Címkék: Bihari hírek, EGÉSZSÉG, DAGANATOS BETEGSÉGEK, VÁRHATÓ ÉLETTARTAM, MEGELÕZÉS, EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY, SZÍV ÉS ÉRRENDSZER Miközben a szakma és a sajtó is számos, az egészségünket védõ, fejlesztõ és javító intézkedésrõl számolt be az elmúlt pár évben, az egészségügyi mutatók nem igazolják a várakozásokat, nem javul látványosan a magyarok egészségi állapota. Mi ennek az oka? Megtudjuk Török Krisztinától, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatójától, aki a 2015-ös Egészségjelentést ismertette. Példának okáértSzámos nagyléptékû beavatkozás, jogszabályi intézkedés, fejlesztés és forrásbevonás történt az elmúlt öt-hat évben az egészségügyben, például bevezették az egészségtelen termékekre a népegészségügyi termékadót, a nemdohányzók védelme érdekében megtiltották a zárt közösségi terekben a dohányzást, megreformálták a közétkeztetést, és szigorították a transzzsírfogyasztást, illetve számos, a népegészségügyi intézményrendszert érintõ átalakítás, fejlesztés zajlott le. 
A népegészségügy még mindig nem képes kezelni a fennálló problémákat Forrás: MTI/Illyés TiborA leggyakoribb halálokokban - mint a keringési rendszer betegségei vagy a rosszindulatú daganatok - nem sikerült felzárkóznunk az EU országaihoz, sõt sok esetben nõtt a lemaradásunk – egyáltalán nem az ország társadalmi és gazdasági fejlettségének megfelelõek ezek a mutatók. Látható, hogy a népegészségügy a kiemelt figyelem ellenére sem tudta megfelelõen kezelni a hosszú évek óta fennálló problémákat. 
A várható élettartam Magyarországon még mindig az EU 15-ök átlaga alatt van Forrás: MTI/Mészáros JánosTörök Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója szerint a megoldás a hazai népegészségügyi rendszer megújítása lehet, melynek következtében a szakterület egy újszerû szemlélettel képes lenne megfelelõ programokat kidolgozni és várhatóan hatásosabb intézkedésekre javaslatot tenni. Dietetikust, gyógytornászt a rendelõkbe!Ezt a célt szolgálná, hogy az alapellátásba vagy a mellé integrálnának olyan egyéb „szolgáltatásokat”, amelyek segítségével elérhetõ lenne, hogy a lakosság egyrészt gyakrabban járjon a prevenció szempontjából fontos szûrõvizsgálatokra, másrészt az alapellátó orvos is a megelõzés szemléletével lássa el a páciensét. 
Gyógytorna-foglalkozás Forrás: BSIP/Amelie-BenoistHa dietetikus, gyógytornász és egyéb szakemberek is elérhetõek lennének a rendelõkben, ha a tájékoztatásban valódi szerepet tölthetnének be a gyógyszerészek, akkor vélhetõleg az egészségtudatosság nõne, és az egyénre nem csak felelõsség hárulna, hanem a lehetõség is adott lenne a tudatos egészségvédelemre – véli Török Krisztina. Ugyanakkor az egyén szintjén nekünk is rengeteg tennivalónk van: magunkon kell végignéznünk, hogy biztosít-e megfelelõ életkilátásokat az az életmód, melyet folytatunk. Ha ezt az önvizsgálatot elvégeztük, akkor a közösségi szinten az információátadás a feladat, illetve annak a lehetõségnek a biztosítása, hogy az életmódváltás megtörténhessen. Kevesebb, rosszabb, veszélyesebbA legnagyobb egészségveszteséget, tehát a társadalom által viselt egészségügyi terhet – hasonlóan a többi fejlett országhoz – a nem fertõzõ, krónikus betegségek okozzák Magyarországon is. Bár a magyarok születéskor várható élettartama folyamatosan növekszik, a nõknél 5, a férfiaknál 7 évvel még mindig rövidebb, mint az EU15 országában. (Az EU15-be a 2004 elõtti EU-tagországok tartoznak, név szerint: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság.) 
