A közelmúltban több olyan hír is megjelent a sajtóban, ami szerint néhány országban középtávú célként fogalmazták meg a készpénzmentes társadalom elérését. Az MNB szakértõi, Kajdi László és Varga Lóránt cikksorozatuk elsõ részében összefoglalják a nemzetközi tapasztalatokat, áttekintik a készpénzforgalom hazai helyzetét, és bemutatják azokat az elõnyöket és hátrányokat, amelyek egy készpénzmentes rendszert jellemeznének. Nemzetközi készpénzmentesítési tapasztalatokAz elmúlt egy évben Dániában és Izraelben tûzték ki célul kormányzati szinten, hogy valamilyen mértékben készpénzmentesítik a pénzforgalmat. Dániában a kormányzati tervek szerint2016-tól nem kötelesek készpénzt elfogadni a ruházati boltok, a benzinkutak és az éttermek.A lépés része egy kormányzati gazdaságélénkítõ csomagnak, melytõl a pénzforgalom hatékonyságának további növelését várják. Meg kell ugyanakkor azt is említeni, hogy Dánia már jelenleg is fejlett pénzforgalmi rendszerrel rendelkezik, erre utal többek között egy 2014-ben lefolytatott, a skandináv államokra kiterjedõ fogyasztói felmérés is, amely alapján az összes tranzakció kevesebb mint 30 százaléka bonyolódik készpénzben az országban. 
Terjednek az alternatív fizetési megoldások, de még mindig sokszor készpénzzel fizetünk Fotó: OrigoIzraelben egy háromlépcsõs tervet dolgoztak ki a „készpénzmentes" (valójában korlátozott készpénzhasználattal jellemezhetõ) társadalom elérésére, amelytõla feketegazdaság visszaszorulását és az adómorál javulását várják.A kormány 2014 szeptemberében létrehozott egy bizottságot azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg a készpénzforgalom megszüntetése elõtt álló akadályokat és a készpénzmentesítés hatásait. A bizottság becslése szerint az izraeli GDP 20 százalékát teszi ki a feketegazdaság teljesítménye, ami mintegy 14 milliárd dolláros adóhiányt okoz, ennek visszaszorítása érdekében a fõbb javaslatok a következõk voltak:
Svédországban ugyan nincs kifejezett kormányzati célkitûzés a készpénzmentes társadalom elérésére, azonban az elektronikus tranzakciók rendkívül magas aránya miatt több elemzõ is úgy véli, hogy ebben az országban lehetséges legelõször a teljes készpénzmentesítés elérése. Nem lehet készpénzzel fizetni a tömegközlekedésért, számos boltban csak kártyát fogadnak el, sõt néhány bank is beszüntette a lakossági készpénzkiadást. De van olyan svéd kisváros, ahol a templomba is kártyaolvasót helyezett a lelkipásztor az adományok fogadására.A készpénzmentesítés kiterjed az élet minden területére,Stockholmban például a hajléktalanokat is ellátták kártyaolvasókkal, hogy a helyi hajléktalan újságot ilyen módon is tudják árusítani. A készpénzhasználat visszaszorítása azonban természetesen más országokban is felmerült már, túlnyomórészt a vállalatok közötti (B2B) pénzforgalomban.A természetes személyek közötti (C2C) készpénzforgalmat az európai országok jellemzõen nem korlátozzákvagy viszonylag magas összeghatárt szabnak meg (pl. Szlovákia, Csehország, Románia). Egyedüli kivételnek Olaszország tekinthetõ, ahol 2012-ben vezettek be 1000 eurós felsõ korlátot az összes készpénzes tranzakcióknál az adóelkerülés csökkentésére. 
Forrás: KBER jegybankok adatközlése alapján
A felsorolt országok példáját is segítenek nemzetközi kontextusba helyezni az olyan világszintû felmérések, mint amit a MasterCard végzett 2013-ban. A 33 országra kiterjedõ vizsgálat a fogyasztói fizetési tranzakciókat vette figyelembe, ide értve a lakossági vásárlásokat, a számlafizetéseket és a háztartások átutalásait. A felmérés alapjánaz összes tranzakció 85 százaléka továbbra is készpénzben zajlik. A felmérés eredményeként négy csoportba sorolták az országokat. A kezdeti fázisban lévõ országokban még nagyon alacsony a készpénzmentes fizetési módok használata. A fejlõdõ országok átalakulási fázisban vannak. A fordulóponthoz érkezett országokban a MC elemzése szerint korszerû pénzforgalmi infrastruktúrával rendelkeznek, ugyanakkor ezt nem használják ki teljes mértékben, ezért viszonylag magas a készpénzes tranzakciók aránya. Míg a fejlett pénzforgalommal rendelkezõ országokban széles körben elterjedtek az elektronikus tranzakciók. 
