Címkék: Bihari hírek, globális felmelegedés, tengerszint-emelkedés, földtörténet, permafroszt, hõhullám, szén-dioxid-kibocsátás, klímakutatás, klímamodell A Kárpát-medencét elárasztó, most tapasztalható szaharai hõség egyre kevésbé számít elszigetelt jelenségnek. Az elmúlt évtized csúcshõmérsékleti rekordja és az évrõl évre egyre forróbbá váló nyarak a feltartóztathatatlan globális felmelegedés nyilvánvaló tünetei. A szélsõséges klímaingadozás azonban egyáltalán nem egyedi esemény a földtörténetben. Vágtat a globális felmelegedésAzt a folyamatot, amikor a világóceán és a troposzféra alsó, felszín közeli légrétegeinek hõmérséklete folyamatosan emelkedik, globális felmelegedésnek nevezzük. 
A földtörténeti múltban gyakoriak voltak a mostaninál lényegesen melegebb és hosszú ideig tartó globális periódusok Forrás: Dinosaurus at DuskMa már ténykérdés, hogy az elmúlt egy évszázad alatt - 1905 és 2005 között - a Föld átlaghõmérséklete 0,74 Celsius-fokkal emelkedett. Az utolsó két évtizedben a hõmérséklet emelkedése a kétszeresére növekedett a megelõzõ évtizedek értékéhez képest. Ami különösen aggasztó, hogy a mérések szerint a felmelegedés üteme egyre jobban gyorsul. Az Amerikai Ûrkutatási Hivatal (NASA) Goddard Intézete, és a National Climatic Data Center legújabb elemzése szerint 2005 és 2010 között volt a legmelegebb periódus a 19. század közepétõl rendelkezésre álló megbízható adatok alapján. 
A kétségbevonhatatlan tények ellenére egyes döntéshozók rövid távú gazdasági érdekek miatt még mindig kétségbe vonják a globális klímaváltozást Forrás: completcolorado.comA klímakutatók túlnyomó többsége abban is egyetért, hogy a jelenlegi felmelegedésben az emberi, az úgynevezett antropogén tényezõk meghatározó szerepet játszanak. 
A jelenlegi globális felmelegedésben az antropogén tényezõ, az emberi tevékenység játssza a fõszerepet Forrás: Shutterstock / Tatiana GrozetskayaA globális felmelegedés azonban nem azt jelenti, hogy mindenütt egyenletesen emelkedik a hõmérséklet. de a klímamodellek azt prognosztizálják, hogy a globális felmelegedés egyes területeken regionális lehûlést fog okozni. Az évszázad végére mediterrán térséggé válhat MagyarországMagyarországot különösen érzékenyen érinti a klímaváltozás. 
A gyilkos kánikulában így hûsölnek a kemencei kisvasutasok Forrás: Facebook/Kemencei Erdei MúzeumvasútAz ország a nedves óceáni, illetve a száraz mediterrán klímaövek határán fekszik. Emiatt már egy kisebb mértékû éghajlatiöv-változásnak is markánsabb következményei lehetnek más területekhez képest. 
A Kárpát-medence a hûvösebb nedves óceáni és meleg, szárazabb, mediterrán éghajlati övek határán fekszik Forrás: Wikimedia CommonsMagyarországon az átlaghõmérséklet emelkedése mintegy másfészerese a globális átlagnak, az ország ökológiailag így a legsérülékenyebb területek közé tartozik. 
Egyre valószínûbb, hogy Magyarország a mediterrán éghajlati öv részévé válik Forrás: H.Szabó SándorNoha még nincs kidolgozva olyan prognózis, amely teljesen egzakt módon modellezné a Kárpát-medencét érintõ változást, a jelenlegi tendencia szerint száz éven belül az ország idõjárásában a mediterrán hatás válik meghatározóvá; a mostaninál forróbb, szárazabb és lényegesen hosszabb nyarakra, valamint enyhe és rövid telekre számíthatunk, és jóval kevesebb lesz a csapadék. 
Az egyre hosszabb és forróbbá váló nyarak hosszabb távon komoly kihívás elé állítják a vízgazdálkodást Forrás: MTI/Czeglédi ZsoltMindez átalakíthatja az agrárkultúrát, és új kihívások elé állítja majd a vízgazdálkodást is. Mi befolyásolja, hogy fázunk vagy megsülünk?A meleg és hûvösebb periódusok váltakozása a földtörténet természetes folyamatai közé tartozik. A földtörténeti múltban szép számmal akadtak olyan idõszakok, amikor a mostaninál sokkal melegebb és kiegyenlítettebb volt az éghajlat, és természetesen léteztek brutális lehûlési periódusok, nagy jégkorszakok is. 
