Míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy kiló kristálycukorért júniusban még 184 forintot kellett fizetni, addig novemberben már 218 forintot. A hazai cukorárak emelkedése alapvetõen annak tudható be, hogy Magyarország édesítõfogyasztása az alacsony hazai termelés miatt erõsen importfüggõ. Márpedig idénmegfordult a cukor világpiacát 2009 óta jellemzõ túlkínálat, a kereslet a mostani, 2016. szeptember 30-ig tartó szezonban várhatóan 2,6 millió tonnával meghaladja a 170-180 millió tonnára tehetõ éves globális cukortermelést - mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

Egyik drágább, mint a másik

Forrás: Thinkstock

Volt még tartalék

Az áremelkedést tompította, hogy a kereskedõk a 2009-tõl felhalmozódott 25 millió tonnás többletkészletükbõl elégítették ki az igényeket. Idén augusztus közepe óta még így is több mint 20 százalékkal mentek feljebb a londoni tõzsdén a fehér cukor jegyzései, mígaz amerikai nyerscukorárak még ennél is jobban, mintegy 40 százalékkal emelkedtek. 

Rossz volt a termés

A drágulás Juhász Gergely szerint 2016-ban tovább folytatódhat, annak mértéke elérheti a 10 százalékot. A világ legnagyobb cukortermelõ országában, Indiában az idén kisebb lett a termés az elõzõ évihez képest, miután a kevésbé csapadékos monszun szezon miatt kevesebb cukornád termett. Még nagyobb,3,4 millió tonnát elérõ visszaesésre lehet számítani az Európai Unióban, aminek következtében a cukortermelés 46 éve nem látott alacsony szintû, 14,5 millió tonna lehet - magyarázta a Conclude vezérigazgatója.

A Nemzetközi Cukorszövetség a 2016-2017-es termelési szezonra már 6 millió tonnára teszi azt a mennyiséget, amennyivel az édesítõ kínálata elmaradhat a keresletétõl. Juhász Gergely kiemelte, hogy a cukor árának esetleges további emelkedése azért érintheti Magyarországot, mert az évi 375-400 ezer tonnára tehetõ belföldi cukorfogyasztásból csak 125 ezret fedez a hazai termelés, a többit importból kell biztosítani.