Valójában annak, hogy hét napos hetet számolunk, semmi gyakorlati értelme nincsen. Nagyon ritkán esik egybe a logikailag felépített és kiszámolt hónapok számozásával, és nincs semmi köze az idõ mérésére használt 60-as alapú másodperc-, perc- és óraszámításunkhoz.

A hét felosztásának nincs semmi köze az idõ mérésére használt 60-as alapú másodperc-, perc- és óraszámításunkhoz, amiben bõven van logika

Forrás: rtve.es

A világ nagy része ezt használja

Vallástól és naptárhasználattól függetlenül a világ nagy része a hétnapos hetet használja. A zsidók, akik holdnaptár szerint élnek, amely 12 vagy 13 hónapból áll, ugyanúgy hétfõtõl vasárnapig számolnak, mint a bahái hittel élõk, akik a tavaszi napéjegyenlõséget tekintik az év elsõ napjának – igaz,a bahái napok napnyugtakor kezdõdnek,de a mágikus hetes szám megmaradt.

Valószínûleg a babilóniaiaktól ered

Az eredetérõl igazából nem sok mindent tudunk: az általánosan elfogadott vélekedés jelenleg az, hogy Kr. e. 6. század környékén vagy a babilóniaiak, vagy a zsidók vezették be elõször – valószínûleg egyébként a mai Irak területén élõ babiloni társadalom volt az értelmi szerzõ, ugyanis az õ mitológiájukban a hetes szám szentként szerepelt.

Szemiramisz függõkertje, Babilon. Valószínûleg a babilóniai mitológiához köthetõ a hetes szám bevezetése

Forrás: Wikipedia

Ez ahhoz köthetõ, hogy a babilóniaiak hét égitestet ismertek koruknak meglehetõsen fejlett asztronómiai eszközeiknek hála: a Jupitert, a Vénuszt, a Szaturnuszt, a Merkúrt, a Marsot, a Napot és a Holdat. A birodalomban ekkor már mérték a hónapok múlását, így valószínûleg gyakorlati oka is volt a hét kifejlesztésének: az átlagban 29 napos hónapot elnegyedelve nagyjából 7 egységes periódust kapunk.  A babilóniai asztronómia egyébként nagyban a holdciklusra épült,a birodalom naptára rendszeresen beiktatott egy közbeékelt napot azért, hogy a hónap utolsó hetét össze tudja egyeztetni az újholddal.

A többiek is átvették

Babilóniában ebben az idõszakban elég sok zsidó raboskodott, így történészek feltételezik, hogy õk is innen építették bele a hetet mitológiájukba. A birodalom hatalmasnak és befolyásosnak számított ekkoriban, így hamarosan a görögök, az indiaiak, a kínaiak és a perzsák is átvették a hétnapos hét fogalmát. Persze pontos adataink nincsenek arról, melyik nép volt igazából az elsõ, amely így osztotta fel a hónapokat, de az biztos, hogyaz eredeti ötlet ebbõl az idõszakból és a mesésen fejlett Közel-Keletrõl érkezett.

A rómaiak elhagyták a nyolcast

A rómaiak eleinte nyolcnapos heteket használtak, minden hét utolsó napja egy „vásárnap” volt, amikor a birodalom polgárai megvehették és eladhatták tulajdonaikat, és beraktározhattak élelembõl a következõ hét napra.

Constantinus megkeresztelkedése, Rafaello festményén. A császár 313-ban kiadott milánói ediktuma után néhány évtized alatt a kereszténységbõl kizárólagos államvallás lett

Forrás: Origo

Valamiért azonban a Julián naptár bevezetése után (Kr. e. 45.) a nyolcnapos hét egyre inkább népszerûségét vesztette a hétnapos javára – egy idõszakban azonban, bár nehéz elképzelni hogyan, mindkét számítási módszer érvényben volt. A nyolcnapos hetet I. Constantinus törölte el 321-ben véglegesen.

A szovjet naptár

Persze idõrõl idõre megpróbálja valaki megváltoztatni ezt az értelmetlen, de megszokott hétnapos mintát – legutóbb például a Szovjetunió tett rá kísérletet, hogy egy hét öt-hat napig tartson.

A szovjet naptár 1929 és 1940 között használatban volt, bár ekkor sem törölték el a hivatalos hét napot, de használták a saját kalendáriumukat is. A fõ különbség az volt a Gergely-naptár és a szovjet naptár között, hogy utóbbinál a szünnapok nem vasárnapra, hanem a hét elõre meghatározott ünnepnapjaira estek. A módszer leginkább azért bukott meg, mert rendszertelen volt – sokszor egy családon belül nem egyszerre kaptak szünnapot a tagok, és bonyolult volt követni, ki mikor maradhat otthon.

A szombati szabadnap új találmány

Újdonságnak számít maga a hétvége fogalma is – nagyrészt minden rendszerben, a világ minden táján heti egy nap pihenés általánosnak számít, a szombat-vasárnap édes kettõs szünnapé azonban már kevésbé. Az Egyesült Államokban például csak a 20. század korai szakaszában vezették be a szombati pihenõt, méghozzá a nagy zsidó munkaerõvel rendelkezõ gyáraknál. Az elsõ úttörõ egy New England-i gyár volt 1908-ban.Magyarországon a szabad szombatot 1982-ben vezették be,ekkor lett ötnapos a munkahét, 1978-ban még csak kéthetente maradhatott otthon az ember szombaton.

Gyakorlatilag semmi más okunk nincs a hétnapos hétre mint az, hogy nem tudtunk még jobbat kitalálni

Forrás: AFP/Fayez Nureldine

Még nem találtunk ki jobbat

Bárhogyan csûrjük-csavarjuk azonban, a hétnapos hétre egyáltalán semmi logikai magyarázat nincs azon túl, hogy szükség volt egy rendszerre a napok csokorba gyûjtésére. Az igazán meglepõ az, hogy még nem sikerült sokkal gyakorlatiasabb és következetesebb rendszert létrehoznunk – de talán évezredek gyakorlata után már igazán nehéz lenne kinevelni bárkibõl is a hétfõtõl vasárnapig tartó körforgáshoz ragaszkodást.