A mezozoikum, a dinoszauruszok kora volt a földtörténet legmelegebb periódusa. A kréta idõszak derekán, 100 millió éve a világtenger szintje 200 méterrel volt magasabb a mostaninál Forrás: Wikimedia CommonsA földi globális átlaghõmérsékletét számos természeti tényezõ befolyásolja, ezek egy része csillagászati, a másik pedig földtani okokra vezethetõ vissza. 
A napciklus és a földpálya ingadozása a klímaváltozás egyik oka Forrás: space.comAz asztronómiai jelenségcsoportok közül a napciklus, a napállandó (szolárkonstans) és a Föld pályaelemeinek változása, a geológiai okok közül pedig a lemeztektonikai mozgások, a világtenger vízszintingadozása, az óceáni áramlatok rendszerének megváltozása, a vulkáni aktivitás, és – sokkal ritkábban – az extraterresztikus, földön kívüli eredetû események, nagy aszteroidabecsapódások határozzák meg az éghajlati változásokat. Amikor babérfák hajladoztak az AntarktiszonA bolygónk szilárd kérgét alkotó litoszféralemezek folyamatos mozgásban vannak, a föld magja által termelt, radioaktív bomlásból származó hõenergiának köszönhetõen. Az olvadt földköpeny felsõ határán, az asztenoszférán „úszó” lemezek vándorlása határozza meg a kontinensek és az óceáni medencék helyzetét, ez utóbbi pedig a világtenger nagy áramlási rendszereit. 
A litoszféralemezek a földköpeny felsõ, viszkóz felszínén, az asztenoszférán "úsznak". Mozgásuk és helyzetük alapvetõ változásokat okoz a Föld éghajlatában Forrás: Wikimedia CommonsA tengeráramlatok döntõ módon befolyásolják a mindenkori éghajlat alakulását. A földtörténeti múlt egyik legtovább tartó meleg periódusában, a dinoszauruszok koraként is hívott mezozoikum idején (249 millió évtõl 65 millió évig) a rendkívül meleg éghajlatot az a nagy trópusi tengeráramlási rendszer okozta, amely nagyjából az egyenlítõ mentén körbefolyta a Földet. 
A pálmahatár Skandinávia területén húzódott, az Antarktiszon örökzöldek virágoztak Forrás: Wikimedia CommonsA páradús, meleg trópusi levegõ messze, a magas szélességi körökig feljutott; a pálmahatár a mai Skandinávia, illetve Dél-Grönland területén húzódott, és az Antarktiszt is örökzöld, részben szubtrópusi erdõségek borították. Tengeráramlatok változása a jégkorszak hátterébenEbben az idõszakban kezdõdött el a valamennyi mai kontinenst egyesítõ szuperszárazulat, a Pangea feldarabolódása és az Atlanti-óceán kinyílása. Miközben a kontinensek fokozatosan felvették jelenlegi alakjukat, és a mai helyzetükbe kerültek, alapvetõen megváltozott a tengeráramlások és a légkörzés helyzete.
A Föld a kréta idõszak derekán. A nagy egyenlítõi óceáni áramlat megszûnésének komoly szerepe volt az éghajlat lehûlésében Forrás: Wikimedia CommonsA korábbi keleti-nyugati irányú meleg áramlási rendszert északi-déli irányban mozgó áramlatok váltották fel. Ez, és az eurázsiai hegységrendszer felgyûrõdése fokozatos lehûléshez vezetett. A meleg trópusi légtömegek nem tudtak többé a messzi északra felhatolni; a kainozoikum (65 millió évtõl 12 000 évig) végére kialakult az erõsen hideg és melegebb periódusok váltakozásából álló pleisztocén jégkorszak. 
A pleisztocén eljegesedést öt nagy lehûlési periódus jellemezte Forrás: Humboldt.eduAz öt nagy eljegesedési hullám (glaciális) utolsó periódusa, a Würm-glaciális csak 12 000 éve ért véget. A most tapasztalható erõteljes felmelegedés ellenére is jelenleg csak két eljegesedés közötti enyhe szakaszban, egy úgynevezett interglaciálisban élünk. Trópusi monszunerdõk hazája és tundravidék is volt már MagyarországA forró éghajlat geológiai korokon átívelõ hosszú periódus volt a Pannon-medence földtörténetében. A mai értelemben vett Kárpát-medencérõl földtani idõsíkon nem is olyan régóta beszélhetünk; hazánk területe ugyanis az eocén idõszakra (55 millió évtõl 34 millió évig) több, egymástól eredetileg igen nagy távolságra fekvõ mikrolemezbõl, illetve lemeztöredékbõl állt össze. 
