2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Krokodilkodásnak helye nincs: eszperantó családok MagyarországonForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-08-09 13:27:06
Sokan gondolják, hogy az eszperantó utoljára a hetvenes években volt menõ, pedig ma is vannak olyan magyar családok, ahol a gyerekek is ezen a nyelven beszélnek otthon. Az eszperantisták szerint nyelvük segítségével a világ minden táján otthon érezhetik magukat, az internet azonban a mesterséges nyelvre is óriási hatással van. Miközben beszélõi egyre könnyebben tartják a kapcsolatot a világhálón, éppen a lényeg veszik el. Riport egy sokak által elfeledett nyelvrõl.

Filineto, ni devas ekiri hejmen! - Descendu de la balancilo, kaj paku viajn ludilojn!

Mire gondolna, ha a fenti mondatot hallaná egy pesti játszótéren? (Amíg gondolkozik, mi eláruljuk a megfejtést: Kislányom, lassan haza kell indulnunk. Szállj le lassan a hintáról és pakold össze a játékaidat.) Valószínûleg azt, hogy egy külföldi anyuka próbálja hazacsábítani a játékba belefeledkezett csemetéjét. A valóság ennél nem is lehetne messzebb: Gede Krisztina férjével együtt Budapesten él és a boltban õ is ugyanúgy magyarul veszi a kenyeret, mint bárki más. Amikor azonban három gyermekével beszél, eszperantóul teszi.

Kriszti és Gergely úgy döntöttek, a magyar mellett az eszperantót is megtanítják a gyerekeknek

Fotó: Polyak Attila - Origo

Nyolcezer magyar nem tévedhet

Az eszperantóról az átlagember két dolgot feltételez: utoljára a hetvenes években volt menõ, és azokon az egyetemistákon kívül senki nem tanulja, akik nagyon gyorsan nyelvvizsgát akarnak szerezni a diplomáért. Ez azonban nem egészen így van.

Nézzük elõször a hivatalos adatokat: a 2011-es népszámlálás szerint Magyarországon 8397-en beszélnek eszperantóul. Az Akkreditációs Testület adatai alapján pedigaz elmúlt kilenc évben összesen 45 637 ember tett nyelvvizsgát belõle.

Mielõtt bárki azt hinné, hogy pulóveres, tarisznyás bölcsészekrõl van szó, akik szabadidejükben felolvasásokat tartanak, ki kell, hogy ábrándítsuk. A csepeli kertvárosban például hárman élnek közülük: igaz, hogy ketten még csak óvodások, a legkisebb pedig még nem beszél, de az már most biztos, hogy Gede Krisztina és Dévai Gergely gyermekei a magyar mellett az eszperantót is anyanyelvként fogják használni.

A család nem csodálkozott a döntésükön

Fotó: Polyak Attila - Origo

Kétnyelvûség, kicsit máshogy

A választás nem véletlen, a szülõk mindketten középiskolás koruk óta tanulják a nyelvet és egy eszperantó találkozón szerettek egymásba. Kriszti az elsõ terhessége alatt döntött úgy, hogy férjével magyarul beszélnek majd egymás között, õ viszont kizárólag eszperantóul szól a kicsikhez.

„A család már ismer minket, egyáltalán nem tiltakoztak. Õk is megértették, hogya gyerekek így kétnyelvûek lesznek, és óriási elõnnyel indulnak el az életben”- mesélte csepeli otthonukban az Origónak Kriszti.

Az elõny persze relatív, de az eszperantisták szerint a mesterséges nyelv beszélõi olyan közösséget alkotnak, ami más idegen nyelvek esetében elképzelhetetlen.

Zamenhof világbékét akart

Forrás: Wikimedia Commons


Hitler üldözte, Sztálin támogatta
Az eszperantó nem régi nyelv: 1887-ben találta fel egy lengyel szemészorvos, Lazar Markovics Zamenhof, aki elég naiv volt ahhoz, hogy úgy gondolja: egy közös, történelemtõl és politikától mentes nyelv „elhozhatná a békét a világba". Alkotása közben mindenre odafigyelt: a lehetõ legegyszerûbb szabályokat hozza létre. Az eszperantóban így nincsenek kivételek, a szókincset a latin nyelvekbõl vette át és szinte az igeragozás is ismeretlen.

Tizennyolc évvel az után, hogy elsõ könyvét kiadta, az eszperantó híre terjedni kezdett, 1905-ben pedig megtartották az elsõ világkongresszust, amire szinte minden évben sor kerül. Ahogy a mozgalom nõtt, a nyelv egyre nagyobb figyelmet kapott, sajnos nem mindig jó értelemben. Mivel Zamenhof zsidó származású volt, Adolf Hitler elítélte és üldözte az eszperantistákat, mert úgy gondolta, hogy a mesterséges nyelv a zsidók közös kommunikációs eszköze lehet. Sztálin vele ellentétben elõször hasznosnak ítélte az eszperantót, a harmincas években azonban megváltozott a véleménye és üldözni kezdte a beszélõit. Khomeini ajatollah az iráni forradalom után nem sokkal arra biztatta népét, hogy tanuljanak eszperantóul, mert a nyelvet az „imperialista angol" elleni fegyvernek látta. Hasonló okból támogatta az eszperantót Mao Ce-tung is, a kínai kommunista pártnak még eszperantó nyelven kiadott magazinja is van.
Érdekesség, hogy Soros György is beszél eszperantóul, sõt édesapja eszperantó nyelven kiadott naplóit angolra is lefordította.

