2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
A jólét beolvasztja a magyarokatForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-08-26 12:46:32
Nem lát olyan szándékot Romániában Kántor Zoltán, hogy belátható idõn belül megadja az autonómiát az ott élõ magyarságnak. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetõje szerint Európában rengeteg multikulturális állam van, de a kisebbségeknek maguknak kell kiharcolniuk a jogaikat. Úgy látja, a szerb–magyar határon lévõ kerítés nem befolyásolja a nemzetpolitikát. A Nemzetpolitikai Intézet évente 35-40 millió forintból gazdálkodik. Menekültekkel nem foglalkoznak. Kántor Zoltán igazgató szerint belátható idõn belül nem lesz autonómia. Az erõs magyar gazdaság a határon túli magyaroknak is jó.

A migránsokkal nincs dolga a nemzetpolitikának?

Semmilyen kutatásunk nincs erre vonatkozóan, és nem akarunk állást sem foglalni ebben a témában.A mi mandátumunkhoz ez nem tartozik. A külhoniak magyar vagy külföldi migrációja természetesen érdekel minket, hasonlóan a magyarországiak külföldi kivándorlásához. Elsõsorban a magyar állam diaszpórapolitikájának szemszögébõl vizsgáljuk a kérdést, éspedig, hogy a kinti közösségeket hogyan lehet támogatni, függetlenül attól, hogy régebbi, vagy a közelmúltban költöztek más országba.

A migránsokkal nem foglalkozik a Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Forrás: AFP/Robert Atanasovski

Vannak számaik a magyarországi kivándorlásról?

Nincsenek, a mások által használt adatokat használjuk mi is.

Ön hisz a multikulturalizmusban?

Ez politikailag nagyon terhelt fogalommá vált, és a tudományos szférában is sokféleképp értelmezik. Európában alig van olyan állam, amelyben ne lennének kisebbségek. Belgium például egy intézményesített többnemzetiségû állammá vált. Románia és Szlovákia is multikulturális állam az etnikai megoszlás alapján, de intézményesült multikulturalizmus szempontjából már fenntartásaim vannak. Ennek oka, hogya kisebbségek számára nincs meg az intézményes keret a fennmaradáshoz, míg a többségi nemzet esetében ez megvan. A kisebbségi küzdelem ennek ellensúlyozásáról szól.

Az autonómiatörekvések támogatása nem rombolja tovább a szomszédokkal való nem túl jó viszonyt?

Az 1990-es évek elején mindenhol megfogalmazták a magyarok az autonómiaigényüket. Ez különbözõ intenzitással, de folyamatosan napirenden van, leginkább Romániában. Az utóbbi államban egyébkéntnem látok olyan szándékot, hogy az autonómiát biztosítani szeretnék. Ez egy teljesen normális küzdelem a kisebbség részérõl, ez még hosszú ideig így lesz.

A székelyek nagy menetelése is kevés lehet az erdélyi autonómiához

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mire kellhet egyáltalán az autonómia?

Elsõsorban a döntéshozatalra, mivel az adott területen a kisebbségnek lehetõsége lenne arra, hogy megválassza a vezetõit. Így õk dönthetnének a prioritásokról, mivel a többségi nemzettel szemben lehetnek olyan partikuláris érdekek, amik csak helyben értelmezhetõek. Demokratikus viták után dönthetne az adott közösség a legfontosabb kérdésekrõl, ami az õ fejlõdésüket is segítené.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetõje az oktatási programokra koncentrál

Forrás: Origo

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet célja a határrevízió?

Errõl szó nincs. Az intézet 2011-ben jött létre, hogy tudományos megalapozása legyen a nemzetpolitikának. A Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. keretében mûködünk, szakmai felügyeletünket a nemzetpolitikai államtitkárság látja el.A fõ cél a külhoni magyar társadalmak megerõsítése, a helyben maradás elõsegítése.Az összes a nemzetpolitikai államtitkárság számára megfogalmazott javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a határon túli magyarok a szülõföldjükön boldoguljanak.

Milyen programokkal segítik ezt?

