A szenátus után pénteken az amerikai képviselõház is elfogadta a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentõcsomag tervét. A képviselõk közül 263-an voksoltak a csomag mellett, és 171-en ellene.

A felsõház korábban biztos többséggel, 74-25-ös szavazati aránnyal fogadta el a kezdeményezést. A Wall Street megmentését célzó csomagnak a szenátus - és immár a képviselõház - által elfogadott változata némileg módosított verziója annak az eredeti tervezetnek, amelyet az alsóház hétfõn váratlanul elutasított.

Új elem, hogy a szövetségileg biztosított bankbetétek összegét felemelik 100 ezerrõl 250 ezer dollárra. Az új verzióba egy 150 milliárd dolláros üzleti és energiaipari adócsökkentés is belekerült, továbbá mintegy 24 millió adófizetõt érintõ könnyítés az úgynevezett alternatív minimális adó terén.

Végül esett a tõzsde

A New York-i tõzsde Dow Jones Industrial Average (DJIA) mutatója már a szavazása megkezdésének hírére 279 pontot emelkedett. Négy nappal ezelõtt, az elutasítás hatására soha nem látott 778 pontos zuhanást produkált, ami általános vélemény szerint ráébresztette az ellenzõk jó részét, hogy muszáj igent mondaniuk a módosított változatra.

A DJIA most, pénteken a képviselõházi szavazás után több mint 300 pontot erõsödött, ám nem sokkal ezután esni kezdett. "A piac valójában már beárazta az utóbbi napokban biztosra vehetõ döntést" - magyarázta a jelenséget egy elemzõ a MarketWatch kérdésére. A megkönnyebbülés ezzel együtt érezhetõ volt, a brókerek több helyütt látványos ünnepléssel fogadták a hírt a a parketten. (Hogy a tõzsdék eufóriája nem tartott sokáig, azt az aggasztóan magas munkanélküliségi adatok magyarázzák: a Dow, az S&P és a Nasdaq is mínuszba fordult magyar idõ szerint este fél tízkor.)

Egyeztetések egy héten át

A mentõcsomag megmentésérõl a hétfõi képviselõházi kudarc óta kiterjedt egyeztetések folytak a kongresszusban. Bush elnök személyesen gyõzködött számos republikánust, mivel a hétfõi kudarc oka elsõsorban az volt, hogy az elnök pártjából csak 65-en támogatták a javaslatot - a demokraták közül ezzel szemben már akkor is 140-en mellé álltak. A jelek szerint Bushnak lobbizásával több tucat képviselõt sikerült jobb belátásra bírnia.

A teljes, 700 milliárdos mentõösszeget három részletben bocsátják a pénzügyminisztérium rendelkezésére: elõször 250 milliárd dollárt, majd 100 milliárd dollárt folyósítanak, végül pedig a 350 milliárdos utolsó részt. A kongresszus saját felügyelõ testületet állít fel, és a munkát egy, a Fed elnöke vezette testület is ellenõrzi.

Bush villámgyorsan aláírta a törvényt

Mivel az állam újra eladja majd a felvásárolt papírokat - nyereséggel vagy veszteséggel, egyelõre nem tudni -, így valójában még nem világos, hogy az egész ügylet ténylegesen mennyibe kerül majd az adófizetõknek. Csak annyi bizonyos, hogy a harmincas évek elejének nagy világgazdasági válsága óta ez a legnagyobb szabású amerikai kormányzati beavatkozás.

A Fehér Ház szóvivõje, Tony Fratto annyit mondott a szavazás után, hogy George Bush olyan gyorsan alá akarja írni a törvényt, amilyen gyorsan csak lehet. Az ígéret hamarosan valóra vált: Bush elnök még pénteken, pár órával a képviselõházi voksolás után aláírta a jogszabályt. "Megmutattuk a világnak, hogy az Egyesült Államok stabilizálni fogja pénzügyi piacait és fenntartja vezetõ szerepét a világgazdaságban" - hangzott el Bush rövid nyilatkozatában.