, viszont nem szokott elõfordulni a szezonális influenzáknál, állapították meg amerikai tudósok.

Az amerikai kutatók 34 influenzás halott szövettani leleteit vizsgálták meg. Kiderült, hogy a felsõ és az alsó légutakban is okozott szövetkárosodást a vírus.
A felsõ légutakban - a légcsõben és a két fõhörgõben - az összes mintában volt gyulladás, és egyes esetekben súlyos szövetkárosodás is. Az esetek több mint felében (18 páciensnél) a károsodás lejjebb, a hörgõcskékben is látszott, csaknem háromnegyedénél pedig (25 esetben) a légzõhólyagocskákra is kiterjedt.

A szezonális influenza legtöbbször a légcsõben és a két fõhörgõben okoz károsodást, de nem a tüdõk mélyén. Viszont a mostanihoz hasonlóan viselkedett az az influenzavírus, amely az 1918-as és az 1957-es világjárványt okozta, jelentette ki az egyik kutató, Jeffery Taubenberger, az NIAID allergológiai és járványügyi kutatóintézet vírusspecialistája.

A kutatás arra is rávilágított, hogy az idei világjárványos influenza fiatalabbaknál okoz súlyos problémákat, mint a szezonális influenza. A vizsgált esetekbõl csak egy páciens volt 60 év feletti. Az áldozatok 90 százalékának volt valamilyen állandó betegsége, szív- vagy légúti problémája, csökkent mûködésû immunrendszere, illetve volt várandós. Ezek az elõzõ világjárványok idején is ismert kockázati tényezõk voltak.

Amiben viszont új a 2009-es világjárványos influenza, az az, hogy a kövérség is rizikótényezõvé vált. Az amerikai kutatók általa vizsgált esetek 72 százalékában volt a páciens kövér, és csaknem felében betegesen kövér. "Az elõzõ világjárványokban a kövérség nem volt rizikófaktor, és nem tudjuk, mi az összefüggés a kövérség és az influenza között" - jelentette ki Taubenberger.
A tanulmány az Archives of Pathology and Laboratory Medicine címû tudományos folyóirat online változatában jelent meg kedden.