Lássuk, hogyan harcol a korgó gyomor ellen az Élelmiszerbank Egyesület és az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO): idén is közösen indították útjára az adománykonvojt, ami Budapest belvárosán is keresztülhaladva több mint 30 tonna élelmiszert szállított a rászoruló magyar családoknak.

30 tonnányi élelmiszert szállítanak a rászorulóknak a mai nap folyamán

Forrás: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

A pazarlás szociális probléma is

Az élelmiszerkonvoj egyik fõ állomásán, a Hõsök terén tartott sajtótájékoztatón Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke elmondta:Hiszünk abban, hogy az élelmiszer-pazarlás problémájának felszámolása és a nélkülözõk hatékony segítése kéz a kézben jár.Munkánk során szeretnénk jobban rávilágítani a pazarlás fenntarthatósági, etikai, és szociális aspektusaira.” A tavalyi év során 1600 tonna élelmiszert mentettek meg a kidobástól, és juttattak el a nélkülözõkhöz.

Munka és szociális háló nélkül nehéz

A szociális védõrendszer és a mezõgazdaság – kitörés a vidéki szegénységbõl a kiemelt témája az idei élelmezési világnapnak. Vladimir Rakhmanin, a FAO fõigazgató helyettese és az Európáért és Közép-Ázsiáért felelõs regionális képviselõje az elemzésük fõbb megállapításaiból idézett: „Ez a tanulmány egyértelmûen bizonyítja, hogya szociális háló védelmet jelenthet az embereknek,biztosítva számukra az élelemhez jutást válságok idején is, megóvva õket helyzetük rosszabbodásától.”

Október 16-án tartjuk az élelmezési világnapot

Forrás: Magyar Élelmiszerbank Egyesület

A Földmûvelésügyi Minisztérium nevében Tóth Katalin helyettes államtitkár beszélt: „A tárca az éhezés és a szegénység elleni küzdelem egyik fõ csapásirányát a munkához jutás esélyének kiterjesztésében látja, emellett fontos a szociális védelmi programok és a szociális támogatások alkalmazása is az arra rászorulók esetében.”

De mit tehetünk?

A mai nap alkalmából a TÉT (Táplálkozás Életmód Testmozgás) Platform Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adott ki egy dokumentumot arról, hogy a hétköznapok szintjén mit tehetünk azért, hogy minél kevesebb élelmiszer kerüljön a kukába.

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az éhezésre, mint ami a fejlett országokat, tehát minket sem érint, közbenvilágszerte minden kilencedik ember éhezik.Sõt, a probléma hazánkat sem kerüli el. A legutóbbi felmérés adatai szerint ugyan a felnõtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, addig más felmérések arra is mutatnak, hogy a hazai gyerekek körében jelen van az alultápláltság.

Rengeteg az éhezõ

Forrás: Thinkstock

Kétféle éhezésrõl beszélhetünk. A mennyiségi vagy abszolút éhezés alatt azt értjük, ha valaki nem jut hozzá az egészsége megõrzéséhez szükséges energiamennyiséghez (ez átlagosan 2200-2500 kcal-t jelent). Minõségi éhezés viszont akkor lép fel, ha bár a napi energiaszükséglet biztosított, ezen belül egy vagy több tápanyaghoz (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) nem, vagy nem megfelelõ mennyiségben, arányban jut a szervezet.

Az éhezés furcsa ellenpontja, hogy világszerte sok élelmiszer egyszerûen a szemétbe kerül,a túl szigorú minõségi elõírások, a lejárat vagy éppen a felelõtlen vásárlás következtében.

Kétmillió tonnát dobunk ki évente

Dr. Kasza Gyula, a Nébih munkatársa szerint Magyarországon évente hozzávetõlegesen kétmillió tonna kidobott élelmiszerrõl beszélünk, világszerte pedig az összes megtermelt élelmiszer egyharmadára becsülik a kidobott mennyiséget – ez körülbelül 1,3-1,5 milliárd tonna lehet. Pontos adataink a téma jellegébõl adódóan azonban nincsenek, jelenleg is több kutatás folyik a mérési módszertannal kapcsolatban.

Néha értékes dolgok is kerülnek a kukába

Frrás: Origo

Az azonban világos, hogya fejlettebb országokban jóval többet pazarolnak a háztartások,a fejletlenekben pedig a termelés, feldolgozás, tárolás, szállítás technológiai hiányosságai miatt keletkezik szükségtelenül sok élelmiszerhulladék. A magyar háztartások pazarlása messze elmarad az élen járó angolszász országokéhoz képest, ugyanakkor még így iskörülbelül egymillió ember lakhatna jól abból, amit évente kidobunk.

Átértékelt szabályok

A túl szigorú minõségi elõírásokra sokáig példa volt az Európai Unió rendeleteinek sokasága, amely többek között az uborka vagy éppen a banán görbületét is megszabta. Fontos tudni, hogy ezeknek piacvédelmi céljuk is volt, de idõközben a döntéshozók is belátták, hogy a szabályok következménye az élelmiszer-pazarlás, így 2009-tõl többségüket eltörölték.

Jó, ha tudjuk, mit kell komolyan venni

Fotó: Origo

A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk, amelyet a fogyasztók többsége nem is különböztet meg. Pedig kis figyelemmel évente több tízkilónyi élelmiszer kidobását elõzhetjük meg, ha tudjuk, melyik mit jelent.

Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzõen a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzõen hûtõtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylõ) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.

Minõségét megõrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az idõtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minõséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minõségükbõl, élvezeti értékükbõl veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzõen a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken. Ezeket a dátumokat a gyártók állapítják meg, akik általában óvatosak a lejárati idõ tekintetében, hiszen ez egyben a felelõsségre vonásuk idõbeli korlátját is jelenti.

Ehetünk-e lejárt élelmiszert?

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesületszakmai vezetõje szerint az utóbbi évtizedekben az élelmiszergyártókszámos fejlesztést végeztek, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél tovább fogyaszthatók maradjanak.Gondoljunk csak a tejre: az úgynevezett ESL technológiával a friss tej akár 21 napig is eltartható, miközben ízébõl, értékes tápanyagaiból szinte semmit sem veszt.

Ne zsúfoljuk túl a hûtõt

Forrás: Origo

A dietetikus azonban felhívja a figyelmet, hogy a rövid lejárati idõvel rendelkezõ élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidõn túl már ne használjuk fel azokat, mivel ételfertõzésnek, esetleg mérgezésnek tesszük ki magunkat.

A fenntartható fogyasztás érdekében azonban a minõségmegõrzési idõt kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhetõ minõségi probléma, egy ideig még fogyasztható. Ha jobban odafigyelünk a lejárati idõkre, és jól tervezzük meg étrendünket,az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik,és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét – összegzi a szakértõ. Ezt pedig környezetünk és természetesen pénztárcánk is meg fogja hálálni.