Az õsz beköszöntével októberben rövidülnek a nappalok. Az idõjárási körülmények megváltoznak, ködös, párás, hideg reggelekre ébredünk. Fel kell készülniük a jármûvezetõknek is a megváltozott látási- és idõjárási viszonyokra. Ennek elmulasztása balesetveszélyes helyzeteket idézhet elõ, de akár súlyosabb következményekkel is járhat.

Ebben az idõszakban a balesetek jelentõs részének oka az, hogy a gépjármûvezetõk nem az idõjárási-, látási- és útviszonyoknak megfelelõen közlekednek. Számukra a legtöbb problémát a csúszós út és a romló látási viszonyok jelentik.

Csúszóssá válik az úttest az utakat szegélyezõ növényzetrõl, belógó faágakról lehulló levélzetre lecsapódott párától, valamint a lehullott levelekre esõ csapadéktól.

Veszélyforrás lehet a mezõgazdasági területekrõl felhordott sárszennyezõdés, amitõl szintén  nagymértékben csúszóssá válik az úttest. A csúszós úton való közlekedés valamennyi jármûkategóriára veszélyt jelent.

A köd és a szitáló esõ miatt csúszóssá váló utak az õszi hónapokban mindennapossá válnak.

A jeges útszakaszt nem minden esetben lehet idõben észre venni. Ahol csillogó az út burkolata és a jármû kerekei azon szakaszon sercegõ hangot adnak, akkor vizes az útfelület, de ha nem hallunk ilyen hangot, akkor lefagyott útszakaszon közlekedünk.  Ilyenkor a hirtelen irányváltoztatást és fékezést kerülni kell.

Õsszel gyakran találkozhatunk olyan útszakaszokkal - akár nappal is-, ahol a foltokban elõforduló köd korlátozza a belátható útszakasz hosszát.

Az évszakra jellemzõ, hogy éjszaka, de gyakran a nappali órákban is fagypont körüli a hõmérséklet. A száraz és nedves útszakaszok hirtelen válthatják egymást, ami fokozott óvatosságot és figyelmet kíván a jármûvezetõktõl. A nyári útviszonyokhoz képest nagyobb követési távolságot kell tartani, lassabban kell vezetni, így kisebb a balesetek bekövetkezésének kockázata.

Lényeges, hogy a jármûvezetõk felkészüljenek a megváltozott körülményekre, valamint a gépjármûveket, jármûveket mûszakilag megfelelõen felkészítsék.

A gépjármûveket a KRESZ-ben foglaltaknak megfelelõen kell felkésízteni. Át kell vizsgálni minden jelzõ- és világítóberendezést, a fékrendszert, a gumiabroncsokat és az ablaktörlõ berendezéseket.

A lámpatestek fényereje a foncsorok mattosodásától, párosodásától, az izzók elhasználódásától nagymértékben csökkenhet. A különbözõ szennyezõdések, a sár és a vízpermet jelentõsen ronthatják a fényerõt, ezért rendszeresen ellenõrizni kell a fényszórók állapotát.

A kötelezõen elõírtakon túl nem árt ellenõrizni az akkumulátor állapotát sem, mivel a hideg idõben növekedhet az akkumulátor igénybevétele.

Menet közben is gyakran elõfordul, hogy a szélvédõ belülrõl párásodni kezd. Nagy veszéllyel járhat, ha a jármû vezetõje nem  lát ki jól a szélvédõn, ezért a párát lefújó berendezésnek is jól kell mûködni.

Fontos a szélvédõ tisztasága is, így elengedhetetlen a jól mûködõ ablaktörlõ. Ne hagyjuk teljesen elhasználódni az ablaktörlõ lapátot, mert túl nagy árat fizetheünk, ha nem megfelelõen látunk ki a szélvédõn.

Kiemelten kell kezelni a szélvédõ és az oldalsó ablakok jég és hó mentesítését is a fagyos idõjárás beköszöntével, továbbá használjunk az évszaknak megfelelõ ablakmosó folyadékot!