2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Akárhogy is nézzük, mély recesszióban vergõdik a magyar gazdaságForrás: Index
Utolsó módosítás: 2009-12-09 16:10:34
Egy éve még 2700 milliárd forinttal többet fogyasztottunk és halmoztunk fel.

Magyarország bruttó hazai terméke az idei harmadik negyedévében 7,1 százalékkal csökkent az elõzõ év azonos idõszakához képest, az egy hónappal ezelõtt megjelent elõzetes adat hajszálnyival nagyobb, 7,2 százalékos visszaesést jelzett. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az elõzõ negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent, ez a szám nem változott – jelentette a KSH. A külkereskedelemben idén óriási többlet képzõdhet. Mindkét szám arról tanúskodik, sokkszerû állapotban van a gazdaság.

 

A részletes GDP-adatok világosan jelzik, hogy magyar gazdaság szinte minden szegmense elszenvedi a recessziót – értékeli a számokat a Portfolio.hu. Éves alapon minden szektor recesszióban van, egyedül a pénzügyi tevékenység tud a mély bázisához képest kismértékû növekedést felmutatni. A mezõgazdaság a tavalyi jó terméseredmények után törvényszerûen zuhan, az ipari szegmens az export visszaesését és a hitelforrások szûkülését szenvedi meg, a szolgáltatási ágak pedig alapvetõen a belsõ kereslet csökkenése miatt vannak recesszióban.

 

tab1

 

A felhasználási oldalról nézve visszaigazolva láthatjuk a fõ okokat: ahogy a fenti ábrán is látszik, a lakossági fogyasztás nagyon nagy mértékben esett vissza, a beruházási tevékenység a recessziós idõszak logikájának megfelelõen pang, az exporttevékenység jó része a készletek leépítésébõl táplálkozik. Összességében tehát nincs nagy meglepetés, a legfõbb lassító tényezõ, a lakossági fogyasztás visszaesésével kapcsolatban az áfa-emelés és a kiskereskedelmi forgalom havi adatai után nem lehettek illúzióink. Összességében a magyar gazdaság számításaink szerint az elsõ három negyedévben 2700 milliárd (!) forinttal kevesebbet fordíthatott belföldi felhasználásra, mint egy évvel korábban. Vagyis ennyivel kevesebb jutott fogyasztásra, felhalmozásra.

 

tab2

 

Az éves indexek kiábrándító helyzete törvényszerû, ha a javulás nyomait szeretnénk kutatni, akkor azonban a rövid bázisú, negyedéves indexeket kell vizsgálnunk. Itt láthatunk is halvány növekedési potenciált, így van rá remény, hogy az utolsó negyedévre a magyar gazdaság kikecmereg a recesszióból. (Az éves index továbbra is mínuszt mutat majd, de a negyedéves változás már pozitív szám lehet.)

 

A negyedéves mutató elõnye, hogy nem a válság elõtti csúcshoz, hanem annak mélypontjához viszonyítja a gazdaság teljesítményét, így képet kaphatunk arról, hogy melyik területen mozdultunk el a mélypontról. A fõ szám, miszerint a GDP 1,8 százalékkal esett vissza azt mutatja, hogy a mélypontot most már nem a második, hanem a harmadik negyedév jelenti Magyarország számára. E szempontból ez sem vigasztaló, hogy az index szinte hajszálra megegyezik az elõzõ idõszakban regisztrálttal, vagyis a Központi Statisztikai hivatal nem tudott beszámolni még a csökkenés ütemét illetõen sem kedvezõ hírrõl.

 

Vannak ugyanakkor kérdõjelek: egyes szakértõk már az elõzetes adatok kapcsán felhívták a figyelmet, hogy ez a mutató borzasztóan érzékeny arra, hogy miként értékeljük a tavalyi sokkot: egyszeri "level shift-ként", vagy trendszerû visszaesésként. Elõbbi esetben a mostani mutató már jóval nagyobb lenne, egyes vélemények szerint nulla közeli.

 

Ami a részleteket illeti, azt láthatjuk, hogy az iparban már nincs recesszió, hiszen az elõzõ negyedéhez képest 1,3 százalékos növekedést jegyezhetünk fel. Ez volt a forrása az exportnak, illetve az érzékelhetõen meginduló készletezési tevékenységnek is. Mindez jó jel a jövõre nézve, hiszen az ipar a havi adatok szerint az utolsó negyedévet is jól indította.