Jelenleg Brazíliában van a legtöbb eszperantista, és bár nehezen meghatározható, hányan beszélik a világban, egy finn tanulmány szerint körülbelül százezren beszélik és közülük tízezren folyékonyan.

Krokodilkodás kizárva

„Attól, hogy valaki svédül tanul, még nem biztos, hogy gyakran jár Svédországba, mi viszont a világ bármely pontján otthon érezhetjük magunkat” - fogalmazott a Kulturális Eszperantó Szövetség elnöke. Szilvási László szerint, aki eszperantóul tanul és komolyan is veszi, az nagyon hamar egy kiterjedt baráti társaságban fogja találni magát.

A nyelv használói rendezvényekre, táborokba, találkozókra járnak, sõtegy ingyenes vendéglátó hálózatuk is van, amit bárki igénybe vehet, aki beszéli a nyelvet.Az eszperantisták közösségüket olyannyira komolyan veszik, hogy külön kifejezésük is van arra, ha valaki eszperantó társaságban az anyanyelvét használja: krokodilkodás.

Eszperantó szerelem

Nem véletlen, hogyrengeteg tag között szövõdik szerelem,ami a nyelv terjedésének is jót tesz, hiszen aki eszperantóul beszél otthon a párjával, az valószínûleg a gyerekeinek is megtanítja azt, és az eszperantót az egyik családi kapcsolattartási nyelvként használja. Szilvási László tapasztalatai szerint ez fõleg arra a pár száz emberre jellemzõ, akik eszperantó társaságban ismerkedtek meg és nem beszélték egymás nyelvét.

A Svédországban élõ Hokan és Sonja nyáron a Dunánál nyaralt egy eszperantó táborban

Forrás: Sonja és Hokan Lundberg

Ilyen például a szerb Sonja és a svéd Hokan, akik Stockholmban kezdtek közös életet.

„Mindketten az édesapáink hatására kezdtünk el eszperantót tanulni, õk vittek el minket az elsõ találkozókra, ahol annyira megszerettük a közösséget, hogy onnantól kezdve beutaztuk velük a világot” - mesélte az Origónak Hokan.

A pár Várnában találkozott, onnantól kezdvenemcsak egymással, hanem a családtagjaikkal is eszperantóul beszéltek.Elsõ gyermekük születése után azonban el kellett dönteniük, hogyan tovább.

Svédül úgyis megtanulnak

„Akkor még Belgrádban éltünk, de már tudtuk, hogy Stockholmba költözünk, és a gyerekeink svéd környezetben fognak felnõni. Elõször arra gondoltunk, hogy svédül és szerbül fogunk velük beszélni és csak késõbb vezetjük be az eszperantót. Több tanulmány elolvasása után azonban arra jutottunk, hogyjobb a svédet hanyagolni, mert az otthonunkon kívül úgyis mindenhol azt halják majd”- mondták.

A Muskétás Eszperantó Egyesület 1935-ben. A közösség mindig is nagy összetartó erõ volt.

Forrás: Fortepan/Angyalföldi helytörténeti gyûjtemény

A házaspár végül úgy döntött, hogy az édesanya szerbül beszél a kislányukhoz, az édesapa eszperantóul.

„Hokannak ez nem volt gond, nekem viszont nagyon nehéz volt megszoknom, hogy ne eszperantóul, hanem szerbül beszéljek a lányomhoz. Eltelt néhány hónap, mire megszoktuk, azóta viszont minden flottul mûködik” - emlékezett vissza a kezdetekre Sonja.

Unod a lufit? Nevezd át!

Iva most tíz éves és tökéletesen beszéli mindhárom nyelvet, sõt pillanatok alatt átvált egyikrõl a másikra, ha arra van szükség. Kisfiuk, Dag Mio most töltötte be a hetedik születésnapját, õ szintén mindhárom nyelvet beszéli, sõt a gyerekek néha még új szavakat is kitalálnak eszperantóul.

Ugyanez a helyzet a Dévai családban, ahol a gyerekek szeretnek kísérletezni.

„Az egyik táborban rengeteg lufi volt, amit eszperantóul ugyan balonetónak hívnak, de a kicsik kitalálták, hogy legyen lufo, ezért onnantól kezdve mindenki így hívta” - mondta az édesapa.

Lórci a tábor óta egyre szívesebben szólal meg eszperantóul

Fotó: Polyak Attila - Origo

Hogy hívják a pelenkát?

Ez a szó persze nem valószínû, hogy bekerül az Eszperantó Akadémia hivatalosan elfogadott kifejezései közé, a nyelv azonban ugyanúgy fejlõdik, mint az összes többi. Túl azon, hogy ma már aFacebook és a Wikipedia is létezik eszperantó nyelven,folyamatosan bõvül a szókincs.

