2020. október 28. Szerda, Simon.
 
Mozgással a megelõzésért!Forrás: szivderito.hu
Utolsó módosítás: 2015-09-13 16:56:09
A felmérések szerint az utóbbi három évtizedben drámaian csökkent az emberek fizikai aktivitása. Ez a tény és az egészségtelen, ám bõséges táplálkozás oda vezetett, hogy mára a mozgásszegény, ám táplálékban gazdag életmód lett a szív- és érrendszeri betegségek elsõ számú kockázati tényezõje. Pedig egy kis odafigyeléssel sokat tehetnénk a betegségek megelõzéséért!

A legtöbben szinte mindenhová autóval járunk, de autó híján is szívesebben ülünk a buszon, mintsem hogy a gyaloglást választanánk. A szabadidõnket is egyre többen és hosszabb ideig töltjük a tévé vagy a számítógép elõtt. A 15-64 éves magyar férfiak 21,4 százaléka, a nõknek pedig mindössze 13,6 százaléka végez rendszeresen valamilyen testmozgást.

Pedig az orvosok aligha tudnak olyan betegséget mondani, amelynek a megelõzésében vagy a kezelésében ne segítene egy kis mozgás. Ahhoz azonban, hogy a sport valóban jó hatással legyen a szervezetünkre, korántsem mindegy, hogyan kezdünk bele, és milyen intenzitással mûveljük.

Miben segít a sport?

Ma már szinte közhelynek számít, hogy a rendszeres mozgás a szív- és érrendszeri betegségek megelõzésének egyik fontos eszköze: segít a túlsúly csökkentésében, a magas vérnyomás mérséklésében, csökkenti a „rossz” LDL koleszterin és a triglicerid, növeli viszont a „jó”, HDL koleszterin szintjét, és általában is javítja a szív- és az érrendszer kondícióját.

Ám aki korábban sosem mozgott, annak célszerû fokozott odafigyeléssel belevágni a rendszeres sporttevékenységbe. A hirtelen felindulásból, túlzott lelkesedéssel elkezdett sport ugyanis túlzott fáradáshoz, izomlázhoz, sérülésekhez vezethet, aminek pedig az lehet a következménye, hogy hosszú idõre újra tétlenségre leszünk kényszerítve, vagy egyszerûen semmi kedvünk nem lesz folytatni a mozgást. Sokkal célravezetõbb, ha betartjuk a fokozatosság elvét, és kevés, alacsony intenzitású mozgással kezdünk, majd ahogyan a kondíciónk javul, fokozatosan emeljük az adagot. Így kevésbé kell tartanunk a sérülésektõl, ráadásul edzésrõl edzésre garantált lesz a sikerélmény, így pedig könnyebb lesz kitartanunk az elhatározásunk mellett.

Hogyan kezdjük?

Aki a mozgásszegény életmódról szeretne egészségesebbre váltani, elsõ lépésben mindenképpen konzultáljon orvosával – aki bármilyen krónikus betegségben szenved, annak a konzultáció egyenesen kötelezõ!
A nõknek 50, a férfiaknak 40 év fölött az orvos elrendelhet terheléses EKG vizsgálatot is, ha valamilyen intenzívebb mozgásformát szeretnénk kipróbálni. Az is hasznos lehet, ha nem kizárólag a saját elképzelésünk alapján, hanem edzõ segítségével állítjuk össze az elsõ edzésprogramunkat.

 

fotó: pixabay.com

 

Az elsõ edzések sem idõtartamban, sem pedig intenzitásban ne legyenek túlságosan megerõltetõek: inaktív életmód után elegendõ 10-30 percnyi alacsony vagy közepes intenzitású edzés, például gyors séta, kertészkedés, lassú kerékpározás vagy úszás. A komolyabb túlsúllyal rendelkezõknek már csak az ízületeik védelme érdekében is ajánlott kis adagokkal, és az úszáshoz, a sétához hasonló, ízületkímélõ sportokkal kezdeni.
A késõbbiekben mind az idõtartamot, mind pedig az intenzitást érdemes növelni, de mindig csak annyira, hogy ne fáradjunk ki túlzottan. A kocogásnál és egyéb aerob jellegû tevékenységeknél (például kerékpározásnál, úszásnál, tollaslabdánál) csak olyan intenzitással sportoljunk, hogy bár a légzésünk felgyorsul, és megizzadunk, soha ne fogyjunk ki a levegõbõl, mindig tudjunk beszélni a sportolás közben is.
Az az ideális, ha hetente öt napon, minimum 30 percig mozogunk.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!