Kedvezõnek nevezte a legfrissebb demográfiai adatokat Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje, arról azonban már elfelejtett említést tenni, hogy sajnos a halálozások számában továbbra sem sikerült jelentõs csökkenést elérni. Ha hosszabb idõsoron szemléljük az adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy 2011 januárja óta az élve születések száma nagyjából 7 és 8 ezer között mozog kisebb-nagyobb eltérésekkel.

Harrach Péter kedvezõ demográfiai folyamatokat lát

Fotó: Polyák Attila - Origo

Sokkal többen haltak meg

Nagyon kedvezõtlen viszont, hogy az idei év elsõ két hónapjában az elhúzódó influenzajárvány miatt a halálozások száma nagyon komoly mértékben megugrott. Csak januárban és februárban több mint 26 ezren haltak meg, míg 2014 ugyanezen idõszakában csak 21 500-an. Kedvezõ adat, hogy az év elsõ négy hónapjában nõtt a házasságkötések száma, és három százalékkal többen születtek, mint egy éve.

Egyre idõsebben szülnek

A népességfogyás az egész fejlett világon, ezen belül az EU tagállamaiban is komoly probléma. A KSH egy, a témában készült új tanulmánya rámutat, hogy különösen a 2008-ban kitört pénzügyi és gazdasági válság során változtak meg az uniót jellemzõ termékenységi trendek.

Az ezredfordulót követõen folyamatosan kitolódott a gyermekvállalás átlagos életkora, a vizsgált idõszak végén már30 éves kor felett volt az anyák átlagos életkora az Európai Unióban.2013-ban a világra jött gyermekeknek már több mint a fele 30 éves vagy annál idõsebb anyától született.

Egyre idõsebb korukban szülnek a nõk Európában

Forrás: Thinkstock

Picit jobb lett a magyar helyzet

A teljes termékenységi arányszám alakulásának a tekintetében sem túl rózsás a helyzet. Ez a szám a szülõképes korú nõi népességre (15–49 év között) jutó születések átlagát jelenti. Ha ez az érték 2,1 fölött van, akkor növekszik a népesség, ha ez alatt, akkor csökken. Uniós szinten ez a szám a 2001-es 1,61-ról 2013-ra 1,55-ra mérséklõdött.A legnagyobb visszaesõk Ciprus, Portugália és Málta voltak, míg a legnagyobb elõrelépés Szlovéniában, Csehországban és Lettországban tapasztalható.

Magyarország helyzete ellentmondásosan alakult: 2013-ban magasabb termékenységi mutatóval büszkélkedhetett, mint az évezred kezdetén, mégis öt hellyel esett vissza, és az 1,4-es mutatóval a középmezõnybõl a rangsor utolsó negyedébe került. Egyébként hazánkban legutóbb 1975–1980 között volt ez a mutató a lélektaninak számító 2,1-es érték fölött.

Portugáliában is nagyon kedvezõtlen a népesedési helyzet

Forrás: Puskás Zoltán

Mi történt Pest megyében?

Nemrégiben szintén a KSH tette közzé az elmúlt idõszak népesedési adatainak megyénkénti bontását. Ebbõl kiderült, hogy a születések és a halálozások egyenlege igen tág értékek között mozgott 2014 elsõ negyedéve és 2015 elsõ negyedéve között.A természetes fogyás Pest és Komárom-Esztergom megyében erõsödött a legjelentõsebben,több mint a kétszeresére emelkedett, Nógrád és Vas megyében azonban a népességfogyás lassult.

A fõvárosban az idei elsõ negyedévben 18 százalékkal többen haltak meg, mint 2014 azonos idõszakában, miközben a születések száma csupán 4,4 százalékkal bõvült. Szintén kiugróan nõtt a halálozások száma Pest megyében, ahol 2015 elsõ negyedévében 23 százalékkal többen hunytak el, mint egy éve, ráadásul ott még a születések száma is csökkent.

Budapesten az idei év elsõ negyedében sokkal többen haltak meg, mint egy éve

Fotó: Polyak Attila - Origo

A mögöttünk hagyott egy évben csupán három olyan megye volt az országban, ahol volt olyan idõszak, amikor növekedett a népesség. Hajdú-Biharban és Pest megyében 2014 III. negyedévében regisztráltak egy picivel több születést, mint halálozást. Szabolcs Szatmár-Beregben ugyanebben az idõszakban 120 fõvel több született, mint ahányan meghaltak.

Vesztesek és nyertesek

A hazai népesedési adatokról május végén tette közzé a legfrissebb térképeit a GeoX Kft. A települések népessége mellett a lakónépesség változását is térképileg ábrázolta a cég. Így jól láthatjuk, hogy 2014 és 2015 januárja között az ország mely térségeiben volt jelentõs növekmény, vagy éppen csökkenés a helyben lakók számában.

Az utóbbi egy évben nagyon sokan költöztek Nyíregyházára

Forrás: wikipedia

A térképen jól látszik, hogy komoly elvándorlás inkább az alföldi területeken volt, de a dél-dunántúli térségekbõl is sokan elköltöztek.Egyfajta népességrobbanást láthatunk Gyõrben, Szegeden, Székesfehérváron, Nyíregyházán és a fõváros környéki településeken.Az utóbbi egyáltalán nem számít új jelenségnek, mivel Budapestrõl már az 1990-es években több tízezren költöztek ki az agglomerációba.

A lakónépesség változása Magyarországon, 2014–2015

Forrás: GeoX Kft.

Nagyon érdekes jelenséget láthatunk a fõvárosi kerületekben is. A rendkívül népszerûnek számító VII. és IX. kerületben csökkent a lakónépesség száma 2014-ben. Ezzel szemben a szintén belsõ kerületnek számító VIII. és XIII. kerületben nõtt a leginkább az ott lakók száma. A külsõ kerületek közül a legnagyobb vesztes Rákospalota, míg a nyertes Soroksár volt.