Forrás: MasterCard: Measuring progress towards a cashless society, 2013
A készpénzhasználat mély társadalmi-gazdasági beágyazottságát mutatja, hogy még az olyanfejlett gazdaságokban is lehet rendkívül alacsony az elektronikus tranzakciók aránya,mint Japán, és az amerikai pénzforgalomban sem éri el az 50 százalékot ez az érték. Azt is meg kell ugyanakkor említeni, hogy a fentiek ellenére feltehetõen rohamos fejlõdés indul majd ezen a téren köszönhetõen az olyan innovatív fizetési módok, mint a mobilfizetések terjedésének. Fontos azt is látni, hogy számos országban azért alacsony az elektronikus tranzakciók aránya, mert a lakosság jelentõs része nem rendelkezik bankkapcsolattal. Ebben ugyanakkor gyökeres fordulat várható, a Világbank adatai alapján2011 és 2014 között 700 millióval nõtt a bankszámlával rendelkezõ emberek száma,azaz a felnõtt lakosság 62 százaléka rendelkezik bankszámlával, szemben a 2011. évi 51 százalékkal. A hazai helyzet áttekintéseMagyarországon az elmúlt közel 5 évben szinte folyamatosan nõtt a forgalomban lévõ készpénz állománya. A készpénzkeresletet három fõ tényezõ határozza meg: a tranzakciós célú pénzkereslet, a megtakarítási célú pénzkereslet, valamint a feketegazdaság készpénzigénye. A forgalomban lévõ készpénz mennyiségére ezek alapján befolyásoló erõként hathat a forintárfolyam vagy a kamatszint változása, a kiskereskedelmi forgalom alakulása, de olyan szabályozási intézkedések is, mint a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetõvé tétele a lakosság számára. 
Forrás: MNB
Fontos ugyanakkor egyértelmûvé tenni, hogy amint a fentiekbõl is látszik, a tranzakciós célú pénzkereslet csak az egyik tényezõ, amely befolyásolja a forgalomban lévõ készpénz állományát. Azaz a készpénzkereslet növekedése nem feltétlenül jelenti egyúttal azt is, hogy a pénzforgalomban megnõ a készpénzes tranzakciók aránya, erre az állományi adatokból nem lehet egyértelmû következtetést levonni. A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen végez felméréseket a magyar háztartások fizetési szokásairól, legutóbb 2014-ben zajlott ilyen vizsgálat. A reprezentatív felmérésbõl kiderül, hogya magyar lakosság bankszámlával, illetve fizetési kártyával való ellátottsága jónak mondható,egyéni szinten 70 százalék fölötti a lefedettség, a háztartásokat vizsgálva ennél is magasabb, 80 százalék fölötti. A fizetési mûveletek fizetési módok szerinti megoszlása azonban azt mutatja, hogy továbbra is jelentõs a készpénzes tranzakciók aránya mind darabszámban, mind értékben. Meg kell említeni azt is, hogy az ugyanebben a tárgyban 2011-ben lefolytatott felmérés eredményeihez képest ugyan nem történt jelentõs változás, azonban kismértékben csökkent a készpénzes tranzakciók darabszámának és összértékének részaránya az összes fizetési módon belül. Az MNB által gyûjtött pénzforgalmi statisztikák is azt mutatják, hogyfolyamatosan nõ az elektronikus pénzforgalmi tranzakciók száma és értéke.Mindebbõl arra következtethetünk, hogy a készpénz állomány elmúlt években bekövetkezett emelkedése elsõsorban nem a tranzakciós célú készpénzkereslet növekedésére vezethetõ vissza. 
