A sportközgazdász elmondása szerint mintegy 11 ezer adatot zúdított az érdeklõdõkre a 2015-ös tanulmány bemutatásakor – a kutatás a tavalyi évet, valamint a 2014-15-ös bajnoki idényt veszi górcsõ alá. Muszbek Mihály szerinta magyar labdarúgásban megtörtént a pozitív irányváltás,de a tavalyi, illetve a 2014-15-ös bajnoki idény adatai nem tükrözik ezt, mert összességében az OTP Bank Liga sportvállalkozásainak gazdasági folyamatai változatlanul rossz irányba mennek.

Szinte üres lelátók elõtt zajlanak a meccsek

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A sporteredményeket tekintve a felnõtt válogatott jó, az utánpótlás-válogatottak és az OTP Bank Liga csapatai gyenge közepes, míg a kupacsapatok gyatra évet zártak, összegzett a sportközgazdász.

Dárdai Pál személye a magyar válogatott élén fontosabb, mint maga az egész MLSZ-elnökség,mondta Muszbek Mihály. Szerinte a válogatott tudása nem változott sokat az elmúlt évben, de a hozzáállása jelentõsen javult. Az utánpótlásban szerinte továbbra is ködösítés van, és az rossz úton jár.

Továbbra is veszteséges az NB I

Az élvonalbeli klubok az elmúlt három évben jelentõsenveszteségesek voltak,a 2014-es évet 3,9 milliárd forintos hiánnyal zárták az NB I-es klubok.A mérlegek szerint 2014 végére összesen 9,7 milliárd forint tartozást halmoztak fel, mondta a sportközgazdász, hozzátéve, hogy többnyire a saját tulajdonosaik felé adósodtak el a csapatok, így a közvetlen csõdveszély csökkent.

Óriási mínuszban zárt az Újpest

Fotó: Bielik István - Origo

Tavaly öt klub – a Honvéd, a Nyíregyháza, a Kecskemét, a DVTK és a Ferencváros – volt nyereséges, de közülük két csapat (a Honvéd és a Ferencváros) eredményében olyan mértékû piaci bevétel is szerepelt, amelyek nélkül mindkét klub veszteséges lett volna. A legnagyobb veszteséget az Újpest érte el, 1,08 milliárd forintot.

A tanulmány további megállapításai:

• A magyar labdarúgásban soha nem látott mértékben nõtt a közforrások beáramlása. Ez összességében nem baj, de a közpénzek nem normatívan osztódnak el, így torzítja a versenyt.
• Öt csapat – a Gyõri ETO, a Pápa, a Pécs, a Kecskemét és a Nyíregyháza – csõdbe ment, vagy licenc hiányában felszámolták.
• Az elmúlt bajnoki idényben soha nem látott mértékû, 34 százalékos volt az idegenlégiósok aránya.
• A játékosok értéke összességében 22 százalékkal csökkent.
• A 20 éven aluli fiatalok a mérkõzések összjátékidejének 2 százalékát töltötték a pályán.
• A szezon átlagos nézõszáma 2510 volt, négy évtized alatt a negyedére csökkent a nézõszám.
• A szurkolói kártya bevezetése körülbelül a nézõk hét százalékát vitte el a stadionokból.
• A tévében 52-szer annyian nézték a meccseket, mint a stadionokban.

A sportközgazdász szerint a magyar foci továbbra is adós a nemzetközi szintû, exportképes labdarúgók kinevelésével, mígaz NB I változatlanul nagy részben a levezetõ, alacsony képességû idegenlégiósok gyûjtõhelye.Az mindenesetre egy pozitív adat, hogy a klubok nagyobb értékben adtak el játékost külföldre, mint amennyiért vásároltak (+7,15 millió euró).

A játékosállomány csökken, öregszik és elértéktelenedik

Hat év alatt a kétharmadára csökkent a játékosok száma az élvonalban, míg az átlagéletkor egyetlen év alatt két esztendõvel nõtt. Úgy tûnik, mintha eltûntek volna a fiatalok az NB I-bõl. Az idegenlégiósok száma ugyan csökkent, de arányuk nõtt: már minden harmadik játékos külföldi. Egyetlen év alatt közel 30 millió euróval (körülbelül 9 milliárd forinttal) csökkent a teljes játékosállomány értéke.

