2019. október 19. Szombat, Nándor.
 
Gepidákra bukkantak BerettyóújfalunálForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-05-27 07:52:58
Magyarországon egyedülálló, közel kétszáz sírból álló gepida temetõt találtak régészek Berettyóújfalunál, egy útépítést megelõzõ feltárás során. A régészeti feltárást a debreceni Déri Múzeum megbízásából jelenleg is zajlik.

A legjelentõsebb magyarországi sírhely

A temetõ az elmúlt évek legnagyobb felfedezése ebbõl a korszakból, mivel hatalmas gepida leletanyaggal büszkélkedik. A titokzatos gepida népet – néhány írásos forrástól eltekintve – csak a régészeti leletek alapján ismerhetjük.Az utóbbi években csupán kisebb temetõket találtak a régészek, így a most Berettyóújfalu határában elõkerült közel kétszáz sír egyedülállónak tekinthetõ, országos szinten a legjelentõsebbek közé tartozik. „A gepidáknak Erdélyben volt a hatalmi központjuk, azonban a mostani berettyóújfalui leletanyag alapján úgy tûnik, itt is lehetett egy jelentõs centrumuk, több évszázadon keresztül élhetett itt ez a népcsoport” – mondta Farkas Zoltán, a Salisbury Régészeti Kft. ásatásvezetõ régésze.

A hiányos sírban is kincsekre leltek

Bár a sírok többségét kirabolták, így is számos izgalmas lelet került elõ a föld alól. A csontvázas sírokból a halottal eltemetett kardok, lándzsák, fibulák, övcsatok, csontfésûk, bordás csészék és edények is voltak a megtalált leletek között. Közülük kiemelkedik a díszes pajzsdudor, az úgynevezett umbo, amely az aranyozott díszítésébõl ítélve valószínûleg egy magas rangú gepida harcosé lehetett. A leletanyag restaurálását a szakemberek már meg is kezdték – párhuzamosan az ásatással. A gepida temetõ mellett avar lovas temetkezésekre, házra utaló nyomokat találtak és látványos – a neolitikumból származó – agyaglelõhelyeket is feltártak. Mindez arra enged következtetni, hogy a terület más idõszakokban is kiváló adottsággal rendelkezett a letelepedésre. Az már most, a temetõ feltárása közben nyilvánvalóvá vált a szakemberek számára, hogy a gepidák nem tûntek el az avar uralom idején, hanem a két népcsoport együtt élhetett tovább ezen a lelõhelyen.

Kik voltak a gepidák?

A gepida nép keleti-germán eredetû lehetett, ám az ellenségeik (és elvileg rokonaik), a gótok róluk szóló mondája alapján Gothiscandza szigetérõl származtak. Bár azt a vidéket Skandináviával azonosítják, a két nép onnan száramazó eredete nem bizonyított. A gepidák régészeti nyomai a Visztula vidékig követhetõek, mivel az i.sz. 2-3. század folyamán arra vándoroltak. Egyes elméletek szerint 260 körül, mások szerint az i.sz. 4-5. század környékén jelentek meg a Szamos és a Tisza közötti területeken. Terjeszkedésüket kezdetben (400 körül) a hunok, majd további – a mai Szerémségig és Szlavóniáig nyúló – területfoglalási törekvéseiket az osztrogótok húzták át.

A régészek számos, a terepi munkát és az összefüggések értelmezését meggyorsító technológiát, így például 3D szkennert és speciálisan felszerelt drónt is használnak a feltárás során.


Az ásatások befejeztével megkezdõdik majd a leletek régészeti értelmezése és tudományos feldolgozása.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!