A munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerõhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj. A megoldást a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik, áll a Randstad elemzésében, ezek ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik.

A munkaerõpiac kénytelen lesz felkészülni

A Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmánya szerint a munkaképes lakosság fogyása 2050-ig nagyon súlyos munkaerõhiányhoz vezethet. Az elemzés szerint 2030-ra már a világ 27 országa, köztük Magyarország is öreg társadalommá válik, minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét, míg 2050-re már világszinten is a lakosság 18 százaléka, azaz minden hatodik ember tartozik majd ebbe a korosztályba. Ez azt jelenti, hogy az évszázad közepére 2010-hez képest megduplázódik az idõsek népességen belüli aránya, miközben 2015 és 2030 között a munkaképes korosztály növekedési üteme a megelõzõ 15 évhez képest felére esik vissza. Így 2030-ra az Európai Unióban mindössze 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idõs ember eltartása, az évszázad közepére pedig Európa lesz a legöregebb régió, és a nyugdíj a GDP 15 százalékát fogja kitenni. „Már most érezhetõ a társadalom elöregedésének negatív munkaerõ-piaci hatása, 2050-re azonban sokkal súlyosabb problémát fog jelenteni. Érdemes felkészíteni a változásokra a munkaerõpiacot olyan intézkedésekkel, melyek hosszú távon megoldást jelenthetnek a nehézségekre – mutatott rá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetõ igazgatója. – A magyar versenyképesség megõrzése érdekében rövid távon is szükség van például a környezõ országokhoz képesti bérolló összébb zárására.”

Az évszázad közepére megkerülhetetlenné válnak az alternatív munkavégzési formák

Forrás: Thinkstock

A Flexibility@Work 2015 megállapításai szerint középtávon a szabad munkaerõ-áramlás és a foglalkoztatási mutatók javítása, a részvételi arány növelése – így az idõsek, nõk és friss diplomások bevonása – állíthatja helyre az egyensúlyt, hosszú távon ugyanakkor szükség van a termelékenység és a munka hatékonyságának növelésére.

Minden ötödik ember rugalmas foglalkoztatásban dolgozik

A rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást a kialakuló munkaerõhiánnyal szemben azáltal, hogy növelik a cégek hatékonyságát: a vállalatok gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci változásokhoz, emellett lehetõségük nyílik arra, hogy véglegesítés elõtt felmérjék a munkaerõ képességeit, így hosszú távon a legrátermettebb munkatársakat alkalmazzák. „Rugalmas foglalkoztatási forma minden olyan munkaviszony, amelyet nem hagyományos, határozatlan idejû szerzõdés szabályoz, így ide tartozik például a határozott idejû szerzõdés, az önfoglalkoztatás vagy a munkaerõ-kölcsönzés” – magyarázta Baja Sándor. Európa legtöbb országában a munkavállalók mintegy 20-30 százaléka dolgozik rugalmas foglalkoztatásban, a legelterjedtebb a mediterrán országokban, Hollandiában és Lengyelországban. Ugyanakkor, amíg Hollandiában és Németországban az atipikus foglalkoztatás minden típusa növekedést mutat a stabil gazdaságnak, valamint az intézményi háttérnek köszönhetõen, addig Kelet-Európában és a mediterrán térségben visszaesés figyelhetõ meg. „Ebben a régióban ugyan hagyományosan magas volt az önfoglalkoztatók száma, de elsõsorban a hanyatló ágazatokban, így a mezõgazdaságban és kiskereskedelemben. Spanyolországban pedig az építõipari boom megállása hozta magával a határozott idejû szerzõdések visszaesését” – emelte ki a Flexibility@Work 2015 néhány megállapítását Baja Sándor.

Kapaszkodót nyújt a rugalmas szabályozás

A határozott idejû szerzõdés a fiatalok munkaerõpiacra való bekapcsolódását is segíti: a diákok a tanulmányaik mellett ugyanis nem tudnak állandó állást vállalni, tapasztalatszerzésre ugyanakkor kiváló lehetõséget jelent egy átmeneti pozíció. „Az Európai Unió országaiban átlagosan 17 hónapra szól egy ilyen megbízás, ugyanakkor a szerzõdések 70 százaléka az 1 éves idõtartamot sem éri el” – jegyezte meg Baja Sándor.

A munkaerõ-kölcsönzés a munkanélküliségi spirálból való kikerülésben játszik fontos szerepet: a munkaerõ-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ugyanis sok országban képzésben is részesítik a munkavállalókat, akik így a szerzõdésük lejárta után is könnyebben el tudnak helyezkedni. Jellemzõen a piac egyik igen jól szabályozott szegmensét adják, és minõségi munkalehetõséget jelentenek. Európában folyamatosan nõ a kölcsönzött munkaerõ száma: 2012-rõl 2013-ra 7,9 millióról 8,7 millió fõre emelkedett. „A rugalmas szabályozás segítheti az atipikus foglalkoztatási formák terjedését, így a feketegazdaság visszaszorítását. Kimutatták ugyanis, hogy minél szigorúbb a munkaerõ-kölcsönzés szabályozása, annál népszerûbbek más foglalkoztatási formák, köztük a be nem jelentett munka” – emelte ki Baja Sándor a Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmányának egy fontos megállapítását.