2018. július 20. Péntek, Illés.
 
Népegészségügyi paradoxon – ezért nem javul a magyarok egészségi állapotaForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-09-29 18:56:52
Miközben a szakma és a sajtó is számos, az egészségünket védõ, fejlesztõ és javító intézkedésrõl számolt be az elmúlt pár évben, az egészségügyi mutatók nem igazolják a várakozásokat, nem javul látványosan a magyarok egészségi állapota. Mi ennek az oka? Megtudjuk Török Krisztinától, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatójától, aki a 2015-ös Egészségjelentést ismertette.

Példának okáért

Számos nagyléptékû beavatkozás, jogszabályi intézkedés, fejlesztés és forrásbevonás történt az elmúlt öt-hat évben az egészségügyben, például bevezették az egészségtelen termékekre a népegészségügyi termékadót,

a nemdohányzók védelme érdekében megtiltották a zárt közösségi terekben a dohányzást,

megreformálták a közétkeztetést, és szigorították a transzzsírfogyasztást, illetve számos, a népegészségügyi intézményrendszert érintõ átalakítás, fejlesztés zajlott le.

A népegészségügy még mindig nem képes kezelni a fennálló problémákat

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A leggyakoribb halálokokban - mint a keringési rendszer betegségei vagy a rosszindulatú daganatok - nem sikerült felzárkóznunk az EU országaihoz, sõt sok esetben nõtt a lemaradásunk –

egyáltalán nem az ország társadalmi és gazdasági fejlettségének megfelelõek ezek a mutatók.

Látható, hogy a népegészségügy a kiemelt figyelem ellenére sem tudta megfelelõen kezelni a hosszú évek óta fennálló problémákat.

A várható élettartam Magyarországon még mindig az EU 15-ök átlaga alatt van

Forrás: MTI/Mészáros János

Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója szerint a megoldás a hazai népegészségügyi rendszer megújítása lehet, melynek következtében a szakterület egy újszerû szemlélettel képes lenne megfelelõ programokat kidolgozni és várhatóan hatásosabb intézkedésekre javaslatot tenni.

Dietetikust, gyógytornászt a rendelõkbe!

Ezt a célt szolgálná, hogy az alapellátásba vagy a mellé integrálnának olyan egyéb „szolgáltatásokat”, amelyek segítségével elérhetõ lenne, hogy a lakosság egyrészt gyakrabban járjon a prevenció szempontjából fontos szûrõvizsgálatokra, másrészt az alapellátó orvos is a megelõzés szemléletével lássa el a páciensét.

Gyógytorna-foglalkozás

Forrás: BSIP/Amelie-Benoist

Ha dietetikus, gyógytornász és egyéb szakemberek is elérhetõek lennének a rendelõkben, ha a tájékoztatásban valódi szerepet tölthetnének be a gyógyszerészek, akkor vélhetõleg az egészségtudatosság nõne, és az egyénre nem csak felelõsség hárulna, hanem a lehetõség is adott lenne a tudatos egészségvédelemre – véli Török Krisztina.

Ugyanakkor az egyén szintjén nekünk is rengeteg tennivalónk van:

magunkon kell végignéznünk, hogy biztosít-e megfelelõ életkilátásokat az az életmód, melyet folytatunk. Ha ezt az önvizsgálatot elvégeztük, akkor a közösségi szinten az információátadás a feladat, illetve annak a lehetõségnek a biztosítása, hogy az életmódváltás megtörténhessen.

Kevesebb, rosszabb, veszélyesebb

A legnagyobb egészségveszteséget, tehát a társadalom által viselt egészségügyi terhet – hasonlóan a többi fejlett országhoz – a nem fertõzõ, krónikus betegségek okozzák Magyarországon is.

Bár a magyarok születéskor várható élettartama folyamatosan növekszik, a nõknél 5, a férfiaknál 7 évvel még mindig rövidebb, mint az EU15 országában.

(Az EU15-be a 2004 elõtti EU-tagországok tartoznak, név szerint: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.)

Komoly erõfeszítések történnek az egészségügyi ellátó-rendszer  fejlesztéséért

Forrás: MTI/Sóki Tamás

Magyarországon a 65 éves kor elõtt bekövetkezõ halálozás aránya kétszerese az EU15-ben tapasztaltnak, ami minden bizonnyal jelentõsen rontja az ország gazdasági versenyképességét. A teljes népesség halálozása is hasonlóan alakul: bár az utóbbi 10 évben csökkenõ tendencia figyelhetõ meg, aránya még így is másfélszerese az EU15 országaiban kimutathatónál.

Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták,

amelyeknek hazai 20%-os csökkenése ellenére is nõtt a különbség a magyar és az EU15-országok adatai között.

A szív- és érrendszeri megbetegedések és az emiatt bekövetkezett halálokok tekintetében Magyarország sajnos még mindig az európai élmezõnybe tartozik

Forrás: PhotoAlto/James Hardy

Az iszkémiás szívbetegség (a szívizom elégtelen vérellátása miatt kialakuló kórképek, például szívinfarktus, szívelégtelenség) okozta halálozásban például a nõknél több mint négyszeres volt a különbség. 2013-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták.

Tüdõrák okozta halálozásban világelsõk vagyunk,

de vezeti a halálozási statisztikákat a nõknél (a tüdõrák után) az emlõ-, a vastag- és végbéldaganat, míg a férfiaknál (szintén a világelsõ tüdõrák után) a vastag- és végbél-, valamint a szájüregi daganat.

Magunk alatt vágjuk a fát

Ezen (szív- és érrendszeri, valamint daganatos) betegségek java része az életmódunk miatt alakul ki: egyértelmû befolyással van a kialakulásukra a mozgásunk mennyisége, a táplálkozás milyensége és a szenvedélyeink.

