Az Exeter Egyetem vizsgálatában önkénteseket kértek meg arra, hogy új, kitalált szavakra emlékezzenek vissza a felsorolás után azonnal, majd pedig újra alvás után illetve 12 órányi ébrenlét elteltével. Akiket alvás után kérdeztek, azok sokkal jobban emlékeztek a szavakra, mint ébren maradt társaik. És olyan szavakra is vissza tudtak emlékezni, amelyek elsõ hallás után azonnal még nem jutottak az eszükbe. A kutatás megállapítása szerint az alvás hatásosabban segít megmenteni a felidézhetetlen információkat, mint hosszabb távon megõrizni azt, amire már amúgy is emlékszünk.

Az már eddig is ismert volt, hogy az alvás jótékony hatással van a memóriára és segít visszaemlékezni arra, amit elõzõ nap tettünk vagy történt velünk. Az azonban újdonságnak számít, hogy az emlékek erõsebbé, élénkebbé és könnyebben felidézhetõvé is válhatnak az éjszaka folyamán, így azt is elõ tudjuk kaparni agyunk szegleteibõl, amire elõtte nem emlékeztünk.

Az alvás csaknem a duplájára növeli annak az esélyét, hogy visszaemlékezzünk olyan információkra is, amelyeket korábban képtelenek voltunk felidézni - vonta le a következtetést a Cortex szaklapban Dr. Nicolas Dumay, az egyetem kutatásvezetõ pszichológusa. Az, hogy alvás után könnyebben elõ tudjuk szedni az emlékfoszlányokat, azt jelzi, hogy az emlékek élesebbé válnak az éjszaka folyamán. Mindez arra enged következtetni, hogy az alvás során aktívan ismételgetjük a fontosnak tekintett információkat - mondta a professzor.

Dr. Dumay feltételezése szerint a memóriajavulás a hippokampuszból ered, az agynak abból a részébõl, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában. Az alvás idején az elõzõleg kódolt emlékdarabkák visszafejtõdnek és újra átkerülnek az agynak abba a részébe, ahol eredetileg befogadtuk õket. Az emberek így gyakorlatilag újra átélhetik mindazt, ami a nap folyamán történt velük. Az alvás így megkönnyíti a hozzáférést azokhoz az emlékdarabkákhoz is, amelyek eredetileg túl haloványak voltak ahhoz, hogy felidézzük õket.