2023. február 2. Csütörtök, Karolina, Aida.
 
Muszáj lesz újratervezni a nyugdíjrendszertForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-09-24 16:53:51
  Újabb területeken kéne eltörölni a kötelezõ nyugdíjaztatást - vélik amerikai szakértõk. Magyarországon az utóbbi években inkább az ellenkezõ irányba haladtak a nyugdíjtörvények, pedig sokan szeretnének idõsebb korban is dolgozni. A magyar idõsebb korosztály azonban különösen rossz esélyekkel indul a munkaerõpiacon.

A kötelezõ nyugdíjazás általános eltörlését javasolja a Nextavenue munkaügyi portál újságírója, aki szerint a jövõben egyre megszokottabb lesz, hogy még 80 év felé közeledve is dolgozzunk. A társadalom elöregedése világszerte jelenlévõ jelenség, ami miatt (általában a nyugdíjkorhatár emelése miatt) az idõsebbek egyre késõbb mennek nyugdíjba.

A fejlett országokban ma már a legtöbb területen tiltott a kötelezõ nyugdíjazás, ennek a tendenciának azonban ellenzõi is vannak, egyesek szerint az innovációt és a fiatalok munkába állását hátráltatja, ha az idõsek nem adják az állásukat.

150 évig is élhetünk

Magyarországon a nyugati tendenciával szemben inkább bõvülnek azok a területek, ahol kötelezõ nyugdíjazást írnak elõ. Ezzel párhuzamosan az egymást követõ magyar kormányok a nyugdíjkorhatár kitolásával próbálkoznak, ami problémás lehet, hiszen már az 55-64 éves korosztály egészségi állapota is elkeserítõ, ráadásul ha idõsebb korban elvesztik az állásukat, nehezen találnak újat.

Sokkal tovább lehetünk aktívak a jövõben

Fotó: Kádár Adrián

Bár az öregedés lassítására komoly kutatások folynak (egy folyó kísérlet vezetõi úgy vélika közeljövõben akár 150 évig is kitolódhat a várható élettartam, ezzel együtt az aktív évek száma is), a jelenlegi mutatók alapján még távoli lehetõségnek látszik, hogy tömegek dolgozzanak 80 évesen is.

Tilos a kényszernyugdíj

Az Egyesült Államokban a törvények már 1986-ban tiltották a kötelezõ nyugdíjaztatást – írja Kerry Hannon, a Nextavenue loomberg szerzõje. A Kongresszus ekkor az életkor szerinti diszkriminációt tiltó törvényt egészítette ki, azt kiterjesztve a nyugdíjaztatásra is. Ez a törvény azonban nem minden munkára vonatkozott, kivételt jelentettek az olyan szakmák, ahol a munkavégzés közben az ember mások testi épségéért is felel. Ilyen a katonaság vagy a rendõrség, valamint a légiközlekedéshez kapcsolódó munkahelyek (pilóták, légiirányítók).

Furcsa módon az egészségügyi dolgozók számára nem vezettek be ilyen korlátozást. Emiattaz amerikai orvosok mintegy negyede már idõsebb 65 évnél. Ez, írja Hannon, az egészségügyben nem okozott problémát, így más területeken is idejétmúlt lehet a 60-62 évnél meghúzott korhatár. Szerinte a várható életkor folyamatos kitolódása miatt szükséges lehet „az öregség újradefiniálása”, már csak azért is, mert az egészségi állapot egyre inkább elválik az életkortól. „A szervezet mûködése és az öregedés közötti kapcsolat kevéssé egyértelmû és megállapítható” – idézi a neves orvosi lap a Lancet cikkét.

Az amerikai egészségügyben nincs felsõ korhatár

Forrás: AFP/David McNew

Hozzáteszi: azok az idõsebb munkavállalók, akik újra a munkaerõpiacon találják magukat, gyakran kerülnek szembe diszkriminációval, annak ellenére, hogy a velük kapcsolatos aggodalmak gyakran alaptalanok. Mint írja, jelenleg sok munkáltató túlbecsüli a fiatalság és az életerõ, és alábecsüli a munkatapasztalat értékét.

Esélyt a fiataloknak

A kötelezõ nyugdíjak eltörlésének nemcsak támogatói vannak. Az amerikai Bentley Egyetem professzorai által írt tanulmányamellett foglal állást, hogy egyes területeken, például a felsõoktatásban és a bíróságokon „mélyen mérgezõ hatása” volt a kötelezõ nyugdíjazás eltörlésének, az idõskori munkavégzés meghosszabbításának.