A középsõ eocénben a Dunántúlt délnyugati irányból elöntötte a tenger. A tengerbõl szigetként kiálló dunántúli középhegységen buja trópusi vegetáció tenyészett Forrás: ZmescienceAz eocén bizonyult az egyik legmelegebb idõszaknak, ekkor a Föld globális átlaghõmérséklete meghaladta a 20 Celsius-fokot. A trópusi esõerdõk birodalma az egyenlítõtõl Közép-Európáig terjedt, a Pannon-medencét fülledt, nedves, trópusi monszunéghajlat jellemezte, 30 Celsius-fok körüli éves átlaghõmérséklettel. 
A miocén idõszakban a szárazföldi térszínen, a mai Észak-Magyarország vidékén többek között õselefántok éltek Forrás: Ancient WorldA lassú lehûlés az oligocén idõszakban (34 millió évtõl 23 millió évig) kezdõdött el, de a nagyobb részt tengerrel elborított Pannon-medencét még ekkor is a mainál sokkal melegebb szubtrópusi éghajlat uralta. 
Miocén idõszaki meleg égövi megafauna Forrás: Wikimedia CommonsA rákövetkezõ miocén idõszak (23 millió évtõl 5 millió évig) volt hazánk történetében az utolsó trópusi-szubtrópusi korszak. 
Miocén korú trópusi rövidfarkú rák fosszíliája Forrás: ZmescienceA miocént az éghajlat ingadozása jellemezte; a hûvösebb csapadékos korai miocén után nagyjából 16 millió éve ismét szárazabbá, forróbbá vált az éghajlat. 
Miocén idõszaki fésûskagyló fosszíliája, az egykori szubtrópusi Bádeni-tengerben lerakódott zátonymészkõbõl Forrás: Elter TamásA Dunántúlt elborító varázslatos szépségû Bádeni-szigettenger nagyobb szárazulatain, a Bakony és a Mecsek területén pálmák, magnóliák babér- és fahéjfák termettek, az Etna magasságú vulkánfejedelem, a Börzsöny partvidékét pedig színpompás korallzátonyok ékesítették. 
Egy kihalt trópusi kékcápafaj, a Hemipristis fogai a magyarországi miocénbõl. Az ekkor élt telepes korallfajok azt bizonyítják, hogy még trópusi vízhõmérséklet és éghajlat uralkodott a Pannon-medencében Forrás: Elter TamásAz egyre jobban romló klíma a pleisztocén (2,6 millió évtõl 12 000 évig) öt nagy eljegesedési periódusához vezetett. A legkeményebb hideg az utolsó eljegesedés, a nagyjából 160 000 éve elkezdõdött Würm-glaciális idején köszöntött a Pannon-medencére. 
Az utolsó, a Würm-glaciális volt a legnagyobb eljegesedés. Ebben az idõben az Alföld területén jégkori nagyvadak, így például mamutok éltek Forrás: Wikimedia CommonsA közel 2 kilométer vastag arktikus jégsapka egészen a Kárpátok vonaláig húzódott le. Hazánk területét a Würm legnagyobb részén a mai Szibéria sarkköri vidékét jellemzõ rendkívül hideg tundraéghajlat jellemezte. A kietlen, havas, fagyos pusztaságokon mamut- és rénszarvascsordák vándoroltak, a hegyvidéki barlangokba behúzódó õsembereknek nem egyszer hatalmas barlangi medvékkel és oroszlánokkal kellett megküzdeniük életterükért. 
Barlangi oroszlánok gyapjas orrszarvúra támadnak. Az utolsó eljegesedés idején a mai Magyarország területét hideg, sarkvidéki tundraéghajlat jellemezte Forrás: Wikimedia CommonsA Föld rendkívül sokszínû története arra tanít bennünket, hogy a nem egyszer szélsõséges klímaingadozások valójában nem is voltak olyan ritkák, mint ahogy azt elképzelnénk. Amikor a Homo sapiens istent játszikA jelenleg tapasztalható intenzív felmelegedésnek azonban van egy az elõzõektõl eltérõ sajátossága; kialakulásában és eszkalálódásában nem a természeti erõk, hanem az ember játssza a fõszerepet. Az úgynevezett antropogén tényezõk történetileg az ipari forradalom koráig nyúlnak vissza. Az indusztriális társadalmak idõszakában, fõleg a 20. század közepétõl erõsödött fel ez a folyamat, az üvegházgázok kibocsátásának drasztikus növekedése, az esõerdõk irtása és a nagyüzemi mezõgazdálkodás egyre szélesebb körû elterjedése, amelynek eredményeként - egyfajta visszacsatolásként - napjainkra szinte megállíthatatlanná vált a globális felmelegedés. 