mnb Forrás: Ilyés T. – Varga L.: Mutasd, mivel fizetsz, megmondom ki vagy – A pénzforgalmi szokásokat befolyásoló szociodemográfiai tényezõk. Hitelintézeti szemle, 2015. júniusLátható, hogy amennyiben a MasterCard által végzett felmérés kategóriáit vesszük alapul, akkor Magyarország az elektronikus fizetési mûveletek számának közel 14%-os arányával olyan fejlõdõ pénzforgalmi rendszerekkel rendelkezõ országokkal kerül egy csoportba, mint például Kína, Japán, Brazília vagy Spanyolország. Elmondható, hogyaz elektronikus fizetési forgalom bõvülésére még jelentõs tér van,mivel – ahogy azt késõbb látni fogjuk - a nagyarányú készpénzhasználat ellenére Magyarországon fejlett és biztonságos pénzügyi infrastruktúrák állnak az ügyfelek rendelkezésére. De mi a baj a készpénzzel?Érdemes ezek után azt is körbejárni, hogy miért baj, ha egy országban nagy arányt képviselnek a készpénzes tranzakciók. Az állam szempontjából a legfõbb probléma, ahogy az a nemzetközi példák esetében is felmerült, hogya készpénz elõsegíti a feketegazdaság mûködését, nehezíti a pénzmosás elleni küzdelmet és megkönnyíti az adóelkerülést.Ez esetenként komoly terhet jelenthet a gazdaság számára, elég csak az itt bemutatott izraeli példára gondolni. Az elektronikus tranzakciók segítségével átláthatóbbá válik a pénzforgalom, könnyebben nyomon követhetõ a megszerzett jövedelmek forrása és további útja a pénzügyi rendszerben. A pénzmosás elleni küzdelem egyúttal nem csupán gazdaság fehérítését segíti elõ, de biztonsági szempontból is fontos lehet a bûnözõi szervezetek finanszírozásának megnehezítésében. 
Egyszerûbb, biztonságosabb, kényelmesebb megoldások is vannak mint a készpénz használata Forrás: MTI/Szigetváry ZsoltA fogyasztók kényelme és védelme szintén fontos szempont az elektronikus tranzakciók terjedésében. Az okostelefonok rohamos ütemû elterjedésével és a fizetési kártyák (ezen belül különösen az érintõkártyák) hétköznapivá válásával egyre inkább kiküszöbölhetõvé válnak azok a kellemetlen helyzetek, melyet az otthon felejtett pénztárca vagy a zsebünket visszahúzó aprópénz jelent. Az új, innovatív fizetési megoldásokkal a vásárlók egyszerûen, kényelmesen és biztonságosan fizethetnek olyan helyzetekben is, melyekben korábban csak a készpénz jelentett megoldást. Ilyen lehet például az érintõkártyák használata, mellyel gyorsan tudunk fizetni azokban a helyzetekben is, amikor nem kívánnánk a kártya kereskedõ részére történõ átadásával és (a kisösszegû tranzakciók esetében) a PIN kód beütésével idõt veszteni. Az elektronikus mûveletek révén egyúttalkönnyebbé válik az ügyfélreklamációk kezelése isaz átláthatóbb folyamatok miatt. A készpénzhasználat ugyanakkor számottevõ társadalmi költséggel is jár, melyrõl az MNB – hasonlóan számos más jegybankhoz – felmérést is készített. A 2011-ben megjelenttanulmány pontosan megmérte valamennyi elterjedt fizetési mód társadalmi költségét és az ezek összegébõl adódó teljes társadalmi költséget összehasonlította egy fiktív, a készpénzt jóval kevésbé használó fizetési rendszer társadalmi költségével. A két számítás összevetésének eredménye az volt, hogy egy korszerûbb, az elektronikus fizetési módokat nagyobb arányban használó fizetési rendszerrel éventetöbb mint 100 milliárd forintos költségmegtakarítás lenne elérhetõ össztársadalmi szinten. A cikksorozat hamarosan megjelenõ második része az MNB pénzforgalom-fejlesztési javaslatait és a megvalósítás lehetséges hatását tekinti majd át a készpénzforgalomra. Megvizsgálja, hogy reális célkitûzés-e a készpénzmentes társadalom elérése Magyarországon, és milyen szerepet játszik az MNB az elektronikus fizetési módok forgalmának ösztönzésében. A cikk szerzõi Kajdi László és Varga Lóránt a Magyar Nemzeti Bank szakértõi. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
