A leendõ romániai mezõgazdasági miniszter által felvetett, a kürtõskalács hagyományos román termékként tervezett regisztrációjával kapcsolatban a Földmûvelésügyi Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelzõ, ezáltal nem köthetõ sem országhoz, sem egy adott néphez.Megjegyezték, hogy a kürtõskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény.

Román földön, román kürtõ

Achim Irimescu, a romániai mezõgazdasági miniszteri tárca várományosa a hétfõi  parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtõskalácsot.

Tarolt a kürtõskalács a milánói világkiállításon is

Forrás: globefooder.wordpress.com

Az FM kifejtette, az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell elõállítani. A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdõdtek, ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek.

Kum-kum-hungarikum

A Földmûvelésügyi Minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a kürtõskalács kiemelkedõ nemzeti érték lett, miutána Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történõ felvételérõl idén januárban.Ezen kívül a sütemény Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkezõ termék, amely egyedülálló hagyományos elõállítási módjában és kiemelkedõ jelentõségû történetét és a mai fogyasztó ízlést tekintve.

Dér Heni II. Kürtõskalács Fesztiválon

Forrás: Just Creatív

Amíg a magyarok és a románok torzsalkodnak egymással, ne feledjük: 2007-ben az elsõ, aki uniós oltalom alatt álló földrajzi bejegyzést szerzett a termékre, az a szlovákiai Szakolca (Skalica) városa volt. Skalický trdelník, azaz Szakolcai kürtõskalács néven regisztráltatták a saját, bár a miénkkel tejesen megegyezõ változatukat.

Az olasz származású magyartól kapták

Hogy került a mi édességünk Erdõhát régióba, a Kárpátokon túlra? Az olasz származású Gvadányi József õrgróf, irodalmár, az 1700-as évek végén költözött oda, anyja birtokára. 1785-ben reneszánsz kastélyt építtetett és újranõsült, feleségül vette Szeleczky Katalint.A hagyományok szerint az õ erdélyi szakácsuk tanította meg a helyieket az egyszerûségében is remek kürtõskalácsra,ami gyorsan népszerûvé vált.

A kürtõskalács otthon is elkészíthetõ!

Forrás: UFF

Juhász Gyula költõ, aki 1911 és 1913-ban között a szakolcai királyi katolikus fõgimnázium tanára volt, írta le elõször a helyi gasztro-tradíciót – egyébként a város közepén található kastély archaikus látványkonyháján máig sütik: aki arra jár, kóstolja meg, a diós-cukros változat tökéletes, mesterien harmonizál a helyiek izgalmas kékfrankos borával, a Rubinnal.