Az én lábgombámon vagy vizeletcsepegésemen ne csámcsogjon senki. Az egész rendszer úgy épül fel, hogy ha a beteg nincs is ott, akkor is lépkednek a virtuális térben az adatain. A feltöltött zárójelentések, ambuláns lapok és a gyógyszertárak jelentett adatai alapján kivonatot készítenek például a laboreredményekrõl, magas vérnyomásról, májfunkcióról vagy a vérképrõl, és ezeketaz adatokat eladják gyógyszergyáraknak, kutatóintézeteknek- mondta Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.

Már most is tudtunk nélkül küldözgetik az orvosok az adatainkat

Forrás: AFP

A fejlett világgal szemben Magyarországon az adatokon végzett orvosi kutatás is kényszerintézkedés, mintha Afrikában lennénk.A betegeknek nincs joguk a magánszférához, ha az orvosok kutatni akarnak.

EESZT, jobb, ha megjegyzi

Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, ez a neve a januártól induló pilotprojektnek, amihez 17 kórház, valamint több háziorvos és gyógyszertár is csatlakozott - írta az Állami Egészségügyi Ellátóközpont az Origónak. Nagy az érdeklõdés a kórházak és az orvosok részérõl is, és még több intézmény kiválasztása folyamatban van.

Az állampolgárnak lehetõsége lesz az ügyfélkapun keresztül vagy a kormányablakoknál beállítani az adataihoz történõ hozzáférést. Meghatározhatja, hogy az adott típusú dokumentumokhoz mely orvosok, milyen intézmények férhessenek hozzá.

A pszichiátriai betegek adataira kényesen ügyelni fognak

Forrás: Thinkstock

A rendszer alapbeállítása pedig eleve elrejti a különösen érzékeny egészségi állapothoz tartozó dokumentumokat, mint például a beteg pszichiátriai és nemi betegségeihez kötõdõ dokumentumait.Az állampolgárnak arra is lehetõsége lesz, hogy beállítsa, hogy a rendszerben keletkezõ dokumentumokról értesítést kapjon.

Dr. Alexin Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az aggályait összefoglalva egy levelet is küldött októberben a törvényjavaslat társadalmi véleményezésekor az Emberi Erõforrások Minisztériumának.

Ebben azt írja: „Az elsõ, legfontosabb észrevételem, hogy ellenzem azt, hogy a személyes adatok kezelésére jogorvoslat nélküli kényszerintézkedésként, kötelezõ adatkezelés keretében kerül sor. Igaz, hogy egyes esetekben van az érintetteknek tiltakozási joguk, azonban akkor is a rendszer alapelve nem az önkéntesség, nem is az uniós adatvédelmi irányelvek szerinti közérdekbõl történõ adatkezelés, hanem a parlament által gyakorolt korlátlan hatalom a betegek adatai felett.Ez nem fér össze az Európai Unió alapvetõ értékeivel,sem pedig az Alapvetõ Jogok Európai Chartájával, és sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét.”

Orvos és gyógyszerész kukkolhat

Az ÁEEK azt írta, az elektronikus dokumentumokhoz, röntgenfelvételekhez, kizárólag az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó,tehát mûködési engedéllyel, hivatalos pecsétszámmal rendelkezõ orvosok, illetve a receptek tekintetében gyógyszerészek férhetnek hozzá, és õk is csak akkor, ha az adott beteg egészségügyi ellátásra szorul.

Az egészségügyi dolgozó a beteg ellátása során a személyes, kétlépcsõs azonosítás után férhet hozzá az adatokhoz. Akkor sem mindenhez, hanem kizárólag azokhoz, amelyeket végzettsége és munkahelye lehetõvé tesz a számára, valamint amelyekhez való hozzáférését a beteg - önrendelkezési jogával élve - nem korlátozta.

Az önrendelkezési jogával mindenki élhet, de azért lesznek kivételes esetek

Forrás: Thinkstock

A parlament elõtt egy olyan törvényjavaslat van, ami szerint van lehetõség az önrendelkezési nyilatkozat átlépésére. A tervezet szerintaz orvosok egy feljogosított csoportja az önrendelkezést megkerülve, kényszerintézkedésként hozzáférhet a teljes adatmennyiséghez,korlátozás nélkül – mondta Alexin Zoltán.

Az állampolgár az adataira vonatkozó összes hozzáférési kísérletet az ügyfélkapun keresztül látja, ellentétben a jelenlegi helyzettel. Illetéktelen hozzáférések esetén jogi lépéseket tehet, és jogainak megsértése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy bírósághoz is fordulhat – védi a rendszert az ÁEEK.

Akinek nincs ügyfélkapus hozzáférése, az bármelyik kormányablaknál is kérhet segítséget. Meghatározhatja, hogy az adott típusú dokumentumokhoz mely orvosok, milyen intézmények férhessenek hozzá. Az állampolgároknak arra is lehetõségük lesz, hogy beállítsák, hogy a rendszerben keletkezõ dokumentumokról értesítést kapjanak.

