényezõként a kkv fejlõdésének útjában.

A jelenlévõk többé kevésbé egyetértettek ezzel kiegészítve egy harmadik problémával, a tudáshiánnyal.
Elmennek a jó szakemberek

A beszélgetés további részében kiderült akad még javítani való más területeken is. Az IPOSZ országos elnökségének tagja, a hajdúböszörményi Rácz Sándor az utánpótlás hiányát hangsúlyozta, mert lassan nincsennek már mesterek, akiktõl a fiatalok tanulhatnának.

Nádasdi Szilvia a Magyar Kereskedõház Zrt. debreceni irodájának a vezetõje szerint a piaci információk, a szaktanácsadás és a kapcsolatok hiányára hivta fel a figyelmet. Hozzátette õk elsõsorban a külpiacra jutásban tudnak segíteni. A Hotel Lycium igazgatója, Szerdi Zsuzsanna a jó szakembereket hiányolta a vendéglátásban, mint mondta, a képzésünk még jó, de nem vagyunk versenyképesek a nyugati országrésszel, illetve Angliával Hollandiával és Ausztriával.
Tanulva vállalkoznak

Dr. Nábrádi András a Debreceni Egyetem rektorhelyettese egyben a Magyar Közgazdasági Tárasaság megyei elnökeként úgy fogalmazott, divat a duális képzést mindhatónak tartani, de szerinte ez nem igaz minden területre, így például nincs szüksége erre egy leendõ történelemtanárnak vagy a mérnökökön kívül más értelmiséginek. Ugyanakkor hasznos az iparban, a mezõgazdaságban és a vállalkozói életben. Ez utóbbi megerõsítésre hozták létre öt éve a vállalkozásfejlesztési tanszéken a team akadémiát, melynek lényege, hogy a hallgatók létrehoznak egy valós vállalkozást, melyet tanulmányaik alatt végig menedzselnek, és ha végeztek eldönthetik, mi legyen a sorsa. Ezáltal nem a tanároktól, hanem az élettõl kapják a pofonokat, ha rosszul gazdálkodnak.