A releváns munkatapasztalat és az ahhoz kapcsolódó készségek nyomnak a legtöbbet latba a munkaerõtoborzásnál – derült ki az Addison Group amerikai hr-vállalat felmérésébõl, amely azt vizsgálta, hogy a mai hr-vezetõk mit várnak el a jelentkezõktõl. Az 505 megkérdezett hr-vezetõk fele ezeket veszi leginkább figyelembe, amikor a cv-k között válogat. Az is kiderült, hogy az önéletrajz továbbra is alapvetõ eleme a toborzási folyamatnak, a motivációs levél aranykora azonban lehet, hogy a végéhez közeledik.

Valójában keveset árul el

Az Addison Group kutatása szerint a hr-esek 18 százaléka gondolja úgy, hogy a motivációs levél van olyan súlyú, mint az interjú, az önéletrajz vagy a referenciák. 74 százaléknak az interjú a legfontosabb, a második helyen pedig az olyan alapvetõ készségek állnak, mint hogy képesek vagyunk-e beszélgetni, és szimpátiát kelteni. A motivációs levélnek eredetileg az a célja, hogy megmutassa, milyen ember van a teljesítmény mögött.A formális levélformátum azonban gyakran inkább elfedi, mint megmutatja a jelentkezõ személyiségét.

Lerf Andrea coach szerint a motivációs levél azért fontos a pályázónak, mert elmondhat magáról mindent, ami esetleg az önéletrajzból kimaradt, illetve itt jobban ki lehet fejteni az egyes pontokat. „Például ha valaki váltani akar, akkor arra van itt lehetõsége, hogy megindokolja, miért is akarja másik helyen kipróbálni magát, és ebben milyen képességei, korábbi tapasztalatai, kompetenciái segítik. Ilyen szempontból a motivációs levél lehetõség, amellyel érdemes élni. Mindenkit bátorítanék arra, hogy ne csak egy letudandó levélként kezelje, hanem tényleg próbálja meg átgondolni, és megfogalmazni, hogy mi motiválja õt a jelentkezésre, és miért lenne elõnyös a cégnek, ha õt választanák” – véli a szakértõ.

Már a takarítói álláshoz is kell

Elõfordul, hogy a cégek is túlzásba esnek, mert már olyan pozícióhoz is kérnek motivációs levelet, amelynél nehéz megérteni, miért is van rá szükség. Ha ezt érezzük, akkor gondolkodjunk el azon, hogy miért akarjuk megpályázni az adott állást, valóban nekünk való-e, és megéri a jelentkezésbe valóban annyi fáradtságot beleölni. Ha úgy érezzük, hogy nem tudunk mit beleírni a motivációs levélbe, maximum annyit, hogy a havi fix bér motiválna ebben az állásban, akkor tényleg legyen a fejünkben ott az a kérdés is, hogy ha elnyerjük a pozíciót, akkor hogy fogjuk érezni magunkat, hogyan tudunk majd bejárni minden nap az új helyre.

A hr-vezetõk sem a motivációs levélre esküsznek

Inkább próbafeladattal tesztelnek

Az utóbbi években egyre több munkáltató dönt úgy, hogy a motivációs levél helyett máshogy próbál többet megtudni a jelentkezõrõl. Ebben a nagy techvállalatok járnak az élen: a Googlenél például olyan programozókat keresnek meg, akiknek ismerik a munkáját, és teljesen kihagyják a folyamatból a motivációs levelet.Motivációs levél helyett egyre gyakoribb elvárás egy-egy próbafeladat megoldása.Ez nemcsak a techvilágban szokás: közösségi média cégek például tweeteket kérnek a hosszabb formátumok helyett, hogy a jelölt bizonyítsa kivételes fogalmazókészségét és kreativitását.

El kell adni magunkat

Lerf Andrea szerint fõleg az idõsebbeknek furcsa, hogy még pluszban el kell mondani magunkról, hogy mik az erõsségeink, pedig az önéletrajzból úgyis kiderül. Ha azonban átülünk az asztal másik oldalára, és naponta több tucatnyi önéletrajz zúdul ránk, akkor minden támpont jól jön, ami segíti a szûrést.

„Az a rossz hír, hogy ha mi nem mondjuk el magunkról, hogy miben vagyunk jók, akkor más nem fogja megtenni helyettünk. Lehet, és érdemes is kérni referenciákat kollégáktól, korábbi vezetõinktõl, partnereinktõl is, ami szintén segíti hitelességünket, de ettõl függetlenül saját magunknak is tisztában kell lennünk azzal, hogy mit tudunk, és mennyit érünk, és ezt tudjuk el is mondani” – zárta szavait a szakértõ, biztatva azokat, akik mégis rákényszerülnek egy motivációs levél megírására.