 

Amennyiben a termelõi szektorban lassan javuló konjunktúra kiterjed a szolgáltató szegmensek egy részére is, jó esély lehet arra, hogy 2009 harmadik negyedéve az utolsó recesszióban töltött idõszaka volt Magyarországnak. Ezt a forgatókönyvet erõsítheti az is, hogy az import is magára talált, ez pedig a jövõbeli gyorsabb növekedés elengedhetetlen feltétele.

Óriási többlet lehet a külkereskedelmi mérlegben

 

Ma egy másik fontos makrogazdasági adat is napvilágot látott. Októberben az elõzetes adatok szerint 464 millió euró többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, igazolva, hogy tovább folytatódott a magyar gazdaság erõteljes alkalmazkodási folyamata. Az idén óriási, 4,5 milliárd eurós többlet kialakulhat a mérlegben, ami közelíti a GDP 5 százalékát. Korábban még többletre sem volt példa Magyarországon.

 

A 464 millió eurós szufficit az év eleje óta jellemzõ 300-550 milliós tartomány közepén található, vagyis "mindössze" egy újabb igen masszív többletes hónapról van szó.

 

A jelentõs többlet mögött az export és importdinamikák visszaesése áll, elõbbi zsugorodása jóval kisebb, éves alapon "csak" 12 százalékos (euróban számolva). Bár a dinamika emelkedõben van, ennek oka jórészt a tavalyi bázis visszaesése, vagyis a kiviteli tevékenység élénkülése egyelõre igen visszafogott.

 

tab3

 

Az export-import olló 9 százalékpontnyi szélesre nyílt októberben, ennél többet csak idén júliusban láthattunk. A jelentõs elnyílás továbbra is arról tanúskodik, hogy a fogyasztási és beruházási célú import a belsõ felhasználás zsugorodásával együtt alacsony szintre esett vissza.

 

Az adatok arról árulkodnak, hogy a magyar gazdaság sokkszerû állapotban van, amit a forrásszûke miatt egyszerre jellemez a fogyasztás korrekciója, a beruházások visszaesése, valamint a mély recesszió. Addig, amíg a külkereskedelmi folyamatok nem változnak, addig egyrészt a kényszerû, és részben törvényszerû alkalmazkodási tendenciák változatlanságáról beszélhetünk, de egyben a magyar konjunktúra lanyhaságáról is.

 

Elemzõi kommentárok

 

Kiábrándító a harmadik negyedéves GDP részletes bontása – írja kommentárjában Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezetõ elemzõje. Az általunk eredetileg prognosztizáltnál jelentõsen rosszabbak lettek a fogyasztási és beruházási adatok – emeli ki a közgazdász, aki kételkedik abban, hogy a közeljövõben erõre kapna a fogyasztás és a belföldi kereslet. Mindeközben a legutóbbi adatok Kondrát szerint azt mutatják, hogy a külsõ kereslet egyre inkább erõre kap.

 

Az MKB Bank elemzõje megjegyzi, hogy hamarosan felülvizsgálják a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó prognózisukat, mivel a vártnál rosszabb fogyasztási és beruházási adatok lefelé módosítják a 2009-es GDP-elõrejelzést, miközben a kedvezõtlen idei értékek jobb bázist adnak a 2010-es növekedésnek.

 

Barta György, a CIB Bank elemzõje az 1,8 százalékos negyedév/negyedév alapú visszaeséssel kapcsolatban kiemeli, hogy sorozatban már a hatodik negyedévben vesz fel negatív értéket az adat. A bank szakértõje szerint a következõ negyedév kilátásai szempontjából kedvezõ, hogy az ipari termelés már túljutott a mélypontján.

 

Azzal számolunk, hogy a reálgazdaság már túl van a gödör alján, a fellendülés folyamata azonban rendkívül lassúnak ígérkezik – írja kommentárjában Barta és hozzáteszi: az adatok kifejezetten csalódást keltõen a régió többi, pozitív meglepetéseket hozó növekedési adataihoz képest. A CIB Bank elemzõje szerint a gazdaság növekedése csak jövõ év közepén indulhat be.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!