Négyszáz, négy és tizenkét év közötti gyereket nevelõ magyar édesanya körében végzett reprezentatív kutatást a a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Nestlé, a családok étkezési és fõzési szokásait vizsgálva. Szakértõk szerint ugyanis ezek a legmeghatározóbb tényezõk a gyermekek táplálkozási rutinjainak kialakulásában. Ezt a kutatás eredményei is megerõsítették.

Minden negyedik magyarországi iskolás túlsúlyos

Forrás: ANP/AFP/Roos Koole

A friss gyümölcs és zöldség mellett leginkább a rendszeres étkezés, valamint a jó szülõi példa az egészségtudatos szülõk fõbb ismérve. Ezen kívül gyermekeik hetente legalább egyszer fogyasztanak halat, gyakran esznek teljes kiõrlésû lisztbõl készült pékárut, illetve zsírszegény húst. Így idõben kialakul a kiegyensúlyozott táplálkozás mintája, mely a túlsúly és elhízás megelõzésének alapfeltétele.

Azok közt a gyerekek közt, akik ritkábban étkeznek együtt a családdal, többen küzdenek súlyproblémával,több az elhízott kisgyermek. Fontos lenne, hogy legalább a napi fõétkezések felét együtt töltse a család, különös tekintettel a reggelire, mely nem csak a gyerekek napi energiaszintjét, hanem késõbbi kiegyensúlyozott táplálkozásukat is megalapozza” – mondta Dr. Tóth Tamás, a Magyar Elhízástudományi Társaság fõtitkára.

A gyerekek érdeke

Forrás: AFP

A kutatás egy másik megállapítása, hogy az egészségtudatos édesanyák több mint fele hetente legalább egyszer együtt fõz gyermekével. Ezekre a gyermekekrejellemzõ, hogy örülnek az új ételeknek,és ritkábban fordul elõ, hogy külön kell fõzni a számukra, a zöldségekkel, de a tejtermékekkel és fõzelékekkel szemben is érezhetõen nyitottabbak, mint azon társaik, akiket nem, vagy kevésbé vontak be a konyhai tevékenységekbe. Az utóbbi csoport tagjai között 15 százalékkal magasabb a kifejezetten válogatósnak mondható gyerekek aránya.

A közös étkezésnek is van szerepe a megoldásban

Forrás: AFP

„A közös fõzés a nagy tápértékû ételek megismertetésének hasznos eszköze lehet. A gyerekek bevonása a konyhai elõkészületekbe ugyanis amellett, hogy kiváló családi program, lehetõséget teremt rá, hogy a kicsik táplálkozással, ételekkel kapcsolatos ismeretei bõvüljenek.Nyitottabbak lesznek az olyan egészséges ételek iránt,amelyeknek elkészítésében maguk is részt vesznek” – mondta el Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.

Sok múlik a szülõkön

Forrás: Fortepan

100 magyar anyából csak 28 tekinthetõ egészségtudatosnak

A felmérésben résztvevõ négyszáz édesanya válaszai érdekes adatokra világítanak rá. Egyharmaduk (36 százalékuk) nem tekinthetõ egészségtudatosnak. Leginkább olyan 25-34 éves nõkrõl van szó, akik rendszertelenül étkeznek, leginkább csak ebédet és a vacsorát. Az átlagnál gyakrabban fogyasztanak édességet és fehérlisztbõl készült péksüteményeket, és ritkán esznek zsírszegény húsokat, halat, barnarizst, vagy fõtt/párolt zöldségeket.

A megkérdezett édesanyák 35 százalékát teszik ki az egészségtudatosság szempontjából átlagos attitûdökkel rendelkezõk. Õk inkább a 40-49 éves korosztály tagjai, gyakran nagycsaládosak. Igyekeznek legalább háromszor étkezni egy nap, és változatosan, de hagyományosabb módon étkeznek. Például nem mondanak le az olajban sült húsokról sült krumplival, de szívesen esznek halat, és zsírszegény húsokat is. Többnyire kerülik az édességet.

A felmérésben résztvevõ nõk 28 százaléka sorolható az egészségtudatos szegmenshez, amelyek leginkább a 35 éven felüli, városi, fõvárosi diplomások alkotják. Igyekeznek naponta legalább négyszer étkezni, elõnyben részesítik a teljes kiõrlésû élelmiszereket, minden nap esznek friss gyümölcsöt és nyers zöldséget, illetve naponta többször fogyasztanak tejterméket. A sült krumplit és a bõ olajban sült húsokat kerülik, inkább salátát fogyasztanak köretként, és kedvelik az olyan alternatív megoldásokat, mint a kuszkusz, a bulgur vagy a köles.