2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
A munkanélküli fiatalok meg sem próbálnak vállalkozniForrás: uzletresz.hu
Utolsó módosítás: 2015-07-08 17:15:56
A jó tanuló sosem vall kudarcot, nem bukik, hanem próbál megfelelni az elvárásoknak. Milyen egy jó vállalkozó? Ezeknek pont az ellenkezõje: kockáztat és kiáll magáért. Hol sajátíthatjuk el ezt a mentalitást? Mit tesz a felsõoktatás a magyar kkv-szektorért?

A rendszerváltás után alapított családi vállalkozások vezetõi hamarosan elérik a nyugdíjas kort, amikor át kell adniuk másnak a stafétabotot. Azonban az a baj, hogy nincs kinek. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a következõ öt évben 200 ezer magyar vállalatnál lesz szükség generációváltásra, ami társadalmi szintû probléma lehet. Mik a lehetséges megoldások, és mit tehetnek a felsõoktatási intézmények?

A következõ 5 évben több száz családi vállalkozás feje vonul nyugdíjba

Forrás: AFP/Philippe Huguen

A gyerek más karrierre vágyik

A legkézenfekvõbb megoldás, hogy a gyerekek vegyék át szüleiktõl a vállalatvezetést. Gyakori akadály azonban, hogy a gyerekek más szakmát tanulnak, és másféle karrierre vágynak. Idegenekre azonban nem mindenki bízza rá nyugodt szívvel a családi céget, még akkor sem, ha az illetõnek jelentõs ügyvezetõi tapasztalata van. Sosem lehet tudni, hogy milyen irányba viszi el a céget egy külsõ ember, aki talán teljesen más értékek mentén gondolkodik. A harmadik út a cég eladása, ami kevés esetben lehetséges, mert az adás-vételhez fontos, hogy minden mások által megérthetõ és átvilágítható legyen, a kis családi vállalkozások viszont általában erre nem fektetnek hangsúlyt.

A felsõoktatás is felelõs?

A probléma megoldását nehezíti, hogy Magyarországon alacsony a fiatalok vállalkozási hajlandósága. A fiatal munkanélküliek közül kevesen gondolják úgy, hogy a saját vállalkozás is járható út. Többnyire nagyvállalatokba próbálnak betagozódni, és meg sem próbálnak vállalkozást indítani, akkor sem, ha évekig nem találnak olyan munkát, amit szívvel-lélekkel végeznek. Ennek a hozzáállásnak a megváltoztatása kulcsfontosságú lenne a generációváltás segítésében.

A magyar oktatás kényelmes rendszerekbe igyekvõ fiatalokat nevel ki

Képregény: Sebes Miklós - Origo

Dr. Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja szerint a magyar oktatás arra neveli a diákokat, hogy kerüljék a bukást és konform megoldásokat alkalmazzanak, a vállalkozói életforma pedig pont ezek ellenkezõjét kívánja meg. „Magyarország – és sok más ország – oktatása kényelmes rendszerekbe igyekvõ embereket nevel ki, ami teljesen ellentmond a vállalkozói attitûdnek. Jól mutatja a problémát, hogy a felsõoktatásban végzõk csupán öt százaléka gondolkodik el azon, hogy vállalkozást indít, de õk is még csak gondolkodnak, tehát nem arról van szó, hogy tervezik” – mondta Heidrich.

A vállalkozó nem dolgozik ingyen

A BGF finn mintára hozta létre Team Academy képzését, amely az országban még egy helyen, a Debreceni Egyetemen indult el. A hallgatók vállalkozási projekteken gyakorolják az együttmûködést és minden mást, ami fontos egy vállalkozáshoz. A képzés elején vállalkozást alapítanak, mert ez szükséges a gyakorlati elvárások teljesítéséhez. A hallgatók nem vállalhatják ingyen a projektmunkákat, hiszen azt is meg kell tanulniuk, hogy üzletileg sikeres legyen az elindított vállalkozás. Ez problematikus szokott lenni, de a diákok ingyen dolgoztatásához szokott cégeknek is jó lecke, hogy becsüljék meg a hallgatók által végzett munkát. Mindennek megvan a kockázata, de azt is meg kell tanulni, hogy a kudarc együtt jár a vállalkozói léttel. A képzés hallgatói általában pozitív tapasztalatokkal fejezik be a tanulmányaikat. Ezt igazolja, hogy 10 hallgatóból 6 az iskola befejezése után sikeresen továbbmûködteti a gyakorlásképp elindított vállalkozást.