Elsõsorban a nemzetpolitikai államtitkárság által szervezett és mûködtetett oktatási programok tudományos megalapozásában nyújtunk segítséget, mivel a kutatásaink azt mutatják, hogy az egyes oktatási ciklusváltásokkor veszítünk gyerekeket a magyar oktatási útvonalról, például a még magyar általánosba járó határon túli gyermek középiskolában már a többségi nemzet nyelvén tanul.

Az intézetnél abban bíznak, hogy egyre több szülõ íratja magyar iskolába a gyermekét

Forrás: Thinkstock

Azt mondtuk, hogy a tematikus éveket az egyes oktatási ciklusokra építjük föl. Így volt például 2012 a magyar óvodák éve, 2013 a magyar kisiskolások éve, 2014 a magyar felsõsök éve, vagy idén a szakiskolák éve. Az évi 100-140 millió forint persze kevés ezekre a programokra (a szakiskolások évére 500 millió forintot különített el az államtitkárság), de az évrõl évre való építkezést ez is szimbolizálja.

Jövõre is lesz tematikus év?

Igen, és javaslatként elhangzott, hogy 2016 a fiatal vállalkozók éve legyen. Errõl majd a Magyar Állandó Értekezlet dönt.

Van-e bármi eredménye a tematikus éveknek?

Ezeknek a programoknak csak hosszú távon van eredményük. A visszajelzések alapján vannak olyan szülõk, akik a programok miatt íratták a gyereküket magyar iskolába. Az a hit, meggyõzõdés vezérel minket, hogyha ilyen szisztematikus építkezés zajlik, akkoridõvel sikerül növelni a magyar iskolába jelentkezõk számát.

Mitõl lehet vonzó a magyar iskola a határon túl élõk számára?

A magyar szülõk többsége számára fontos, hogy a gyermekeiket magyar iskolákba írassák. Az anyanyelven való tanulás alaposabb ismeretelsajátítást eredményez, illetve a magyar nyelv magas fokú ismerete az államnyelv legalább középfokú ismeretével együttesen elõnyösebb, mint csak az államnyelv ismerete.

Magyar nyelven egyébként sokkal jobban vagyunk ellátva gyermekirodalommal, gyermekeknek szóló programokkal, együttesekkel, iskolán kívüli foglalkozásokkal (néptánc, cserkészet) a szomszédos államokhoz képest, ráadásul az iskolán kívüli élet is gazdagabb, mint az anyaállamoké.

Nem erõs ez a kijelentés?

Ezek nem elõítéletek, hanem elõnyök, amit ki kell használni. Vállalom, hogy jobb a magyar gyerekirodalom, mint a szomszédos országok hasonló írásai. Ellensúlyozni kell azt a szemléletet, hogy a többségi nyelvet kell uralni, hogy perspektívája legyen a gyereknek. Ezt mi nem is tagadjuk, de a magyar iskolában kell a gyerekeket megtanítani a többségi nyelv ismeretére.

 

A vajdasági magyar szervezetek nem támadják a drótakadályt

Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A déli határon épülõ kerítés mennyiben segítheti a nemzetpolitikát?

Itt igazából csak a vajdasági magyar pártok nyilatkozataira tudok hagyatkozni. Õk úgy látják, hogya kerítés nem befolyásolja a vajdasági magyarok és az anyaország kapcsolatát. A vajdasági magyarok eddig is, és a késõbbiekben is a határátkelõhelyeken utaznak Magyarországra.

Nem tart attól, hogy a külgazdasági irányvonal túlságosan háttérbe szorítja a nemzetpolitikát?

Üdvözlöm, hogy elõtérbe került a szomszédos országok magyarok lakta régióinak gazdasági támogatása. Erõs érvek szólnak a mellett, hogy az autonómia és a nagyobb önrendelkezés kivívásában egy erõs gazdasági háttér segíthet. Azt sem szabad elfelejteni, hogyaz utóbbi évtizedben általános jelenség lett, hogy ahol jól megy a gazdaság, ott felgyorsul az asszimiláció. A megfelelõ egyensúlyt kell megtalálni.