Komoly erõfeszítések történnek az egészségügyi ellátó-rendszer fejlesztéséért Forrás: MTI/Sóki TamásMagyarországon a 65 éves kor elõtt bekövetkezõ halálozás aránya kétszerese az EU15-ben tapasztaltnak, ami minden bizonnyal jelentõsen rontja az ország gazdasági versenyképességét. A teljes népesség halálozása is hasonlóan alakul: bár az utóbbi 10 évben csökkenõ tendencia figyelhetõ meg, aránya még így is másfélszerese az EU15 országaiban kimutathatónál. Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, amelyeknek hazai 20%-os csökkenése ellenére is nõtt a különbség a magyar és az EU15-országok adatai között. 
A szív- és érrendszeri megbetegedések és az emiatt bekövetkezett halálokok tekintetében Magyarország sajnos még mindig az európai élmezõnybe tartozik Forrás: PhotoAlto/James HardyAz iszkémiás szívbetegség (a szívizom elégtelen vérellátása miatt kialakuló kórképek, például szívinfarktus, szívelégtelenség) okozta halálozásban például a nõknél több mint négyszeres volt a különbség. 2013-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták. Tüdõrák okozta halálozásban világelsõk vagyunk, de vezeti a halálozási statisztikákat a nõknél (a tüdõrák után) az emlõ-, a vastag- és végbéldaganat, míg a férfiaknál (szintén a világelsõ tüdõrák után) a vastag- és végbél-, valamint a szájüregi daganat. Magunk alatt vágjuk a fátEzen (szív- és érrendszeri, valamint daganatos) betegségek java része az életmódunk miatt alakul ki: egyértelmû befolyással van a kialakulásukra a mozgásunk mennyisége, a táplálkozás milyensége és a szenvedélyeink. A 2014-es egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedõ szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentõs többségére jellemzõ – ez az egyéni felelõsségünk. 
A dohányzással összefüggõ betegségek is a vezetõ halálokok közé tartoznak Fotó: Zirig Árpád - TáfelspiccA felnõtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, és bár egy friss felmérés szerint a lakosság 97 százaléka tisztában van a mozgás fontosságával, mégis csupán minden hatodik felnõtt végez a WHO ajánlásainak megfelelõ testmozgást. Minden 20. magyar ember alkoholfogyasztása már egészségkárosító, és minden harmadik dohányzik. 
Komoly rizikófaktor a túlzott alkoholfogyasztás is Forrás: ThinkstockFigyelemre méltó, hogy az elmúlt évek jelentõs népegészségügyi intézkedései ellenére a naponta dohányzók aránya 2009 óta lényegében nem változott; egy csoportban, konkrétan a naponta cigarettára gyújtó fiatal felnõttek között pedig még emelkedett is az elmúlt öt évben. Pedig friss hazai adat szerint a lakosság 99 százaléka tisztában van azzal, hogy a dohányzás káros az egészségre, ám motivációja a leszokásra csupán 11 százaléknak van. Drágák vagyunk – magunknakA felnõtt lakosságban végzett reprezentatív kutatás (egészségkommunikációs felmérés) adatai szerint az egészség a legfõbb érték és kívánt cél, ehhez képest képtelenek vagyunk azt felmérni, hogy a jelenlegi életmódunkkal miként tesszük tönkre az egészséges élethez való esélyünket – ismertette a kutatás egyik eredményét az Origónak a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója. A magyar népegészségügyi paradoxon helyes értelmezéséhez érdemes azt is számításba venni, hogy – a halálozás miatt elvesztett éveken túl – a megromlott egészségben leélt idõ mekkora terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra. 