Az elmúlt 50 évben felerõsödött felmelegedés egyértelmûen emberi tényezõkre vezethetõ vissza. Néhány évtized múlva jóval szárazabb éghajlat kialakulása várható Forrás: OrigoAz IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) harmadik jelentése ki is mondja: Új, a korábbinál erõsebb bizonyítékok utalnak arra, hogy az elmúlt ötven évben megfigyelt melegedés döntõ része emberi tevékenység eredménye.”
Ma már kétségbevonhatatlan tény a légkör globális felmelegedése, emiatt egyre nagyobb területek fognak elsivatagosodni Forrás: OrigoAz ipari civilizációk legveszélyesebb melléktermékeinek, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid légköri koncentrációjának növekedése öngerjesztõ folyamatot indított el. Jégolvadás és regionális jégkorszakAz erõsödõ üvegházhatás következményeként elsõsorban az északi sarkvidéken az emelkedõ levegõhõmérséklet miatt a nyári idõszakban felgyorsult a jégolvadás. A jégtakaró zsugorodása lecsökkenti a sarki pólussapka albedóját (fényvisszaverõ képességét), következésképpen egyre több napfényt nyel el az óceán. 
Jégolvadás az Arktiszon Forrás: AFP/PhotononstopA tengervíz hõmérsékletének lassú emelkedése és a felmelegedõ légkör miatt megolvadó jéggel évrõl-évre növekszik az óceánba jutó olvadékvíz mennyisége. Egyes modellek szerint a kisebb sûrûségû, és emiatt a felszínen szétterülõ édesvíz nagyobb mélységbe kényszeríti a Golf-áramlat meleg víztömegét, amely így egyre kevésbé tölti be hõkiegyenlítõ szerepét. Jelenleg ennek köszönhetõ, hogy nem fagy be a tenger a Skandináv-félsziget térségében, és Nyugat-Európa éghajlata is viszonylag kiegyenlített. 
Az olvadás miatt egyre több olvadékvíz hígítja az Atlanti-óceán sarkköri vizeit Forrás: AFP/Roy PhilippeE modellek szerint a globális felmelegedés hatására az északnyugat-európai térségben fokozatos klímaromlás várható egyre keményebb fagyos telekkel. Nehéz évszázad elé néz a jövõ generációjaAz üvegházgázok kibocsátását sem sikerült a kívánatos mértékben visszafogni. Mivel a légkörbe jutott szén-dioxid nagyjából száz év alatt kerül ki az atmoszférából, a globális felmelegedés még akkor is folytatódna, ha holnaptól hipotetikusan nullára csökkenne az emisszió. 
Kényszerû költözés a klímaváltozás következményei miatt. Vietnamban például több mint 200 ezer embert kellett kitelepíteni tengerszint-emelkedés miatt Forrás: NatureA visszacsatolás újabb veszélyes folyamatokat indukál; így például a felmelegedés miatt a szibériai permafroszt (állandóan fagyott talaj) fokozatosan felolvad, és egyre nagyobb koncentrációban kerülhet metán a légkörbe. 
Az örökké fagyott talaj, a permafroszt fokozatos felolvadása szén-dioxidot és jelentõs mennyiségû metánt juttat az atmoszférába Forrás: NASA(A metán a szén-dioxidnál is sokkal agresszívabb üvegházgáz.) A legoptimistább modellszámítás szerint az évszázad végére 1-1,5, a pesszimista jóslatok szerint viszont akár 4,5-5 Celsius-fok lehet a várható átlaghõmérséklet-emelkedés. 
A felmelegedés másik következménye az egyre kiszámíthatatlanabbá és hevesebbé váló áradások Forrás: AFP/Giff JohnsonEnnek még beláthatatlanok a következményei; a zsugorodó termõterületek, a sivatagi öv terjeszkedése, a tengerszint-emelkedés miatt a sûrûn lakott parti öv egyes részeinek lakhatatlanná válása és az iható víz mennyiségének rohamos csökkenése súlyos regionális konfliktusok rémével fenyeget.
Az élhetetlenné váló területek növekvõ népvándorlást váltanak ki - menekültek Budapesten Fotó: Polyak Attila - Origo
Az egyre magasabbra tornyosuló problémák kezelésének halogatása nehéz évszázadot jósol a jövõ generációjának. A helyzet kritikus, az utolsó pillanatban vagyunk: nem kellene megvárni, hogy ismét legyezõpálmákat lengessen a szél a Dunántúlon. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
