2022. július 2. Szombat, Ottó.
 
10 kockázati tényezõ, mely szívbetegséghez vezethetForrás: szivderito.hu
Utolsó módosítás: 2015-07-28 10:49:46
Azt, hogy a magas vérnyomás emeli a szívbetegségek kockázatát, talán mindenki tudja. De ezen kívül még számos rizikótényezõ van, melyekkel nagyon fontos tisztában lennünk! Íme néhány közülük!

Nem

A férfiaknak közel 2-3x nagyobb esélyük van a szívinfarktusra a nõkhöz képest, a halálos kimenetelû események száma is ötszörös. Az elsõ szívinfarktuson átesõ emberek között a férfiak átlagban fiatalabbak, mint a nõk.

Menopauza után

Jóllehet a nõk kockázata kisebb a szívinfarktusra, mint a férfiaké, a nõk kisebb kockázata menopauza után3-4x-re emelkedik.

Szívbetegség a családban

Ha a közeli rokonságban volt szívbetegség, szívinfarktus, különösen 65 év alatt, nagyobb kockázatot jelent az egyén számára a koronáriabetegséget illetõen. Ez nem csak önálló kockázati tényezõ, hanem bizonyítottan erõsítõ hatású más kockázati tényezõkre nézve.

 

Fotó: Bigstock

 


Tehát azoknak, akinél a szülõk, nagyszülõk nagybácsik, nagynénik esetében elõfordult szívinfarktus korai életkorban, jobban oda kell figyelniük az elhízáscukorbetegség elkerülésére, a vérzsírháztartásegyensúlyára és arra, hogy lehetõleg ne dohányozzanak.

BMI

A túlsúly és a szív-érrendszeri betegségek kapcsolata közismert, ráadásul a túlsúlyhoz vezetõ életmódi tényezõk legtöbbje a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezõje is. A tápláltsági állapot általánosan elfogadott mutatója a testtömeg index (BMI: body mass index), ami a testsúly (testtömeg) és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének hányadosa.

18,5 alatti BMI soványságot, 18,5 és 25 közötti BMI normál testsúlyt, 25 és 30 közötti túlsúlyt, a 30 és 40 közötti elhízást, a 40 feletti BMI pedig kóros elhízást jelent. A túlsúly többletterhet ró a szervezet mûködésére, növeli az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a kedvezõtlen vérzsírarány kialakulását, amelyek mindegyike önálló kardiovaszkuláris kockázati tényezõ. 


A normál testsúly megõrzése nem csak a szívbetegség megelõzése szempontjából fontos, hanem más betegségek, mint például a vastagbélrák, vesebetegség, az emlõ- és méhrák kockázatát is csökkenti.

Haskörfogat

A testsúly növekedésével a szívbetegségek kockázata is növekszik. Különösen veszélyes az ún. „alma-típusú” elhízás, ahol a hasi zsírszövet aránya nagyobb. Erre legjobb mérési lehetõség a haskörfogat rögzítése. Nõknél magasságtól függetlenül 80 cm alatti haskörfogat nem jelent kockázatot, míg a 88 cm feletti érték jelentõs szív- és érrendszeri kockázattal jár. Férfiaknál ugyan ezen értékek 94 és 102 cm, szintén magasságtól és testsúlytól függetlenül.

Magas vérnyomás

magas vérnyomás azt jelenti, hogy az ereken belül nagyobb nyomás uralkodik. Ilyenkor a szívnek értelemszerûen nagyobb munkát kell végeznie, hogy a keringést fenntartsa. Az ereken belüli nagyobb nyomás pedig szinte belepréseli az erek falába a vérben található zsírokat.

 


Fotó: Bigstock

 


Nagyobb nyomás esetén az erek belsõ felületének sérülékenysége is nagyobb. Mindezen tényezõk az érelmeszesedés és koszorúér-betegség kockázatának fokozódásával járnak. A cukorbetegség, koszorúér-, agyér- és perifériás érbetegség, krónikus veseelégtelenség és a metabolikus szindróma esetén az elérendõ célérték 130/80 Hgmm.
A magas vérnyomás összefügg az emelkedett stroke- és vesekárosodás-kockázattal is. Bizonyos esetben lehetséges a vérnyomást diétával, rendszeres testmozgással, stresszcsökkentõ módszerekkel kordában tartani, más esetben szükséges a gyógyszeres terápiás támogatás.

Összes koleszterin

Az összes koleszterinen belül két fontos frakciót kell megemlítenünk. A „jó” koleszterint, az ún. HDL (high density lipoprotein), és a „rossz” koleszterint az ún. LDL (low density lipoprotein).

Az abszolút értékek mellett figyelembe kell venni a HDL/összes koleszterin arányt, ami 1:4 alatti érték esetén fokozott kockázatot jelöl, határértékû vagy emelkedett összes koleszterinszint esetén. A diéta, mozgás, normál testsúly megtartása, illetve a dohányzás kerülése, segít a koleszterinszint normalizálásában. Ha csupán életmóddal nem lehet az ideális értékeket elérni, hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre a koleszterinszint csökkentésére.

HDL-koleszterin

A HDL-koleszterin segít eltûntetni a keringõ koleszterint a vérbõl, illetve a szövetekbõl, így megakadályozza az érfalban történõ lerakódását. Az alacsony HDL-koleszterinszint tehát csökkenti a szervezet védekezõ képességét a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása ellen.

LDL-koleszterin

Az LDL elõsegíti a koleszterin erek falába történõ lerakódását, amely késõbb érelmeszesedéshez vezet. Ezáltal a magas LDL-koleszterinszint növeli a szívbetegség kockázatát.

Triglicerid

A magas trigliceridszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kockázatot, de nem lineárisan, mint az LDL-koleszterin.

 


Fotó: Bigstock

 


Ez azt jelenti, hogy 2,25 mmol/l felett a kockázat fokozatosan nõ, de 9 mmol/l felett a kockázat ismét csökkenni kezd, bár végig nagyobb marad, mint a normális 1,7 mmol/l alatti érték esetében. Különösen fokozott a kockázat azoknál, akiknél úgynevezett lipid triász vagy aterogén dyslipidémia van jelen, azaz magas LDL-koleszterin-, alacsony HDL-koleszterin-, magas trigliceridszint szerepel. Ezeknél a személyeknél közel 2x nagyobb a koronáriaesemények száma, mintha csak önmagában az LDL-koleszerin szintje lenne emelkedett.

A lista nem teljes, a Preventissimo cikkében további kockázati tényezõket talál, olvassa el!

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!