A kormányablakokhoz rohangálhatunk

Az ügyfélkapunak jelenleg 1,5 millió felhasználója van, a többi polgárnak a kormányablakoknál kell majd sorba állnia minden egyes újabb dokumentum létrejötte után, mert a törvényjavaslatból kivették azt a pontot, amely szerint a betegek az egészségügyi intézményben is rendelkezhettek volna egy új dokumentum elérhetõségérõl - mondta a rendszerrõl az adjunktus.

Életmentésnél azonnal belenéznek

A napokban két autó ütközött az M3-ason Hatvan közelében, az egyik utast a tûzoltóknak ki kellett vágniuk az összeroncsolódott autóból. A férfit eszméletlen állapotban vitték a hatvani kórházba. Ez az az eset, amikor az orvos a beteg tiltása ellenére is megnyithatja az adatait a felhõalkalmazásból. Erre azért van szükség, mert baleseteknél életmentõ lehet, ha az ellátó orvos tisztában van a beteg gyógyszerallergiájával vagy egyéb, a kezelés biztonságát befolyásoló körülménnyel.

Életmentésre aligha lesz használható a rendszer, mert túl sok adat között kell az orvosoknak kutakodniuk

Forrás: Thinkstock

Alexin Zoltán erre azt mondja, egy fejlett nyugat-európai országban ez úgy megy, hogyaz életmentõ adatokat egy csoportba gyûjtik, és csak ehhez férhet hozzá az orvos."Az én meddõségemrõl vagy depressziómról szóló zárójelentésen egy orvos se lépkedjen a virtuális térben" - teszi hozá az adjunktus. Attól tart, most hiába ígérik, hogy 10-20 évre visszamenõleg nem töltik fel az adatainkat, el fog jönni az az idõ, amikor erre is lesz kapacitása a rendszernek.

A tervezett rendszer életmentésre nem nagyon lesz használható,mert nincsenek benne kiemelve a fontos adatok, a sok lelet, ambuláns lap, zárójelentés között az orvosnak kellene kikeresnie, hogy melyikben van a szükséges információ. A rendszert szerinte a féktelen adatgyûjtésre tervezték, nem pedig arra, hogy a fontos adatokat tárolja.

Az a baj, ahol van egy olyan adatbázis, ahol adatok vannak összegyûjtve, ott nincs megállás, és ezekre az állam fokozatosan ráteszi a kezét. Egy ilyen adatállománnyalaz állam élethosszig zsarolhatja és fenyegetheti a polgárait– véli Alexin Zoltán.

Az egészségi állapot olyan, mint a büntetett elõélet – korlátlanul igényelhetnek ilyen adatokat az igazságügyi, nyomozati szervek. Ha valaki gyanúsítottá válik, megszûnik számára az orvosi titoktartás, adatait a rendõrség kikérheti. Az EESZT-nek köszönhetõen már születésünktõl kezdve életünk végéig, és nemcsak a rendõrség, hanem a titkosszolgálat is.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint viszont mindenegészségügyben dolgozót, valamint az állampolgárokat is pozitívan érinti majd a változás.A legfõbb cél a betegek minél inkább személyre szabott ellátása. Vagyis az, hogy amikor valaki bekerül egy fekvõ- vagy járóbeteg-ellátó intézménybe, a kezelõorvosa elegendõ adattal rendelkezzen róla ahhoz, hogy a számára legmegfelelõbb terápiát a lehetõ legrövidebb idõ alatt megállapíthassa. Elkerülhetõvé válnak majd az ismételt, felesleges vizsgálatok, nem kell a betegeknek korábbi leleteiket, röntgenfelvételeiket a korábbi egészségügyi ellátóiktól beszerezniük. Mindez persze csak akkor lesz lehetséges, ha a beteg maga is lehetõvé teszi, hogy kezelõorvosa láthassa a korábbi ellátásával kapcsolatos adatait.

Ötös biztonsági szint

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben lévõ adatainkat tároló informatikai rendszer a lehetõ legmagasabb, 5-ös biztonsági osztályba lett sorolva. Itt, ha illetéktelen nézegetné õket, akkor a rendszer minden eseményt naplóz, rögzítve a felhasználó adatait, a hozzáférés idejét, típusát, sikerességét és az érintett egészségügyi dokumentumot. Vagyis a naplóadatokból kideríthetõ, kicsoda, mikor és mit csinált velük.

