Az év elsõ nyolc hónapjában 3,7 százalékkal nõtt a magyar átlagkereset, ami ugye egy átlag, és ha megnézzük az augusztusi számokat az állami szférában, ott majdnem 12 százalékos növekedést tapasztalhattunk, fõleg a katonák 30 százalékos béremelése miatt. A versenyszférában is nõttek a bérek, de az átlagnál valamivel szerényebb, 3,7 százalékos ütemben. A nettó bérnövekedést pedig az alacsony infláció segítette, hiszen, ha alacsonyak a fogyasztói árak, akkor ugyanazon szintû bérbõl több terméket lehet venni. A 2012-es mélyponthoz képest van egy fokozatos javulás, a versenyszférában foglalkoztatottak létszáma és a bérek mutatnak elõrelépést akár negyedévrõl negyedévre, bár az ütem nem közelíti meg a válság elõtti mértéket.

Az ipar belsõ értékesítése stagnál

Az elõzõ 5 évben van egy egészséges válságból való kilábalás, a lakosság és a vállalkozások pedig közben folyamatosan fizették vissza korábban felvett hiteleiket. Ez a folyamat lehetõvé tett egy fokozatosan erõre kapó fogyasztást, ami becslések szerint az elõzõ másfél évben mintegy 0,5-1 százalékponttal járult hozzá a 3-3,5 százalékos növekedéshez. És ez a jövõre nézve is a potenciál, amennyiben nem lesznek bõvülõ beruházások és bõvülõ ipari belsõ értékesítés.

Mindenki faképnél hagyott minket

Hogy szélesebb kontextusba helyezzük ezeket a számokat, érdemes szétnéznünk a régióban. A nettó kereseteket (vagy akár az egy fõre esõ GDP-t) tekintve Szlovákia 30 százalékkal, Lengyelország 20 százalékkal, Csehország 50 százalékkal van elõttünk, Németországban pedig a magyar ötszöröse az átlagkereset (2014-es EuroStat adatok szerint).

Magyarország a sor végére került

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Hogy az elõbb említett bõvülõ fogyasztás és emelkedõ bérszintek mikor lesznek képesek behozni a szomszédos országokat, nagyon messzire kell tekintenünk. Ha következõ 10 évben mintegy 2,5 százalékponttal teljesítenénk felül Szlovákiát, akkor tudnánk ledolgozni vele szemben a lemaradásunkat. Kifejtve például ez azt jelenti, hogy ha Szlovákia 2 százalékkal növekszik, akkor nekünk minden egyes évben 4,5 százalékkal kellene bõvülnünk. Az elõzõ 15 évben ugyanis ekkora hátrányt halmoztunk fel.

Ugyanez Németországot véve: ha a német gazdaság éves szinten 1,5 százalékkal nõ, nekünk 5,5 százalékkal kellene bõvülnünk minden egyes esztendõben, hogy 40 év alatt utolérjük õket. (Megjegyzés: azzal a reális feltevéssel élve, hogy a kereseti lehetõségek szoros kapcsolatban vannak a GDP alakulásával.) Ráadásul mindezt önmagában a fogyasztás bõvülésétõl nem lehet várni.

Az a helyzet, hogy a régió is elhagyott minket, mint a pinty

- summázza véleményét Sarkadi-Szabó Kornél.

Több lábra kell állítani a magyar gazdaságot

Munkahelyteremtéshez és béremelkedéshez beruházásokra van szükség. Ehhez azonban nem elég csak az autógyárak aktivitása. A kérdés persze összetett. Közben hiába gyengül az unió döntésképessége, tagállami szinten van esély elõrelépésre.

Sarkadi-Szabó szerint ehhez három fõ közvetlen tényezõ kellene:

• Az autógyártókon kívül más iparágak képviselõinek megjelenése a magyar piacon.
• A hazai gyártásra sokkal szélesebb spektrumú, magasabb hozzáadott értéket elõállító beszállítói réteg.
• Újításokkal megjelenõ hazai vállalkozások, melyek nem csak a belsõ piacon közelítenek a szolgáltatások, termékek minõségében a nyugati színvonalhoz, hanem adott esetben a külpiacokon is felveszik a versenyt (és/vagy képesek a nyugati megtakarításokat idevonzani.
  

Egyre inkább rájön a kormányzat is, hogy elhibázott csak az autógyárakra kihegyezni a magyar gazdaság felívelését

Forrás: Origo

Jó oktatás nélkül nehezen fog menni

Viszont önmagától ez nem fog létrejönni. Ehhez egy

széles körû oktatási, képzési koncepció (is) szükséges:

rugalmasabb, kreatívabb munkaerõ, nyitottabb hozzáállás, motiváltabb üzleti szféra. Ennek az alapja pedig az oktatás. De ez nem fog 2-3 év alatt változni, ehhez 10-15 éves perspektíva szükséges.

Ebben a gyorsulva fejlõdõ világban olyan oktatási rendszert kellene létrehozni, amely a jövõ munkaerejének tudását nem szûkíti le egy területre, hanem megtanít gondolkodni, alkalmazkodni, cselekedni, változtatni, tájékozódni és tanulni.