A magyarok csaknem kétötöde egy rádióadóhoz ragaszkodik: a megkérdezettek 37 százaléka sose vált rádióadót. 39 százalék ritkán, 7 százalék gyakran váltogat a csatornák között.

A másik adóra való átváltás okai közül a push faktorokat említették gyakrabban a válaszadók: 19 százalékot késztet váltásra egy neki nem tetszõ zene, 11 százalékot a bejövõ reklámblokk, 7 százalék a zenei blokkot felváltó szöveges mûsor miatt kapcsol át, 3 százalék a neki nem szimpatikus mûsorvezetõ miatt.

A Class FM a legnépszerûbb hazai rádió

Forrás: Class FM

Egy adott mûsor vonzza

A másik esetben, amikor nem az egyik adó veszti el a hallgatót, hanem a másik nyeri meg, jellemzõen egy adott mûsor által vonzza a el a közönséget a riválistól (a megkérdezettek 10 százaléka említette, hogy az õt érdeklõ mûsor, híradás, közlekedési információ stb. készteti váltásra).

6 százalék esetében a váltásnak a helyváltoztatással kapcsolatos praktikus okai vannak (kiszáll az autóból, beér a munkahelyére, üzletközpontban, kávézóban, nyilvános helyen hall rádiót stb.). A megkérdezettek 3 százaléka említette, hogy minden különösebb indok nélkül szeret kapcsolgatni, a változatosság gyönyörködteti.

A 2015. május és július közötti kutatási hullám adatai szerintegy átlagos napon csaknem 5,8 millióan hallgattak rádiót;ez meghaladja a tavaly júliusi értéket (5,6 millió fõ).

Az utóbbi három hónapban a Class FM-et a 15 éves és idõsebb korosztályok körében naponta átlagosan 2,6 millióan hallgatták; a második Kossuth Rádió közönsége 1,6 milliós, mögöttük a Music FM és a Petõfi pedig egyaránt valamivel több, mint 0,8 milliós napi átlagos hallgatótáborral rendelkezik.

Kétszázezer feletti napi hallgatottsági értékeket még az országos elérésû Dankó Rádió (343 ezer fõ) és Bartók Rádió (230 ezer fõ), illetve a fõvárosi Juventus (310 ezer fõ) produkálnak.

A fõvárosban a Class FM-et sorrendben a Kossuth Rádió, a Music FM és a Juventus követi. Százezresnél nagyobb napi hallgatótábora van továbbá a Petõfinek és az Info Rádiónak.