A magyar klubok piaci értéke összehasonlíthatatlan a legnagyobbakéval a Forbes becslése alapján: amíg a Real Madridot 3 milliárd euróra taksálják, addig a legmagasabb értékû magyar csapatot, a Ferencvárost csupán 0,02 milliárd euróra – a különbség 150-szeres. A játékoskeret értékét nézve sem sokkal jobb a helyzet: itt szintén a Real Madrid a piacvezetõ 710,8 millió euróval, míg a Videoton keretének összértéke 12,4 millió euró – a különbség itt 57-szeres.

Elfogytak a nézõk

A 2014-15-ös bajnoki idényben összesen 602 ezer nézõt vonzott az NB I – az elõzõ idényhez képest 117 ezerrel csökkent a nézõszám. A mérkõzésenkénti átlagos nézõszám közel félezerrel, 2510 fõre csökkent. Negyven évvel ezelõtt, a 70-es években még volt olyan idény, amikor átlagosan több mint 10 ezren jártak meccsre.

Ha a stadionok kihasználtságát nézzük, akkor sem rózsásabb a helyzet. A tanulmány szerint a 16 NB I-es klub összesen 178 ezer fõt képes befogadni a stadionjaiba, ez pedig az átlagos hazai nézõszámokkal összehasonítva 22,7 százalékos kihasználtságot jelent – azaza lelátókon átlagosan minden ötödik széken ül szurkoló. 

Ugyanakkor amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy a klubok a bérleteseket és a páhollyal rendelkezõ szurkolókat megjelent nézõkként könyvelik el – tehát a valós nézõszám még a fentieknél is kevesebb.

A tanulmányból az is kiderül, hogy ha a csapatok mérlegében szereplõ jegybevételt (731 millió forint) összevetjük a nézõszámmal, akkor

egy átlagos NB I-es mérkõzésre 1200 forintba kerül a jegy.További érdekesség, hogy a Ferencváros és a Debrecen páholyainak értékesítésébõl származó bevételek adják a teljes jegybevétel közel negyedét (24 százalék).

Karcsú piaci bevételek

Az OTP Bank Liga csapatai összesen 16,5 milliárd forintos bevételt értek el 2014-ben, ugyanakkor Muszbek Mihály számításai szerint ebbõl csak 9 milliárd forint volt az üzleti bevétel, azaza klubok összes bevételének alig több, mint a fele, 55 százaléka volt piaci alapú.

Ha az UEFA által szorgalmazott pénzügyi fair playnek meg akarnának felelni a magyar klubok, akkor a jelenlegi 20,4 milliárd helyett csak 9,4 milliárd forintot költhetnének.

Pécsen már eltemették a focit

Forrás: MTI/Sóki Tamás

A Sportgazdasági Nagyító összegzése szerint a magyar labdarúgás elõrelépett többek között:

• a közpénzalapú infrastruktúra fejlesztésében,
• a szövetség és a klubok mûködésének szervezettségében, a szabályok érvényesítésében,
• a válogatott nemzetközi eredményességében.

Ugyanakkor sportgazdasági értelemben, jövedelmezõségben nem jutottunk elõrébb, ahogy a fogyasztói piac (nézõk, hirdetõk) kiszolgálásában sem. Muszbek Mihály szerinta magyar foci az elmúlt évben sportszakmailag, eredményesség terén visszaesett,ahogy a sportág imázsa is veszített a népszerûségébõl.

Az állam segít

Az Origo is megírta, hogy a költségvetésbõl százmilliók mennek olyan focicsapatokra a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon keresztül, amelyek nem tudták teljesíteni az elsõ osztályhoz szükséges elvárásokat, míg egy korábbi cikkünkben szereplõ becslés szerint az állam legalább 250 milliárd forintot ölt a fociba az elmúlt öt évben.