2020. augusztus 14. Péntek, Marcell.
 
Száz éve lehet buszozni BudapestenForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-08-16 13:07:03
Rosszabbul nem is indulhatott volna: az elsõ világháború miatt kétévi mûködés után leálltak a fõvárosi autóbuszok.

1915. március 1. – az XX-1 rendszámú Austro-Daimler a Vilmos császár úton. Háttérben a földalatti akkor még meglévõ díszes lejárócsarnoka

Forrás: Retro Mobil

A 20. század elején a villamosok mellett az autóbuszok is kezdték háttérbe szorítani a lóvasutat, az omnibuszt. Vállalkozói kezdeményezésre indult a forgalom, de a mûködési engedélyeket kiadó Fõváros Tanácsa hosszú távon önálló cég alapítását tervezte. 1913-ban a Budapesti Általános Omnibusz Rt. ajánlatot tett a Székesfõvárosi Közlekedési Vállalat (SZKV) megvételére, ám a közgyûlés elutasította.Rényi Dezsõ és Till Antal európai körútra indult, az õ tapasztalataik alapján kezdõdött meg a budapesti autóbusz-közlekedés megszervezése.

Egy hónapnál alig bírt többet a kistarcsai busz, alul már az SZKV helyett a BUSZ Rt. cégjelzését viseli

Forrás: Retro Mobil

Nemzetközi pályázatot írtak ki a jármûvek beszerzésére

A fõváros elõször egy magyar vezetésû, angol pénzügyi érdekeltségû társasággal kívánt 35 éves szerzõdést kötni, a tervek szerint összesen 170 jármûvel, tucatnyi vonalon nagyjából 80 km-es hálózattal. A városatyák azonban nem tudtak dûlõre jutni: a tanácsi kezelés, a külföldi tulajdon és a bérbeadás ördögi köre komoly vitákat váltott ki.

Felül hosszában elhelyezett padon ülhettek a Ganz-Büssing utasai

Forrás: Retro Mobil

Végül az SZKV felszámolásáról döntöttek – eredetileg 1914. január 1-jével, de ez elhúzódott –, ügykezelõ bizottságot hoztak létre, a jármûbeszerzésekre pedig nemzetközi pályázatot írtak ki, ami ellen azonnal tiltakoztak a magyar gépipar érdekeit védõ szervezetek.A hazaiak mellett angol, osztrák, francia és svájci gyártók is jelentkeztek,az üzemeltetésre többek között a lóvasutas Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), a Bárdi József Automobil Rt. és a Budapesti Általános Omnibusz Rt. is. Az elsõ világháború kirobbanása miatt az eredményhirdetés elmaradt.

Zárt karosszériásak voltak a Bécsbõl vásárolt, kétféle hosszúságú Austro-Daimlerek. A jármûreklám nem mai divat, itt a Cordatic abroncsot hirdetik

Forrás: Retro Mobil

Megállók nélkül indult a próbaüzem

A fõvárosi vezetõség 1915 februárjában próbaüzemet indított,az elsõ menetrend szerinti autóbusz március 1-jén már közlekedett a Hõsök terétõl (Aréna út) a Vilmos császár útig.Két kocsit állítottak forgalomba, az XX-1 rendszámú, emeletes Austro-Daimlert akkumulátoros villanyhajtással és a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár buszát (XX-2) benzinmotorral. Megállók nem voltak, az utasok bárhol fel- vagy leszállhattak, a korabeli források szerint sokan csak a kalauzok invitálására merték elhinni, hogy „viteldíj ellenében mostantól bárki automobilozhat Budapesten”.

Vaskerékre húzott tömör abroncsokon gurultak a buszok, de 1917-ben elõfordult, hogy gumi híján csupasz vassal zörögtek az utcákon

Forrás: Retro Mobil

14 fillér volt az elsõ jegy ára

Érdekes, hogy a benzines busz nem bírta a strapát, egy hónappal az indulás után leállították. 1915 õszén az 1-es vonalat – két szakaszra osztva - a Kígyó térig meghosszabbították, ekkor a teljes mentjegy árát a kezdeti 14-rõl 20 fillérre emelték.