Az egyetemen indított jól mûködõ céget
Bujdosó Péter, a BGF Team Academy korábbi hallgatója a képzés részeként alapította USP-Team Kft. nevû vállalkozását két csoporttársával és egy barátjával azért, hogy teljesítse a gyakorlati elvárásokat. Bujdosó korábban is gondolkodott saját vállalkozáson, de sosem lépett. Úgy érzi, hogy a képzés megkönnyítette az indulást. „Nagy segítség volt, hogy szakmai segítséggel indítottunk vállalkozást, és bármi kérdésünk volt, az oktatók segítettek megoldani. Más felsõoktatási képzésekkel szemben a tanárok inkább segítõk: nem mondják meg, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy mit gondoljunk vagy csináljunk. A hallgatók pedig tapasztalat útján tanulnak" – mondta a fiatal vállalkozó. A legfontosabb, amit megtanult a képzésen, hogy merjen lépni. A vállalkozás felsõoktatási médiaszolgáltatásokkal, médiatervezéssel és munkaerõ-piaci szolgáltatásokkal foglalkozik. Azért választották ezt, mert a felsõoktatási reklámfelületek bérbadása és a promóciók lebonyolítása olyan réspiac volt, amellyel könnyen tudtak azonosulni. A vállalkozás egyre jobban mûködik: nemrég nyereségessé vált.

Csak kis létszámmal lehet jól csinálni

Az elmúlt idõben elindult egy váltás a felsõoktatási intézményekben: több lett a csoportmunka és a projektfeladat. A kezdeményezés pozitív, de kialakulhat ettõl a vállalkozói attitûd? Gulyás József, a vállalkozókat támogató KKVHÁZ vezérigazgatója is örömmel látja, hogy az egyetemi hallgatóknak ma már több olyan feladatot kell ellátniuk, amelyeknek az együttmûködés és a projektkezelés az alapja. Abban viszont biztos, hogy a felsõoktatás mostani szerkezete nem alkalmas a vállalkozói készségek tanítására. A Team Academy rendszere is 20-25 fõs évfolyamokkal mûködik, épp azért, mert a gyakorlat szerves része a vállalkozói képzésnek. Dr. Heidrich Balázs szerint is egyre több a jó kezdeményezés a felsõoktatási intézményben, de ezek még csak a felszínt kapargatják. „A hallgatók több kurzuson is projekteken dolgoznak, de ez is nagyon elméleti, mert nem valós vállalati problémákat kell megoldaniuk. A vállalkozói ismereteket pedig nemcsak közgazdasági képzéseken tanítanám, mert minden területen szükség van képzett vállalkozókra” – tette hozzá a szakember.

A konformitás és a kockázatkerülés az iskolában elõny, a vállalkozók világában hátrány

Forrás: hemis.fr/Blanchot Philippe

A vállalatvezetés igenis külön szakma

 

Az is probléma, hogy sokan nem ismerik el, hogy a vállalatvezetés külön szakma.  „Autót sem lehet jogosítvány nélkül vezetni, és mi úgy gondoljuk, hogy vállalatot se lehessen külön képesítés nélkül. Az egyetemek remek mérnököket, tudósokat és kutatókat képeznek számos területen, de az ügyvezetés is különálló terület” – mondta Gulyás József az Üzletrésznek. Az ügyvezetés komplex ismereteket igényel, amelyekbe beletartozik többek között a jog, a pénzügy, a marketing és a HR. „Ha egy ügyvezetõnek nincs ezekrõl fogalma, akkor vakon vezeti a vállalatot” – zárta gondolatait a szakértõ.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!