Az év végéhez közeledve jönnek az ünnepek, a hatalmas leértékelések, valamint az Egyesült Államokban hatalmas népszerûségnek örvendõ, de már hazánkban is megjelent Fekete Péntek. Ilyenkor brutális akciókkal csalogatják a boltokba a vásárlókat, hiszen ki tudna ellenállni például egy 90 százalékos leértékelésnek?

Mindazonáltal fontos látni, hogy milyen értékek vannak a termékek mögött. A haszonkulcsok például kiválóan rávilágítanak arra, hogy az átlagos vásárlóknak mekkora extraköltséget kell fizetniük ahhoz képest, amennyiért a gyártó valóban elõállította a terméket.

A MarketWatch publicistája megvizsgált néhány olyan vállalatot, amely erõsen érintett a nagy vásárlási idõszakokban, és a versenytársaihoz képest látványosan magas haszonkulcsokkal dolgozik.

Apple

Természetesen egyetlen cikk sem jelenhet meg az ünnepek témájában az Apple nélkül, amely részben legendásan magas áraival tartja fenn prémium termékeinek pszichológiai vonzerejét. Mindazonáltal a számok azt mutatják, hogy a versenytársakhoz képest igencsak túlárazottak az almás mûszaki cikkek.

Forrás: Origo

Amennyiben megnézzük az Apple szeptemberig tartó éves eredményét, az látszik, hogy 234 milliárd dolláros bevétel és 140 milliárdos költségek mellett

durván 93 milliárdos a bruttó profit, 41 százalékos bruttó haszonmarzs mellett.

Ez azt jelenti, hogy minden 1 dollár, amelyet valaki az Apple termékre költ, 0,6 dollár értékû kézzelfogható terméket jelent.

Ebben persze nincs benne például a kutatás-fejlesztés vagy a hirdetés, de a 0,6 dollár különösen alacsony, figyelembe véve a vállalat prémiumait. Összehasonlításképpen az olyan versenytársak, mint a HP 24 százalékos bruttó marzsot tudhat magáénak, míg a Samsung közel 37 százalékot, a Dell pedig mielõtt elhagyta volna a tõzsdét 19 százalékon állt.

Nike

A Nike szintén olyan vállalat, amely híres arról, hogy magasan árazza a termékit, megfelelõ reklámozás mellett. A Kínában gyártott 200 dolláros Air Jordanrõl például egyes források azt állították, hogy valójában csupán 16 dollárba kerül. Megnézve a 2015 májusáig tartó éves teljesítményt, a vállalat 30 milliárd dolláros bevételt generált 16 milliárdos költséggel párhuzamosan, ami 14 milliárdos nyereséget jelent, 46 százalékos bruttó marzs mellett.

Mindazonáltal az elemzõ szerint a Nike sem jelenti éppen a legjobb üzletet, mivel az Adidas például 48 százalékos marzsot ért el, míg egy másik versenytárs, a Skechers 45 százalékosat.

A Nike sem tartozik az olcsó termékek közé

Forrás: AFP/Getty Images

Hermès

Ha valaki onnan szeretne indítani, hogy megkeresi a legmagasabban árazott termékeket egy bevásárlási szezonban, akkor a Hermès nem jelent nagy mellélövést. A luxuscikkekben utazó vállalat ugyanis igen népszerû, és megfelelõen drága divatcikkeket gyárt.

Noha sokak álma például egy Hermès táska, látni kell, hogy a vállalat 66 százalékos haszonmarzzsal dolgozik. Persze a szektor más szereplõi sem panaszkodhatnak. Az olyan márkák, mint a Louis Vuitton mögött álló LVMH például szintén 64 százalékos marzsot tudhat magáénak.

A divat és luxuscikkek is igen népszerûek

Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Lego

Külön érdekesség a Lego esete, amely mára a világ legnagyobb játékgyártójává lépett elõ. Világos ugyanis, hogy a Lego népszerûsége töretlen, és a gyûjtõk számára is komoly lehetõségekkel kecsegtetnek egyes darabok, de mégis az látszik, hogy a Lego igen komoly haszonréssel dolgozik ahhoz képest, hogy lényegében színes kockákat árul.

Az elemzés kiemeli például, hogy

a 2014-es éves jelentésükben 72 százalékos bruttó haszonmarzsról számoltak be, ami valóban lenyûgözõ.

Ráadásul többek között a munkaerõt és a kutatás-fejlesztést is magában foglaló mûködési marzs 34 százalékos volt, ami szintén igen szembetûnõ.

Összevetésképpen a Hasbro 54 százalékos bruttó haszonmarzsot tudhat magáénak, mindössze 15 százalékos mûködési marzs mellett. A Mattel esetében ez 49 és 10 százalék. Vagyis bár a Lego termékei komoly népszerûséggel bírnak, mindezen igen nagyot is kaszál a vállalat.

A Lego-kaland

Forrás: InterCom

A befektetõi szempont

Mindazonáltal befektetõként más szemszögbõl is lehet nézni a fenti számokat. Minél magasabb ugyanis a haszonmarzs, annál magasabb a lehetséges hozam a befektetésen, különösen osztalék formájában. Noha a fenti vállalatok közül számos termékei túlárazottak lehetnek önmagukban, ezt a befektetõk gyakran meg is hálálják, ha az osztalékokra kerül a sor. A Hasbro a nyereségének mintegy 60 százalékát fizeti ki osztalék formájában, míg az Apple esetében ez 25 százalék. Vagyis az elemzõ szerint a nagybevásárlási szezonban egyes esetekben jobban megéri részvényt ajándékozni, mint túlárazott játékszereket.