– A viselkedésünk árulja el leginkább a magyarságunkat, ha külföldön járunk – derült ki egy szállásokkal foglalkozó portál felmérésébõl. A leggyakoribb vélemény szerint a magyarok hangosan, harsányan beszélnek – általában épp az anyanyelvükön –, így nem nehéz megállapítani, melyik nemzetiséghez tartoznak.

Elmondta továbbá, hogy a magyaroknak a külföldi nyaralással kapcsolatban egyértelmûen a nyelvtudás hiánya okozza a legtöbb gondot. A portál kérdéseire adott válaszok szerint elõfordult, hogy valaki egy idegen országban kenyér helyett óvszert kapott, más meg bennragadt egy áruházban, mert nem értette a közeledõ zárórára figyelmeztetõ hangosbemondót.

Végigesszük a nyaralást

A megkérdezettek szerint a magyarok – a beszédük mellett – még az étkezési szokásaikkal tûnnek ki a turisták tömegébõl. A kutatása alapján általánosnak mondható, hogy mi magyarok hûtõtáskával indulunk a tengerpartra, illetve, hogy szendviccsel a táskában megyünk várost nézni. A felmérésben megkérdezett emberek háromnegyede látott már külföldön magyar turistát rántott húsos zsemlét enni. Az öltözködésünk már kevésbé utal a származásunkra – bár a válaszadók kétharmada egyértelmûen a kényelmet helyezi a divat elé külföldi útján. – A legkirívóbb öltözéknek a megkérdezettek szerint a zoknival együtt viselt szandál számít, illetve sok magyarra jellemzõ, hogy nejlonszatyrot cipel az egész nyaralás alatt – magyarázta Dorcsinecz József. A külföldön szokatlan kiegészítõk között még az övtáskát és a nyakba akasztható mûanyag pénztárcát említették sokan.

A megkérdezettek negyede szerint a magyar turisták még arról ismerhetõk fel, hogy nem tartják be az írott és íratlan helyi szabályokat. Ehhez kapcsolódva sokan említették a magyarokra jellemzõ „ügyeskedést”: olyan helyen is alkudni próbálunk, ahol ez nem szokás, vagy éppen marokszám visszük az ingyen felkínált cukorkát. – Külön problémakört jelentenek a szállodai szobába bekészített piperecikkek, amelyeket a többség haza szokott vinni a válaszadóink szerint – mondta Dorcsinecz József.

HBN