A 2014-es egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedõ szerepet játszó egészségtelen életmód

a magyarok jelentõs többségére jellemzõ – ez az egyéni felelõsségünk.

A dohányzással összefüggõ betegségek is a vezetõ halálokok közé tartoznak

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A felnõtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, és bár egy friss felmérés szerint a lakosság 97 százaléka tisztában van a mozgás fontosságával, mégis

csupán minden hatodik felnõtt végez a WHO ajánlásainak megfelelõ testmozgást.

Minden 20. magyar ember alkoholfogyasztása már egészségkárosító, és minden harmadik dohányzik.

Komoly rizikófaktor a túlzott alkoholfogyasztás is

Forrás: Thinkstock

Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évek jelentõs népegészségügyi intézkedései ellenére a naponta dohányzók aránya 2009 óta lényegében nem változott; egy csoportban, konkrétan a naponta cigarettára gyújtó fiatal felnõttek között pedig még emelkedett is az elmúlt öt évben. Pedig friss hazai adat szerint a lakosság 99 százaléka tisztában van azzal, hogy a dohányzás káros az egészségre, ám motivációja a leszokásra csupán 11 százaléknak van.

Drágák vagyunk – magunknak

A felnõtt lakosságban végzett reprezentatív kutatás (egészségkommunikációs felmérés) adatai szerint az egészség a legfõbb érték és kívánt cél, ehhez képest képtelenek vagyunk azt felmérni, hogy a jelenlegi életmódunkkal miként tesszük tönkre az egészséges élethez való esélyünket – ismertette a kutatás egyik eredményét az Origónak a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója.

A magyar népegészségügyi paradoxon helyes értelmezéséhez érdemes azt is számításba venni, hogy – a halálozás miatt elvesztett éveken túl – a megromlott egészségben leélt idõ mekkora terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra.

A helyes életvitellel és az egészséges életmóddal sokat tehetünk a betegségek megelõzéséért

Forrás: Thinkstock

Felnõtteknél a legtöbb így elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségei okozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok.

A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt! A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna.

A szívbetegségben elhunytak száma két évtizedet tekintve

Forrás: MTI/KSH

A 15 évnél fiatalabbak körében az újszülöttkori megbetegedések, fõként a koraszülés komplikációi okozták a legnagyobb egészségveszteséget, ezt követték a mentális és viselkedési zavarok, majd harmadikként a táplálkozási hiánybetegségek, amelybõl kiemelkedik a vashiányos vérszegénység, negyedikként pedig a veleszületett rendellenességek.

Rosszul eszünk, és így kitolunk magunkkal

A legnagyobb népegészségügyi jelentõségû betegségek kialakulásában kulcsszerepet játszó, az életmóddal és környezettel kapcsolatos kockázatok egészségterheit is elemezték a jelentésben. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnõttek körében, az összes veszteség negyedét!

Az egészségtelen táplálkozás és a túlsúly ugyancsak komoly problémát jelent

Forrás: Thinkstock

A közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a magas sóbevitel mellett az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában.

A magas vérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás,

amely a felnõtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelõs. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél döntõen a tápanyaghiány, fõként a szervezetbe juttatott vas hiánya okozta a legnagyobb egészségveszteséget.

Ki a felelõs 7600 ember haláláért?

Mint jól ismert, az egészségveszteségek kialakulása két fõ tényezõre, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre vezethetõ vissza. A két tényezõ együttes változtatásának eredményeképpen,

a szükséges egészségügyi ellátások megfelelõ idõben történõ igénybevételével 7600 haláleset lett volna elkerülhetõ Magyarországon 2013-ban.

Az egészségügyön kívüli, környezeti tényezõk szerepe sem elhanyagolható: a 15 év alatti gyermekekre vonatkozó egészségkockázatok rangsorában a 3., a felnõtteknél az 5. helyen szerepelnek a légszennyezettség és egyéb környezeti tényezõk jelentette kockázatok.

A légszennyezés, a szmog elsõsorban a nagyvárosi környezet velejárója

Forrás: MTI/Beliczay László

Az egészségkockázatok következtében fellépõ gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsõdleges megelõzéssel visszaszorítható, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázatok. Kiemelkedõ nagyságú, 1000-1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott az egészségtelen étrend és a dohányzás Magyarországon 2010-ben.

Van remény?

Ahogy a népegészségügyi jelentés összefoglalójában olvasni lehet: a magyar népegészségügyi paradoxon feloldása a jelentésben felsorakoztatott nemzetközi példák alapján csak komplex, mind az életmódot, mind a környezetet egyaránt célzó, összehangolt beavatkozásoktól várható. Ilyen beavatkozások azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha a rendszerszintû szemlélet a hazai népegészségügyben általánossá válik.

Forrás: Thinkstock

A rendszerszintû megközelítés legfontosabb sajátossága ugyanis, hogy képes figyelembe venni a lakosság egészségét befolyásoló kulcsszereplõk összetett érdek- és kapcsolatrendszerét, és viselkedésüket képes egy irányba befolyásolni.

A statisztikákból az derül ki, hogy vidéken, kisebb településeken 60 százalékban veszik igénybe a háziorvosi ellátást,

a fõvárosban csupán az emberek 40 százaléka. Pedig az alapellátásban dolgozó orvos tudja meghozni a döntést, hogy az illetõnek szüksége van-e és milyen szakellátásra.

Forrás: Origo

Ne legyen betegségtudatunk, de vegyük igénybe az alapellátás által nyújtott, vélhetõleg nemsokára kibõvített lehetõségeket, és fordítsunk legalább annyi idõt magunkra, mint amennyit másokra: legyen minden döntésünknél szempont az, hogy miként hat a jelenlegi és jövõbeli egészségünkre – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója, Török Krisztina.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!