Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) rákkutató ügynökségének hétfõn közzétett tanulmánya szerint rákkeltõ lehet a vörös húsok - így például a sertés vagy a marha, illetve a juh - fogyasztása.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára ezt viszont

tudománytalannak és elképzelhetetlennek tartotta.

Szerinte ugyanis ezt nem támaszthatják alá egészségügyi vizsgálatok. Mint mondta, például a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott a jelenlegi elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent.

Több vizsgálat is kimutatta, hogy

a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint pedig jóformán nem is tartalmaz.

A most közzétett WHO-információt ezért felháborítónak tartja. A sertésbõl elõállított termékeknél figyelembe veszik a fogyasztói elvárásokat, és betartják az egészséges táplálkozás követelményeit.

Menczel Lászlóné szerint tudománytalan a WHO jelentése

Forrás: Thinkstock

A WHO által közzétett hétfõi jelentésen minden IMPA-tagország képviselõje felháborodott, és jelezte, hogy saját eszközeivel fellép ellene, de közösen is kiállnak a piacromboló híresztelés ellen.

Magánvéleményként a VHT titkára mindehhez hozzátette: "a sertést az idõszámításunkat figyelembe véve az emberiség 2000 éve fogyasztja, és még nem halt ki."

Még többet kellene enni belõle

A VHT szerint olyannyira nem rákkeltõ a vörös hús fogyasztása, hogy 2020-ig - a mostani uniós költségvetési idõszak végéig - 5 kilogrammal szeretné növelni Magyarországon a sertéshúsfogyasztást; ez évente átlagosan 1 kilogramm emelést jelentene.

Évi 20 kilóra növelnék a sertéshúsfogyasztást

Forrás: Ács Bori

Menczel Lászlóné hozzátette: ez a törekvés egybeesik a nagy sertéstartó európai országok szándékával, ahol ugyancsak a sertéshús-fogyasztás növelése a célkitûzése az ágazati szakmai szervezeteknek. Ezt fogalmazták meg ugyanis az IMPA (az EU vezetõ sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete) tagországainak a magyar fõvárosban tartott hétfõi konferenciáján, egyeztetõ fórumán.

A tanácskozást évente kétszer tartják meg, és minden évben más tagország kapja a rendezés jogát. A szervezetnek 10 ország a tagja, többek között Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország, vagyis Európából a legnagyobb sertéstartó országok.

Mindez azt jelenti, hogy az IMPA tagországai adják az unió sertésállományának mintegy 80 százalékát.

Az IMPA lényegében egy információcserére szakosodott szervezet, amelynek tagjai idõrõl idõre elemzik a sertéságazat helyzetét.

Visszaestek az árak

A sertéspiacon az árak jelenleg mindenhol alacsonyak, visszaestek. Ennek oka fõként

az orosz embargó, amely 15-20 százalékos piacvesztést okozott az unió nagy sertéstartó országainak.

A csökkenõ jövedelem pedig azt eredményezi, hogy a legtöbb országban a sertésállomány is csökken.

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az IMPA tagországai a jelenlegi helyzet megoldását leginkább az orosz embargó feloldásában látnák. A szervezet tagjai azonban "még nem igazán látják, hogy ez miként volna lehetséges az Európai Unió összefogásában"... - jegyezte meg a VHT titkára. Hozzátette: ezért

fontolgatják, hogy minden érintett tagállam önállóan tárgyaljon Oroszországgal az embargó feloldásának lehetõségeirõl.

Jelenleg ugyanis a legjobb "E-minõségû" hasított félsertés kilogrammonkénti ára 1,5 euró (mintegy 450 forint) alatt van. Ez az ár az egy évvel korábbihoz képest 5-10 százalékos csökkenést jelent.

Így az IMPA tagországai szerint felértékelõdött, és nagyon fontos a marketing szerepe az egyes országokban és a közös fellépés esetében is. Az IMPA el kívánja érni ugyanis, hogy növekedjen a sertéshúsfogyasztás az unió tagországaiban.