Csökkenti a fájdalmat

Akiknek az életük tele van stresszel, és jó páran vannak így, a gyaloglás sokszor felér egy terápiával, hiszen ilyenkor a sétáló más ingerekre figyel, kiszellõzteti a fejét, ha egy percre is, de megszûnnek a nyomasztó gondok.

Ezzel egyidõben pedig javul a fizikum, erõsödnek a csontok, izmok, a tüdõ oxigénnel teli levegõhöz jut. Érdekes, hogy azoknál az embereknél, akiknek begyulladt a térdízületük, és ez bizony fájdalommal járt, heti 3 órás sétával a kellemetlen panaszok, fájások 50 százalékkal csökkentek. Azoknál a nõknél, akik a menopauza után is hetente négy órát gyalogoltak, 40 százalékkal csökkent annak az esélye, hogy egy baleset, vagy egy esés következtében eltörjön a csípõjük.

A gyalogosan közlekedõk boldogobbak

Egy felmérés során a szakértõk arra a következtetésre jutottak, hogy a kutatásban résztvevõ pesszimista, depresszióra hajlamos emberek negyede arról számolt be, hogy már egy kevés séta után javult a közérzetük, jobban érezték magukat a bõrükben. Ahogy növelték a séta, illetve gyaloglás idejét, javulásról már az alanyok fele számolt be. A gyalogos mozgás megnyugtatja az idegrendszert, egy kiadós séta után pedig euforikus hangulat is kialakulhat.

Egészségvédõ hatása van

Egyes kutatások azt állapították meg, hogy a rendszeresen gyalogosan közlekedõknél akár 50 százalékkal is csökkenhet a szívbetegségek kialakulásának esélye. Azoknál az idõseknél, akik két lábon mentek el bevásárolni, kisebb volt a demencia, illetve az Alzheimer-kór elõfordulása. A cukorbetegek kezelésében is sokat segíthet a gyaloglás, hiszen egy statisztikai kimutatás szerint a gyalogos cukorbajosok 60 százalékának sikerült javítania egészségi állapotán, hiszen annyira stabilizálódott a vércukorszintjük, hogy már csak minimális kezelésre volt szükségük. A Harvard Egyetemen 12 évig kísértek figyelemmel gyalogosan közlekedõ embereket, és arra jöttek rá, hogy esetükben 23 százalékkal kevesebb volt az elhalálozási ráta, a nem gyalog közlekedõkhöz viszonyítva.