Mint írják, a nyugdíjazás megszûnése a színvonal csökkenéséhez, az innováció visszaszorulásához vezetett az amerikai egyetemeken. A szakok stagnálnak, új, fiatal professzorok csak nagyon ritkán jutottak be, hiszen a legtöbb idõs tanár élt a továbbdolgozás lehetõségével, és jóval 70 éves koruk felett sem mentek nyugdíjba. Emiatt a karokon alig volt üresedés, így a fiatalabb kutatók, oktatók nehezebben jutottak munkához.

Nehezebben kapnak helyet a fiatal diplomások

Forrás: RIA Novosti/Mikhail Voskresenskiy

Bíróknál is szükséges lehet

A szerzõk ennek ellenére nem javasolják, hogy a 70 évet betöltött tanárokat kényszernyugdíjazzák, csupán azt, hogy az egyetem minden esetben vizsgálja felül a munkaviszonyukat, és egyéni döntést hozzon, továbbra is fenntartja-e azt.

„A kötelezõ nyugdíjazásra olyan állásoknál nincs szükség, ahol nincs egyetemi státusz, hiszen ezeknél egyéni döntés alapján bonthatják fel a szerzõdést azokkal, akik már nem alkalmasak a feladatra, vagy már nem tudnak versenyezni a friss munkaerõvel. A felsõoktatásban, az akadémiai szabadság és a szólásszabadság szempontjábólfontos, hogy az idõs tanárok folyamatosan megmérkõzzenek a fiatalokkal, hogy megtarthassák a munkaviszonyukat”– írja a szerzõ.

A tanulmány szerint hasonló nyugdíjaztatás lehet szükséges a bírói pályákon is, amely az Egyesült Államokban szintén nyugdíjas állás. Ahogyan azonban például a pilótáknál az utasok biztonsága érdekében legális a kötelezõ nyugdíjazás, úgy a peres felek vagy vádlottak jogait védené, ha a bíróknak egy bizonyos kor után nyugdíjba kellene vonulniuk. Ugyanis, mint írják, a 70 év felettiek 14, a 85 év felettiek csaknem fele szenved az idõskori elbutulás valamilyen formájában – így kérdéses, mennyire tudnak felelõs döntést hozni az idõs bírók.

Amerikában is felmerült a bírák kötelezõ nyugdíjazása

Fotó: Szabó Balázs [origo]

Várnának a nyugdíjjal az orvosok

Magyarországon különös módon az utóbbi években inkább bõvült azoknak az állásoknak a száma, ahol bizonyos kor felett kötelezõ nyugdíjba vonulni. Az egészségügyben korábban szintén nem volt életkori korlátozás. Bár az orvosok a korhatár elérése után nyugdíjba mehettek, a nyugdíj mellett továbbra is praktizálhattak.

Egy 2013 januárjában született kormányrendelet azonban elõírta, hogy – éppen a szakma felelõs volta miatt – meg kell szüntetni azoknak az orvosoknak a munkaviszonyát, akik elérték a nyugdíjkorhatárukat, és megfelelõ szolgálati idõvel rendelkeznek. A szabály alól egyéni esetekben felmentést kaphatnak az orvosok, ha kérelmet nyújtanak be.

A kötelezõ nyugdíj ötlete nem aratott osztatlan sikert az orvostársadalomban: a Magyar Orvosi Kamara alapvetõ jogok biztosához fordult, mert szerintük diszkriminatív és alaptörvénybe ütközik a kötelezõ nyugdíj.Eközben a legtöbb érintett orvos rövidesen benyújtotta a kérelmet, hogy tovább dolgozhasson.A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése szerint a szakdolgozók 67,7 százaléka kért mentességet a kötelezõ nyugdíjazás szabálya alól.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara demonstrációja

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Brüsszelben bukott el a bírák nyugdíjaztatása

2011-ben lejjebb vitték a bírói jogviszony felsõ korhatárát is: a törvény szerint a bíróknak, ügyészeknek és közjegyzõknek 62 éves kor felett kötelezõ nyugdíjba vonulni. Ha egy bíró eléri a 62 éves kort, választania kell, hogy nyugdíjba vonul, vagy dolgozik tovább. A 62 évnél idõsebb bíró pedig vezetõ tisztséget már nem tölthet be, bár továbbra is bíráskodhat.

Az ügy miatt az Európai Bíróság eljárást indított Magyarország ellen, amelyet el is vesztett a magyar állam, mert a bíróság szerint diszkriminatív volt a kényszernyugdíjazás. Az új korhatárt 65 évre jelölték ki, úgy, hogy az csak 2023. január 1-jétõl csökken 65 évre, ekkorra emelkedik majd az általános nyugdíjkorhatár is 65 évre. Addig is átmeneti idõszak lép életbe, ahol az a bíró, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, választhat, a helyén marad-e, "tartalékállományba" kerül, vagy nyugdíjba megy. Az Európai Bíróság döntése nyomán a kényszernyugdíjazott bírákat is vissza kellett venni.

