• A jelenlegi európai nyugdíjasok életszínvonala nagyjából szinten maradt a pénzügyi válság alatt, átlagosan azonban a nõk továbbra is kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. Jelenleg a nemek között nyugdíjkülönbség mértéke nagyjából 40% az EU egészére nézve.
• A tagállamok fenntartható nyugdíjrendszerrel kapcsolatos reformja az utóbbi években nagyobb lendületet vett, 2060-ban a tanulmány szerint már nem várható, hogy az állami nyugdíjakra fordított összeg nagyobb lesz a tagországoknál, mint most.

Ennyi pénzbõl gazdálkodnak az idõsek az EU-ban

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a 65 éves és annál idõsebb állampolgárok közel olyan jól élnek, mint a 0-64 év közöttiek. A 28 tagállamban a 65 éves és annál idõsebb emberek rendelkezésre álló medián jövedelme átlagosan 93%-a a 0-64 év közötti állampolgárok medián jövedelmének, azonban a tagországok között hat olyan is akad, ahol az idõsebbek ugyanakkora vagy magasabb medián jövedelemmel rendelkeznek, mint a 0-64 évesek. A 28 tagállam közül Magyarországon mérték a második legnagyobb értéket, minket csak Luxemburg elõz meg a sorban. A nemek jövedelme közötti különbséget mutatja ugyanakkor, hogy míg a magyar idõs férfiak medián jövedelme a 0-64 évesek bevételének 110%-át is meghaladja, a nõk már csak alig érik el a 100%-ot. 

Érdekes képet mutat az idõsebb társadalom foglalkoztatottsági aránya is. A századforduló óta megtört a korai nyugdíjbavonulás régóta tartó trendje és az idõskorúak foglalkoztatottsági rátája több mint harmadával nõtt az unió területén. Magyarországon az 55-64 év közötti férfiak magasabb arányban képviseltetik magukat a munkaerõpiacon, mint az ugyanilyen korú nõk, összességében viszont közel 40% az idõskorú magyarok foglalkoztatottsági aránya. 

Az Európai Bizottság adatai szerint a munkaerõpiacról való kivonulásnak csak mintegy felét adják az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatti magyarázatok, emellett a munkanélküliség, alkalmassági problémák vagy a házastárssal azonos idõben való nyugdíjba vonulás reménye is ott van még az okok között.

Nagy az eltérés a tagállamok és a nemek szintjén is abban, hogy hány év munkaviszony után vonulnak nyugdíjba az emberek. A férfiak esetében nagyjából 9 év a különbség tagállami szinten a munkában eltöltött évek számát nézve, míg a nõk esetében ez több mint 14 év. A férfiak és nõk között is a svédeknek van a leghosszabb munkaviszonya, összességében pedig az olaszok dolgoznak a legkevesebbet. Magyarország sincs ugyanakkor elõkelõ helyen: épp csak megelõzzük az olaszokat a munkában töltött évek számában, de a magyar férfiak munkaviszonya így is alulmarad az olasz férfiakétól (ez esetben a magyar nõk munkában töltött évei húzzák fel a statisztikát). 

Ekkora a különbség a nõk és a férfiak nyugdíja között

Az EU-tagországokban a 65-74 éves nyugdíjasok bruttó medián nyugdíja átlagosan 56%-át teszi ki az 50-59 évesek bruttó keresetének. A helyettesítési arány 12 tagállamban 50% alatt van, Magyarországon pedig kicsivel több, mint 60%. A legjobban a luxemburgi nyugdíjasok járnak, õk közel 80%-os helyettesítési rátát tudhatnak magukénak, itt ráadásul a nyugdíjas nõk az 50-59 évesek bruttó keresetének több mint 90%-át kapják kézhez. 

Bármerre is nézünk az EU-ban, a nõk mindenhol kisebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak, átlagosan 40%-kal. Ezt többek között a fizetési különbségek, a munkaórák és a munkában töltött évek száma, valamint ezeknek a tényezõknek az állami nyugdíjba történõ beszámítása magyarázza. A lenti ábrán jól látszik, hogy Magyarország viszonylag elõkelõ helyet foglal el, ami a férfiak és nõk nyugdíja közötti különbséget illeti. A 65-79 éves magyar nyugdíjasok között nemenként mintegy 15%-os különbség van a nyugdíjak között, és nagyjából ugyanez a helyzet, ha csupán a 65 év felettieket nézzük.