„A hetvenes évektõl kezdve az eszperantóul beszélõ családok a közös nyári nyaralások alatt szervezetten gyûjtötték össze egy külön szótárba a gyerekneveléssel kapcsolatos kifejezéseket, ami hatalmas segítség” - mondta Krisztina.

Kriszti és Gergely legkisebb lánya még nem beszél, ami a szülõk szerint a miatt is lehet, hogy a kétnyelvû gyerekek eleve késõbb szólalnak meg, mint kortársaik. Nõvére és bátyja azonban a lehetõlegnagyobb természetességgel vált a két nyelv között, attól függõen, hogy apával, vagy anyával beszélnek.És hogy mi volt az elsõ szavuk?

„Az apa, de onnantól kezdve már az eszperantó szavak is jöttek” - nevetett Kriszti. A kicsiknek nagyon sokat segítenek a nemzetközi táborok is, ahol mindenki csak eszperantóul beszél.

"Lórci, a kisfiam például nem gyakran beszél eszperantóul, de amikor hazajöttünk a táborból, magától leült olvasni egy képeskönyvet és eszperantó meséket mondott hozzá - tette hozzá.

Az elsõ eszperantó világkongresszus 1905-ben

Forrás: Wikipedia Commons

Vegyes áldás: az internet

A nyelv az internet miatt is rohamosan terjed, beszélõi e-mailen, Facebook-csoportokban kommunikálnak. Igaz, sokak szerint a világháló vegyes áldás: miközben a neten utazás nélkül is lehet kapcsolatot teremteni, ami hatalmas elõny, a tradicionális eszperantisták szerint a közösség összetartó ereje éppen a rengeteg találkozó és konferencia.

Az mindenesetre nem igaz, hogy az eszperantó beszélõi nem tudnak könyveket olvasni, vagy filmeket nézni, sõt: ha egy filmet szinkronizálnak, akkor azt onnantól kezdve a világ minden országában megértik. Gondolnák, hogy a Bogyó és Babóca néhány részét ésa Magyar Népmeséket is szinkronizáltak már eszperantóra?


Nyelvvizsga lustáknak

Magyarországon különösen sokan tanulnak eszperantóul, ami Szilvási László szerint leginkább annak köszönhetõ, hogy a diplomához kell a nyelvvizsga. A Rigó utcai Idegen nyelvi Továbbképzõ Központnak szerzõdése is van a világszövetséggel, így az ott kiállított papírt a világ minden táján elfogadják.

A Kulturális Eszperantó Szövetség elnöke szerint egyáltalán nem meglepõ, hogy ennyi diploma elõtt álló egyetemista választja az eszperantót. Szilvási László szerint, mígaz angol középfokúhoz 2000-2500 nyelvóra szükséges, az eszperantóhoz 250-300is elég, ami a nyelv felépítésének köszönhetõ.

„A szókincs latin alapú és nagyon logikus a nyelvtani rendszere is. Nincs igeragozás és szinte alig vannak kivételek” - adott gyorstalpalót az elnök.

Az sem mellékes, hogy sokkal kevesebb szót kell megtanulni. Míg a magyarban külön szó van a magasra és az alacsonyra, a nagyra és a kicsire, addig az eszperantóban ezt képzõkkel oldják meg: alta-malalta, granda-malgranda.

Semmi sem tökéletes
A mesterséges nyelvek elõnye ugyanaz, mint a hátránya: általában egyetlen ember fantáziáján múlik a sikeressége. Tökéletes természetesen egyik sem lehet, így az eszperantóval is akadnak problémák. Ilyen például az új szavak kialakulása, amit az eszperantó akadémia szabályoz. Az 1800-as évek óta rengeteg új kifejezés került a nyelvekben, ezekhez pedig az eszperantónak is alkalmazkodnia kellett. Az akadémia dolga, hogy évrõl évre bõvítse az internetes szótárt, hogy a beszélõk olyan szavakat is használhassanak, mint a lájkolás, vagy az okostelefon.

Hasonló probléma a kiejtés: az eszperantóba is kerültek olyan hangok, amelyeket néhány országban egész egyszerûen képtelenek kiejteni az emberek. Ilyen például az „l" hang, ami a japánoknak okoz problémát, de használói szerint az eszperantóban is vannak akcentusok, az oroszokat például nagyon hamar felismerni, ha beszélni kezdenek.

Utánpótlás: szünetel

Ha valaki kedvet kapott a nyelvtanuláshoz, az Budapesten és több vidéki nagyvárosban is megteheti, elég beütnie az internetes keresõbe, hogy eszperantó. Jelenleg körülbelül kétszáz eszperantó tanár oktat, õk eddig az ELTE tanszékén diplomáztak, kérdés azonban, hogy honnan lesz utánpótlás, mert2007 óta szünetel a szakon az oktatás.

Szilvási László szerint ez egyelõre nem okoz problémát, de ha valaki mégis eszperantó nyelvtanári diplomát szeretne kapni, azt az Európai Unióban bárhol megteheti. Jelenleg a poznani Mickiewicz Egyetemen másoddiplomás képzés keretében lehet nyelvtanári diplomát szerezni.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!