A Bath-i Egyetem kutatói szacharóz- és glükózalapú italokat teszteltek hosszú távú biciklizõk között – azt szerették volna megtudni, hogy melyik akadályozza meg hatékonyabban azt, hogy a májban található szénhidrátraktárok kiürüljenek.Kiderült, hogy valószínûleg

semmi szükség nincs az élénk színû, mûanyagnak tûnõ sportitalokra,

hiszen a cukros víz is kitûnõen visszatölti a glikogénszintet.

A májban található szénhidrátraktárak

„A májunkban található szénhidrátraktárok különösen fontosak, amikor állóképességi sportokról van szó, mivel segítenek szinten tartani a vércukorszintet” – írta az egyetem honlapján található sajtóközleményben Javier Gonzalez, a kutatás vezetõje. –„Bár hozzávetõlegesen mindent tudunk az izmaink szénhidrátraktárairól, valamint az edzés és táplálkozás ezekre gyakorolt hatásairól, a májban található raktárakról vajmi kevés ismeretünk van, fõleg arról, hogyan viselkednek edzések közben és után.”

Könnyen lehet, hogy semmi szükségünk az energiaitalokra teljesítményfokozáshoz

Forrás: Flickr/Mitchell Laurren-Ring

Szacharóz és glükóz

A szacharóz egyébként az, amelynek feldolgozott változatát mi fehér cukornak hívjuk, a glükóz pedig köznapi nevén szõlõcukor, a sejtek legfõbb energiaforrása, természetes állapotában a gyümölcsökben fordul elõ.Mindkettõ egyszerû cukor, azaz a szervezet gyorsan feldolgozza és energiává alakítja õket.

Ugyanolyan ízük van

Molekuláris oldalról azonban különböznek – a glükóz egy monoszacharid (egyszerû szénhidrát), mint például a fruktóz is, amely szintén gyümölcsökben fordul elõ.

Könnyen lehet, hogy a sportolóknak nincs szükségük drága sportitalokra

Forrás: Flickr / Håkan Dahlström

Ha a glükóz és a fruktóz egyesül, szacharóz keletkezik, amely egy diszacharid (két egyszerû szénhidrát-molekulából álló cukor). A diszacharid legfontosabb képviselõi a répacukor (szacharóz), a laktóz, a malátacukor és a cellobióz. Számos energia- és sportitalgyártó használ simán szacharózt, de van, amely a glükóz és a fruktóz bizonyos arányú keverékét teszi a termékbe.

Bár mindezt az ízlelõbimbók ugyanúgy érzékelik, a testünk máshogy bontja le õket,

így más szerepük is van a szervezet energiaellátásában.

Sima cukros víz a megoldás

A cukrok molekuláris szerkezete határozza meg azt, hogy milyen gyorsan vagyunk képesek lebontani ezeket – a szacharózt például sokkal gyorsabban sikerül energiává alakítani, mint a glükózt vagy a fruktózt. A glükózalapú italok valójában sokszor okoznak bélbántalmakat, ezért a kutatók csak azt javasolják, hogy aki maximalizálni szeretné a teljesítményét (verseny vagy vizsga közben) sima fehér cukrot keverjen teljesen tiszta vízbe, így biztosan hamar és hatékonyan lebontja majd a szervezete, és energiává alakítja át.

A fehér cukor igazi mumus a fogyókúrázóknak, de a teljesítmény fokozásában segíthet

Forrás: Thinkstock

Ez akkor igazán hasznos, ha teljesítményre fókuszáló versenyen vesz valaki részt – mivel a fehér cukrot gyorsan tudjuk hasznosítani, és nem okoz bélbántalmakat, ez a leglogikusabb választás.

A céltól függ a bevitt mennyiség

„A biciklizõk könnyebben mozogtak és edzettek, az emésztésük könnyebb volt, ha szacharózt vettek magukhoz, és nem glükózt” – írta Gonzalez. – „Ez arra enged következtetni, hogy ha a maximális teljesítmény a cél, a fehér cukor valószínûleg jobb szénhidrát, mint a glükóz.” Az American Journal of Physiology – Endocrinology & Metabolism tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hosszú távú sportok esetében 90 gramm fehér cukor az ajánlott mennyiség, méghozzá úgy, hogy 100 milliliterenként 8 grammot keverünk a vízbe.