Megéri-e egyáltalán a szénhidrogének hazai kitermelése?

A Mol-nál folyamatosan arra törekszünk, hogy a költségeinket lefaragjuk, jelenleg a fajlagos költségszintünk 8 dollár körül van hordónként, amely egész jó eredménynek mondható az iparágban. Azért, hogy ezt tovább csökkentsük, komoly programokat és beruházásokat indítottunk és indítunk majd a jövõben.

A kiadásainkat azonban a termelési költségeinken kívül a bányajáradék és az adók mértéke befolyásolja. Az üzleti terv megvalósítását veszélyeztetõ másik tényezõ a kõolajár, amely komoly mélyrepülésben van. Meggyõzõdésem az, hogy a külsõ környezet bizonytalansága és az egyre nagyobb kihívással járó belsõ adottságok ellenére a magyarországi kutatás-termelésnek stabil jövõje van.

Szakál Tamás kutatás-termelési igazgató (a kép jobb oldalán) szerint stabil jövõje van a kutatás-fejlesztésnek

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Lehet-e ennél több szénhidrogént kitermelni?

A költségcsökkentési programjaink mellett termelésfokozó beavatkozásokat is végzünk folyamatosan. Jól felfogott érdekünk a hazai kõolaj és földgázkészletek hatékony és maximális kitermelése. Ennek érdekében egyrészrõl emelt hatékonyságú, másodlagos és harmadlagos mûvelési eljárásokat alkalmazunk, másrészrõl folytatjuk a hazai szénhidrogén-kutatást.

Mi lehet a jövõ útja a hazai piacon?

A kelet-közép-európai régió, azon belül is Magyarország és Horvátország jelenti a Mol-csoport kitermelésének alapját a következõ években. Célunk, hogy mérsékeljük a kitermelés csökkenését és maximalizáljuk a cash flow-t, amit a termelés hatékonyságának javításával és az egy hordóra jutó kitermelési költség csökkentésével tervezünk elérni. Magyarországon célunk a kitermelés csökkenésének öt százalék alatt tartása. Ennek során pedig jelentõsen felértékelõdött a kutatás-fejlesztés.

Mik a terveik a makói árokkal?

Néhány évvel ezelõtt a Mol a Makói-árokban több külföldi céggel közösen is próbálkozott a nem hagyományos kutatással. Ezek a kísérletek azonban nem hozták meg a várt eredményeket és a projekteket leállítottuk. Folyamatosan keressük azonban azokat a technológiai lehetõségeket, amelyekkel az ott található nem hagyományos szénhidrogén kitermelhetõvé válik. Nincs könnyû dolgunk.

A Makói-árokban biztosan nem lesz kõolajkitermelés

Forrás: AFP/Scott Olson

Hazánkban ugyanis a nem hagyományos szénhidrogén telepek jóval mélyebben helyezkednek el, mint például az Egyesült Államokban. Esetünkben a nagyobb mélység jelentõsen nagyobb réteghõmérsékletet és rétegnyomást jelent, ezért a tengerentúlon alkalmazott technológia nem bizonyul hatékonynak itthon.

A magyar energiabiztonság szempontjából melyik a legfontosabb mezõterület?

Az algyõi régió vált az elmúlt fél évszázad során a hazai energiabiztonság egyik legfontosabb szimbólumává és pillérévé. Ez jelenleg a hazai gáz- és kõolajtermelés közel harmadát adja. Az algyõi mezõre épült gázfeldolgozó és olajgyûjtõ technológiák a hazai olajipar legnagyobb és legkomplexebb egységei, amelyek a jövõben is központi szerepet fognak játszani a szénhidrogén-kitermelésben.

E terület meghatározó szerepét további energiahatékonysági beruházásokkal igyekszünk stabilizálni. Algyõn túl jelentõs kõolajtermelés folyik a Budapesthez viszonylag közeli Gomba és Nagykáta mezõkbõl. Jelenlegi helyzetünkben jelentõségük nem vitatható.

Milyen elõrelépési lehetõségek vannak a kutatás-fejlesztés területén?

A K+F tevékenység a hatékony termelés záloga az egész világon. Csak Magyarországon évente 15-20 milliárd forintot költünk kutatásokra. Számos technológiai, kiemelés-technológiai és mezõbeli ötleteink vannak, amelyeket zömében a hazai egyetemekkel együtt fejlesztünk ipari méretûvé. Célunk ezekkel a fejlesztésekkel, hogy olyan területekrõl termeljünk olajat és/vagy gázt, ahonnan eddig a meglévõ módszerekkel és technológiákkal nem voltunk képesek.

Botka László beszédet mond az algyõi szénhidrogén-kitermelés 50. évfordulója alkalmából tartott koszorúzáson

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Mint a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, milyen elõrelépési lehetõségeket lát az ágazatban?

A magyarországi bányászat meggyõzõdésem szerint meghatározó szerepet tölt be a hazai energiabiztonság ellátásában. A hazai gázfogyasztás mintegy 20 százalékát tudjuk idehaza megtermelni, míg az olaj esetében ez a szám 10 százalék. A szénhidrogén bányászaton túl, figyelemmel kell kísérni a szénbányászatot, egyéb szilárd nyersanyag bányászatot, mint kõ, kavics, homok, agyag, valamint az érc- és ásványi nyersanyag bányászatot. Minden kibányászott ásványi és nyersanyag a hazai gazdaságot erõsíti.

Vannak-e elérhetõ uniós források újabb beruházásokra?

Folyamatosan vizsgáljuk és keressük a lehetõségét annak, hogy külsõ forrásokat vonjunk be a hazai bányászatba. Vannak erre már példák, és bízom benne, hogy a jövõben is kínálkoznak majd lehetõségek. Az uniós források is a bányászat megerõsítésének egyik alappillére.

Mik a legnagyobb projektek?

Magyarországon több szénhidrogén kutatási projektünk fut, ilyena Szegedi-medence Nyugat nevû terület is, ahol reményeink szerint jelentõs szénhidrogént, fõleg olajat rejtõ lelõhely található. A területre vonatkozó kutatási és termelési koncessziót tavaly nyerte el a Mol.

A munkaprogram 2014-2018 között fejezõdik be, melynek egyik lépése az év elején megvalósult háromdimenziós szeizmikus mérés volt, valamint a már folyamatban lévõ elsõ kutatófúrás lemélyítése. Amennyiben a kutatás szénhidrogén-találatot eredményez, akkor azt - a Mol teljes hazai kitermeléséhez hasonlóan - Magyarországon használjuk fel, hozzájárulva így is az ország energiabiztonságához.

Szeged mellett 2018 után lendülhet föl az olajkitermelés

Forrás: AFP/Scott Olson

Emellett folyamatban van egy kiserõmûi beruházásunk, villamos áram és hõenergia termelést megcélozva. Beruházásokra és mezõfejlesztésekre a kutatási tevékenységeinkhez hasonlóan, több mint 10 milliárdot költünk évente. A Mol a magyarországi szénhidrogén kutatásra és termelésre ezzel évi 30-35 milliárd forintot költ el itthon.