Ez a szokatlan, nyerges Laurin&Klement (Bp 17-124) volt az elsõ fúvott gumikerekes autóbusz az SZKV flottájában

Forrás: Retro Mobil

A buszok reggel fél nyolctól este fél tízig, elvileg 15 percenként követték egymást,a tömör abroncsokon a sebességük meghaladta a 10 km/órát!1916-ban 12 buszra bõvült a park, a még 1915-ös beszerzésû két aradi Marta-Weitzer mellé négy Benz-Gaggenau és négy Ganz-Büssing is érkezett.

MÁVAG-NAG 204 – német licenc alapján itthon készült ez az elsõ hosszú motorsátor nélküli trambusz típus

Forrás: Retro Mobil

Négy évig szünetelt a buszközlekedés

A buszoknak nem volt saját telephelyük, a Szürketaxi, azaz a Budapesti Automobil Közlekedési Rt. garázsában, a Kerepesi úton tárolták és javították õket. Budai járat a háborús megszorítások miatt nem indult, sõt egyre nagyobb gondot jelentett a meglévõ fenntartása is, végül gumi- és üzemanyaghiány miatt1917 áprilisában teljesen leállt a budapesti buszközlekedés.Befejezõdött az SZKV felszámolása, és létrejött a Budapest Fõvárosi Közlekedési Vállalat (BFKV), amely a buszok állagmegóvásáért felelt.

Háromtengelyes Büssing (Bp 17-125) az Alagútnál. Úgy hírlik, ha sikerült volna megállapodni a licencdíjban, a Mercedes helyett ezt a márkát választották volna

Forrás: Retro Mobil

Az újraindításra csak 1921 szeptemberében, új formátumú, Bp kezdõbetûs rendszámokkal került sor az Aréna út és az Apponyi tér között,és további öt darab akkumulátoros Austro-Daimlert is vettek Bécsbõl, bár akkor már világos volt, hogy nem a villanyüzemé a jövõ. Autóbuszos központnak az Erzsébet királyné úti omnibusztelepet jelölték ki. Az új korszak 1923. január 1-jén, a Székesfõvárosi Autóbuszüzem (SZAÜ) létrejöttével köszöntött be.

700-as sorozatú, háromtengelyes MÁVAG-Mercedes NI56, ez volt a legnagyobb befogadóképességû egyszintes busz

Forrás: Retro Mobil

Többféle buszból választották ki a legjobbat

A cégvezetés próbálta megtalálni az ideális üzemeltetési megoldást (egységes típus, forgalmi szempontok), ezért 1926-tól többféle tesztbusz (Laurin&Klement, AEC, DAAG, Daimler-Benz, Rába, Renault, Büssing, Fross-Büssing, Tilling Stevens, NAG) érkezett a fõvárosba, hogy kiválaszthassák a legjobbat.

Nay- és Róna-karosszériás MÁVAG-Mercedes N2h, az úgynevezett hegyi típus, a 400-as sorozatba tartozott. A normál N2-esekre 300-as csoportba tartozó számokat festettek

Forrás: Retro Mobil

3-as, 4-es, 5-ös, 6-os és 7-es jelzéssel új vonalakat nyitottak, a régi kocsik közül az Austro-Daimlerek (6 db), valamint a négy-négy Benz és Ganz 1928-ig megmaradt. Az újak közül a Daimler-Benz AG népszerû N-sorozatát választották, a SZAÜ elsõ körben száz buszt rendelt, ezeket itthon többféle karosszériával MÁVAG-Mercedesként kezdték gyártani.

500-as sorozatú, közepes méretû MÁVAG-Mercedes N26, ezekbõl rendelte a SZAÜ a legtöbbet. 1943-ig voltak állományban

Forrás: Retro Mobil

1932-ben központosították a járatok mûködtetését

Az átfutási idõ hosszúra nyúlt, ezért 1928-tól az új vonalakat bérbe adták: a Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) 25 darab (plusz 5 tartalék), piros színû Rába LHo-val szállította az utasokat 1930 februárjáig. Ekkortól a felépült Szent Domonkos utcai garázsból kiálló SZAÜ-buszok látták el a feladatokat, így a BART-kocsik kiszorultak a peremkerületekbe, majd 1937-tõl a Budapest környéki agglomerációba.A SZAÜ önállósága 1932. június 10-ig tartott, amikor is az autóbusz-közlekedés centralizált mûködtetését a Budapest Székesfõvárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT) vette át.

(rendszámok: Mihálffy László gyûjtése)

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!