A külgazdasági irány felerõsödése nem a problémák szõnyeg alá söprését jelenti?

Nem érzek ilyet, de hallottam ilyen értelmezést is. A cél a külgazdasági vonal erõsödésével a határon túli közösségek erõsítése, de a hagyományos nemzetpolitika jelentõsége sem csökken.

Kántor Zoltán bízik benne, hogy a hagyományos nemzetpolitika jelentõsége nem csökken majd

Forrás: MTI/Beliczay László

Nem tartja aggályosnak, hogy a határon túli magyaroknak csak egy szavazatuk van?

Helyesnek tartom, hogy szavazati jogot kaptak, mivel így nem tehetik meg a pártok, hogy ellenük kampányoljanak, illetve erõsíti a külhoni magyarok kötõdését az anyaországhoz. Az egyenlõ és a differenciált szavazat mellett és ellen is szóltak érvek, és nemzetközi példák is vannak mindkét megoldásra.

Nem érzi hasonlónak a kettõs állampolgársági kampányt a menekültek elleni kampányhoz?

Elsõsorban ez egy politikai kérdés, túlmutatna intézetünk mandátumán ennek összehasonlítása.

Tesznek-e javaslatot, hogy a külföldön dolgozó magyarok 2018-ban egyszerûbben szavazhassanak?

Tudom, hogy a választási iroda foglalkozik ezzel a kérdéssel. A 2014-es választásokról szóló elemzésünkben rávilágítottunk néhány problémára.A végsõ döntést a parlament hozza majd meg.

Elképzelhetõ, hogy könnyebben voksolhatnak majd a külföldön dolgozó magyarok 2018-ban

Fotó: Origo

Részt vesz-e az intézet a kettõs állampolgárság népszerûsítésében?

Alapvetõen nem, de olyan értelemben igen, hogy az állampolgársági igénylési adatok feldolgozása során figyelemmel kísérjük a folyamatokat. A magyar és nemzetközi porondon részt veszünk olyan konferenciákon, ahol ezt elmagyarázzuk, értelmezzük.

A Szász Jenõ vezette Nemzetstratégiai Intézettel van-e kapcsolat?

Intézményes együttmûködés nincsen, de konferenciákon és nemzetpolitikai megbeszéléseken sokszor találkozunk.Õk inkább gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, míg mi oktatási, nyelvhasználati, társadalmi, politikai ügyekkel foglalkozunk.Társadalomtudósként persze eleve jobban érdekel például, hogy az oktatás hogyan hat a gazdaságra, vagy hogyan tudjuk elérni, hogy mindenki ragaszkodjon nyelvi jogaihoz, mint a tisztán gazdasági ügyek.

Ezt elõre leosztották?

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2011 novemberében jött létre, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pedig 2012-ben, így nehéz lenne leosztásról beszélnünk.

Lehet tudományos alapon beszélni a nemzetpolitikáról?

A nemzetpolitika elsõsorban a politikai szférában mûködik. Egyértelmû a szándék, hogy javítsák a kint élõk esélyeit, amit a kormány csak politikai eszközökkel tud elérni. A kutatóintézet tudományos szempontok alapján próbálja vizsgálni az egyes intézkedések várható hatásait. Számunkra a társadalomszervezési módszerek kidolgozása a legfontosabb.

Mennyibõl gazdálkodnak?

Évente körülbelül 35-40 millió forintból. Öt állandó és három részmunkaidõs külsõ munkatársunk van. Tevékenységünkhöz tartozik a magyar-magyar és nemzetközi konferenciák szervezése, magyar és angol nyelvû folyóiratok, könyvek és elemzések kiadása, munkatársaim segítségével készül az államtitkárság nemzetpolitikai sajtószemléje,bevezettük a nemzetpolitika oktatását a közigazgatásban dolgozók és egyetemi hallgatók számára, és természetesen – többnyire együttmûködésben magyarországi és külhoni kutatókkal, kutatóintézetekkel – kutatásokat végzünk, háttéranyagokat készítünk.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!