A váci Tragor Ignác Múzeum régészei Vác városa és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2013 õsze óta végeznek feltárásokat a várnak azon a részén, ahol most megtalálhatták I. Géza király sírját. Az egykori nyughelyen sem korabeli csontokat, sem tárgyi leleteket nem találtak, valószínû, hogy a tatárjárás pusztításának köszönhetõen.

I. Géza a Szent Koronán

Forrás: Wikimedia Commons

A király, aki nem akarta a trónt

I. Géza (? – 1077) Árpád-házi királyunk I. Béla és Richeza lengyel hercegnõ fia volt, Lengyelországban született. Béla halála után I. András fia, Salamon került a trónra, aki Gézának és két testvérének, Lászlónak és Lampertnek hercegségeket adományozott. Az 1074-ben kitört polgárháború elõtt azonban már megromlott az unokatestvérek viszonya, és Géza, oldalán két öccsével, Salamon ellen vonult. A viszályban elõször a magyar király nyert csatát, de végül a Lampert által segítségül hívott cseh seregekkel kiegészülve Mogyoródnál leverték Salamont, Géza pedig hívei unszolására trónra lépett – egy jó ideig azonban nem koronáztatta meg magát.

Sírva jelentette ki: lemond

Géza olyannyira nem szerette volna magán viselni az uralkodói terheket, hogyállítólag az 1076-os karácsonyi nagymise után, a szekszárdi templomban sírva jelentette ki: lemond a trónról.Hívei azonban errõl hallani sem akartak – annyira nem kívánták Salamont vissza a trónra, hogy még Géza 1077-es halála után is öccsét, Lászlót választották meg uralkodójuknak.

Salamon király és Géza herceg viszályát ábrázoló miniatúra a Képes Krónikában

Forrás: Képes Krónika

Õ alapította a váci székesegyházat

A király egyébként számos egyházi létesítményt alapított, így többek között a váci székesegyházat, egy mogyoródi emléktemplomot, valamint a garamszentbenedeki apátságot is.

Az már korábban is ismert volt, hogy a királyt Vácott temették el a várban álló székesegyházban,

de eddig még nem sikerült pontosan megállapítani sírjának helyét.

Vác volt az elsõ tatárpusztítás helyszíne

„A székesegyház kutatása során nem találtuk nyomát a tatárjárásnak, de egy Rogerius mester nevû kanonok leírásából tudjuk, hogy Vácot 1241 márciusában dúlták fel a tatárok” – mondta el az Origónak Batizi Zoltán, a Tragor Ignác Múzeum régésze. „Úgy tudjuk, ez volt az elsõ magyar város, amelyet a tatárok elpusztítottak. Amíg a fõsereg valahol Észak-Magyarországon táborozott, addig ez az elõsereg Vácot támadta.”A székesegyházba menekült embereket nem karddal vagy íjjal végezték ki, hanem egyszerûen rájuk gyújtották az épületet, és a tûz elvégezte a piszkos munkát.

Géza és László az agancsain gyertyákat viselõ szarvassal

Forrás: Origo

A váci székesegyház legendája

A Magyar Krónika azt állítja, hogy I. Géza uralkodása alatt Vácott még csak nagy erdõség húzódott, ahol csak egy Vác nevû remete élt. Ez minden valószínûség szerint nem igaz, hiszen tudjuk, hogy Vác területén már ekkoriban is álltak épületek, Szent István korában pedig már megkezdõdött a székesegyházak alapítása. A monda szerint Géza a koronázása után nem tudta, hol építsen templomot - amíg öccsével, Lászlóval tanakodtak, egy szarvas jelent meg nekik, szarvai tele égõ gyertyákkal. Az állat eliramodott az erdõ felé, és azon a helyen vetette meg a lábát, ahol az egykori székesegyházat végül megépítették. A Gézával érkezõ vitézek megpróbálták lenyilazni, de a Dunába szökkent, és többé nem látták.

A tatároknak "hála", hogy nincsenek leletek

Bár a székesegyházat ezután újjáépítették, a régészek a tatárjárás pusztítását a településen nyomon tudják követni azon a 13. századi pusztulási rétegsoron, amely egy kormos, hamus réteget jelent a talajban. „A székesegyház belsejébõl valószínûleg a kormot és a hamut kihordták, ezért nem találtunk a templom belsejében a tatárjárásra utaló nyomokat” – magyarázta az Origónak Batizi Zoltán. A székesegyház felgyújtása és a fosztogatás miatt, valamint a késõbbi korszakok bolygatása következtében Géza feltételezett sírjában sem korabeli csontokat, sem tárgyi leleteket nem sikerült találniuk a kutatóknak.

I. Géza, Vác

Forrás: Flickr / Kikasz

Igazi régészparadicsom a helyszín

Bár az idei ásatási szezon befejezõdött, Batizi Zoltán és kollégái remélik, hogy a város és az NKA támogatásával jövõre folytathatják majd a munkát. Géza feltételezett sírjának részletesebb vizsgálatán kívül a feltárás tulajdonképpeni legfontosabb célja a székesegyház pontos alaprajzának, az építési fázisainak megállapítása. A templomnak még mindig akadnak olyan részletei, amelyek nem ismertek: az északnyugati toronyból még nem találtak maradványokat,

egy török kori térkép alapján pedig a székesegyház déli részén  kápolnasor után kutatnának a régészek.

„Ott van még a székesegyház kora Árpád-kori temetõje, amely jórészt ismeretlen számunkra. Forrásaink szerint egy másik templomot is rejt a váci vár: itt állt a középkorban a Szent Kereszt-templom, amelynek elhelyezkedésérõl szinte semmi támpontunk nincs” – mondta el az Origónak a régész. „Azt biztosan tudjuk, hogy a több mint fél évezreden keresztül itt elhelyezett váci püspökség gazdasági épületei is a környéken vannak. A magtárak, pincék, föld feletti lakóépületek, a szolgák és a személyzet számára fenntartott épületek, a püspök mellett tevékenykedõ kanonokok és fõpapok lakóhelyei mind feltárásra várnak a székesegyház közelében, amelyek a török kori várban keresendõk.”