A helyes életvitellel és az egészséges életmóddal sokat tehetünk a betegségek megelõzéséért Forrás: ThinkstockFelnõtteknél a legtöbb így elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségei okozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok. A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt! A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna. 
A szívbetegségben elhunytak száma két évtizedet tekintve Forrás: MTI/KSHA 15 évnél fiatalabbak körében az újszülöttkori megbetegedések, fõként a koraszülés komplikációi okozták a legnagyobb egészségveszteséget, ezt követték a mentális és viselkedési zavarok, majd harmadikként a táplálkozási hiánybetegségek, amelybõl kiemelkedik a vashiányos vérszegénység, negyedikként pedig a veleszületett rendellenességek. Rosszul eszünk, és így kitolunk magunkkalA legnagyobb népegészségügyi jelentõségû betegségek kialakulásában kulcsszerepet játszó, az életmóddal és környezettel kapcsolatos kockázatok egészségterheit is elemezték a jelentésben. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnõttek körében, az összes veszteség negyedét! 
Az egészségtelen táplálkozás és a túlsúly ugyancsak komoly problémát jelent Forrás: ThinkstockA közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a magas sóbevitel mellett az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában. A magas vérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás, amely a felnõtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelõs. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél döntõen a tápanyaghiány, fõként a szervezetbe juttatott vas hiánya okozta a legnagyobb egészségveszteséget. Ki a felelõs 7600 ember haláláért?Mint jól ismert, az egészségveszteségek kialakulása két fõ tényezõre, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre vezethetõ vissza. A két tényezõ együttes változtatásának eredményeképpen, a szükséges egészségügyi ellátások megfelelõ idõben történõ igénybevételével 7600 haláleset lett volna elkerülhetõ Magyarországon 2013-ban. Az egészségügyön kívüli, környezeti tényezõk szerepe sem elhanyagolható: a 15 év alatti gyermekekre vonatkozó egészségkockázatok rangsorában a 3., a felnõtteknél az 5. helyen szerepelnek a légszennyezettség és egyéb környezeti tényezõk jelentette kockázatok. 
A légszennyezés, a szmog elsõsorban a nagyvárosi környezet velejárója Forrás: MTI/Beliczay LászlóAz egészségkockázatok következtében fellépõ gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsõdleges megelõzéssel visszaszorítható, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázatok. Kiemelkedõ nagyságú, 1000-1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott az egészségtelen étrend és a dohányzás Magyarországon 2010-ben. Van remény?Ahogy a népegészségügyi jelentés összefoglalójában olvasni lehet: a magyar népegészségügyi paradoxon feloldása a jelentésben felsorakoztatott nemzetközi példák alapján csak komplex, mind az életmódot, mind a környezetet egyaránt célzó, összehangolt beavatkozásoktól várható. Ilyen beavatkozások azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha a rendszerszintû szemlélet a hazai népegészségügyben általánossá válik. 
Forrás: Thinkstock
A rendszerszintû megközelítés legfontosabb sajátossága ugyanis, hogy képes figyelembe venni a lakosság egészségét befolyásoló kulcsszereplõk összetett érdek- és kapcsolatrendszerét, és viselkedésüket képes egy irányba befolyásolni. A statisztikákból az derül ki, hogy vidéken, kisebb településeken 60 százalékban veszik igénybe a háziorvosi ellátást, a fõvárosban csupán az emberek 40 százaléka. Pedig az alapellátásban dolgozó orvos tudja meghozni a döntést, hogy az illetõnek szüksége van-e és milyen szakellátásra. 
Forrás: Origo
Ne legyen betegségtudatunk, de vegyük igénybe az alapellátás által nyújtott, vélhetõleg nemsokára kibõvített lehetõségeket, és fordítsunk legalább annyi idõt magunkra, mint amennyit másokra: legyen minden döntésünknél szempont az, hogy miként hat a jelenlegi és jövõbeli egészségünkre – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet fõigazgatója, Török Krisztina. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