Az elektronikus dokumentumokhoz csak hivatalos pecsétszámmal rendelkezõ orvosok és gyógyszerészek férhetnek hozzá

Forrás: Thinkstock

Az integrált egészségügyi adatbázis adatvédelmi kihívásokat rejt magában, és ezek közül csak egy az, hogy konkrét bajunk lehet abból, ha az adataink illetéktelen kezekbe kerülnek – véli Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. "Azt gondolom, a jövõ az, hogy szükség esetén, saját érdekünkben az orvosok igenis gyorsan hozzáférjenek az adatainkhoz. Sõt, otthon, mobiltelefonról vagy speciális kütyükrõl továbbított vérnyomás-, vércukoradatok továbbítása is kényelmesebbé teheti életünket. Ez az adathalmaz sürgõsségi helyzetekben lehetõvé teheti a távolból irányított életmentést is."

Az adatainkat halálunk után öt évig õrzik a felhõalkalmazásban. Kovácsy Zsombor szerint biztos van, akiben ez ellenérzést kelt, de például egy mûhibaperben jól jöhetnek a korábbi leletek.

Nem jelent pluszterhet az orvosoknak

Az orvos ugyanazt az orvosinformatikai rendszert használja majd, amit jelenleg is. Amikor az orvos beviszi majd a betegadatot a rendszerbe, és a feltöltéséhez megnyomja az entert, az információk nemcsak a kórház nyilvántartásába fognak bekerülni, hanem egyúttal az EESZT-be is. Tehát azorvosoknak semmilyen új eljárást nem kell megtanulniuk,mindent ugyanúgy kell majd csinálniuk, mint jelenleg.

Az EESZT hosszú távon az otthonról behozott, sokszor hiányos dokumentációhoz és a nem egyszer beázás, penész vagy éppen tûz miatt megsemmisülõ kórházi irattárakhoz képest jóval biztonságosabb és könnyebben kezelhetõ alternatíva minden érintett számára.

Az adatokat egyelõre visszamenõleg nem töltik fel a rendszerbe

Forrás: Thinkstock

Aki félti az adatait, ráfázhat

Kovácsy Zsombor szerint a betegnek – ahogy most is – rendelkezési joga lesz. Ugyanakkor az is mérlegelendõ,

hogy ha minden orvos, minden kórház a központi rendszert használja,nehéz helyzetbe kerülhet az, aki nem járul hozzá az adatbázis használatához,hiszen akkor ismeretlenek maradhatnak fontos kórelõzményi információk, ami hátrányt jelenthet az orvosi döntések meghozatalánál.

Erre mondja Alexin Zoltán adjunktus, hogy az egészségügyi kormányzat közel 10 millió állampolgár személyes egészségügyi adatait visszamenõleg maga alá akarja gyûrni, és abban tetszése szerint kutakodni.E feltételek mellett egyetlen bitnyi személyes adatomat sem fogom engedni a rendszerbe betölteni.
Ha erre nem lenne módom, akkor azonnal pert fogok indítani az Európai Unió Bíróságán a magyar állam ellen.”

Az egészségügyben már most is kiterjedt adatgyûjtés folyik, gyûjtenek adatokat szülõ nõkrõl, tüdõbetegekrõl, rákbetegekrõl vagy szívbetegekrõl. A magánorvosoknak is jelenteniük kell a rákszûrésen átesettek adatait és a szûrés eredményét, vagy például a lombikklinikáknak a betegek bizalmas adatait. Alexin szerint az orvosi titoktartással komoly gond van ma Magyarországon. Most, ha valaki nem ért egyet az egészségügyi adatainak továbbításával, nem is perelhet, ugyanis semmiféle jogorvoslati lehetõséget nem biztosítanak számára, hiszen nem is tud arról, hogy az adatait továbbítják. Az orvosi hivatás gyakorlása nem alapulhat egy ilyen adatgyûjtéseken. A betegeket nem szabadna rabnak, tömeggyilkosnak tekinteni, akivel bármit meg lehet tenni"– mondta az adjunktus.

Januárban indul a projekt

Alexin Zoltán azt is hibának tartja, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a jóhiszemû betekintés fogalmát. A törvénytelen adatkezelés akkor számít bûncselekménynek, ha jelentõs, 5-20 millió forintos kárt okoz. Magyar bíróság még soha nem hozott elmarasztaló határozatot személyes egészségügyi adattal történõ visszaélés bûncselekmény ügyében. Ausztriában és Németországban viszont a központi egészségügyi adattár illetéktelen használata 1-2 év szabadságvesztéssel büntethetõ.

Az EESZT elindítása egyébként fokozatosan történik három fázisban.Elõször a pilotra jelentkezõ intézmények csatlakoznak 2016 elsõ negyedévétõl folyamatosan. A sikeres pilotfázisok lezárása után következik a szabad csatlakozási idõszak 2016 harmadik negyedévében, amikor már minden intézmény és orvosinformatikai rendszergyártó számára elérhetõvé válik a csatlakozást leíró kézikönyv, majd csak ezt követõen lép életbe a törvény által elõírt kötelezõ csatlakozás minden ellátó intézmény számára 2017 elsõ negyedévében – közölte az ÁEEK. És azt is megerõsítették, hogy a visszamenõleges adatfeltöltés nem része a projektnek. Még.