Nyugdíjcsökkentést hozott volna a férfiak 40

Magyarországon emellett jellemzõ a nyugdíjkorhatár emelése is. Az általános nyugdíjkorhatárt 2010-ben emelték 62-rõl 65 évre (kimenõ rendszerben, az 1957 után születetteknek), amelyhez még hozzá kell számolni a meghatározott szolgálati idõt.

Ezt némileg enyhítette a nõk 40 éves munkaviszony utáni lehetõségét a nyugdíjba vonulásra. Ugyan idén pártok és civil szervezetek is népszavazást kezdeményeztek azért, hogy a lehetõséget kiterjesszék a férfiakra is, ezt azonban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta.

 

A Jobbik és az MSZP is beállt a férfiak 40 mögé

Fotó: Bielik István - Origo

Elõzõleg a kormány hasonló indokokkal vetette el a javaslatot, de az elutasítás mögött más indokok is állhattak. A Portfólió számítása szerintha a "férfiak 40" sikerrel jár, a nyugdíjrendszer végképp fenntarthatatlanná vált volna, és hamarosan csak nyugdíjcsökkentéssel lehetett volna egyensúlyba hozni. Szerintük a férfiak 40 kedvezményes nyugdíjba vonulása mintegy 200 milliárd forintba került volna az állami nyugdíjkasszának. Ennek kiigazítására 6,4 százalékos csökkentésre lett volna szükség, vagyis az átlagos nyugdíjasnál ez azt jelentené, hogy a havi 111,6 ezres nyugdíj 104,5 ezer forint lenne.

Nem tudnánk sokkal tovább dolgozni

Magyarországon azonban problémásabb a korhatár kitolása és az idõskori foglalkoztatás is, mint például az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában. A Tárki 2012-ben Társadalmi Riport címû rendszeres tanulmánya szerinta magyar 50-69 éves népesség egészségi állapota a legrosszabbak között van Európában,

hasonlóan készségszintjükhöz.

A 2014-es Társadalmi Riportból kiderül, az egészségben várható évek száma a férfiaknál 58,7, a nõknél 60,9. Ez az európai átlag alatt van, amely nõknél 70, a férfiaknál 64 év volt 2013-ban a WHO adatai szerint (igaz, õk Magyarország esetében is magasabb értéket mértek, mint a Tárki). Az Egyesült Államokban ennél is magasabb, a férfiaknál 68, a nõknél 71 év a várható egészséges – vagyis munkaképes – élettartam. Optimizmusra csak az ad okot, hogy a születéskor várható élettartam – a régió többi országához hasonlóan – évrõl évre növekszik, igaz, még mindig erõsen le van maradva Nyugat-Európától.

Rugalmasabb rendszer kéne

Ezzel együtt Magyarországon rendkívül nehezen kapnak munkát már a nyugdíjkorhatár alatt álló idõsebbek is. Az 55-64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon, ezzelaz OECD-országok között az utolsó elõtti helyen állunk – az OECD-átlag 52 százalék. Ebben szerepet játszik, hogy a magyar 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai átlag alatti, ráadásul rendkívül súlyosan érintik olyan egészségi problémák, mint az elhízás, mozgásszervi problémák és a depresszió, tüdõkapacitás, általános erõnlét szempontjából a legrosszabbak között szerepelnek Európában.

Nehezebben találnak állást az idõsek

Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Emellett Magyarországon gyakori a kor alapú diszkrimináció, a munkavállalók szerint az iskolai végzettség után az életkoruk volt a leggyakoribb ok, amiért nem vették fel õket valamilyen munkahelyre.

Utóbbi problémával foglalkozik a Lancet februári cikke is. Mint írják, bár kézenfekvõ megoldásnak tûnik a társadalmi elöregedés kezelésére a nyugdíjkorhatár emelése,eltávolíthat egy létfontosságú szociális mentõhálót” azok alól, akik idõs koruk miatt nehezebben találnak munkát.Különösen problémás lehet a nyugdíjkorhatár emelése a szegényebb rétegeknek, akik a fejlett országokban is sokkal kevésbé számíthatnak egészséges idõskorra. A szerzõk ezért a társadalmi elöregedés problémáját általános, könnyen elérhetõ egészségügyi ellátással és egy rugalmasabb, egészségi állapothoz szabott nyugdíjrendszerrel oldanák meg.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!