Öt, tíz év múlva egy piros tálkáért már nem a vasedény boltba vagy az IKEA-ba indulunk, hanem a sarki 3D-nyomtatószalonba megyünk. Ott a kis piros tálkát saját igényeinkre szabva, akár fehér virágokkal is elkészítik, egyedi méretben.

A mesterséges intelligencia miatt nagyon sok tevékenység átalakul, mert kevesebb emberre lesz szükség a gyártósorok mellett,viszont sok szakember kell, aki az egyedi igényeket felveszi a piros tálról, és aki megtervezi azt a szoftvert, ami a piros tálkára a fehér virágokat rányomja – mondta az Origónak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetõje.

A jövõ a 3D-s nyomtatás lesz

Forrás: Indiegogo

A múlt héten Svájcban tartották a davosi konferenciát, ahol a világ vezetõ politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói megvitatták a legégetõbb globális kérdéseket, illetve meghatározták a jövõre vonatkozó legfontosabb feladatokat.

Itt a negyedik ipari forradalom

A davosi konferencia egyik tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása miatt5,1 millió munkahely szûnik meg a következõ öt évben,2020-ig a világ 15 vezetõ országában. Ez a vizsgált 15 ország foglalkoztatja a világ teljes munkaerejének 65 százalékát. A tanulmány szerint a munkaerõ kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területen válik hamarosan feleslegessé.

A davosi tanulmány a robotizációt, a nanotechnológiát, a 3D-s nyomtatást és a biotechnológiát említve egészen egyszerûen „negyedik ipari forradalomról" beszél. A forradalom minden iparágat érint, hatása azonban eltérõ lesz,a legjobban az egészségügyet rázza majd meg a telemedicina elterjedésével. 

Eszik vagy isszák a telemedicinát?

A telemedicina olyan egészségügyi szolgáltatás, amikor az ellátásban részesülõ és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. 
Ma már ósdi dolog az orvosi rendelõben órákat ülni és várni", hogy felírják a gyógyszert vagy megvizsgáljanak. A jövõ az, hogy a betegeket ellátják valamilyen mérõmûszerrel, ami adatokat küld egy telefonos applikáción vagy az interneten keresztül az orvosnak.

Nem kell majd órákat ücsörögni a rendelõkben

Forrás: AFP

Például ha az orvos által felírt gyógyszert beszedtük, de továbbra is magas a vérnyomásunk, semmi gond, mert a telemedicinában az információt azonnal látja az orvosunk, és reagálni tud a diagnózisra.

Ettõl persze Magyarország még nagyon messze van – mondta Némethné Pál Katalin, de a folyamatos csekkolásról fog szólni az életünk.

Van mitõl félni

Már Magyarországon is egyre több területre hömpölygött be a technika. Olyan webáruházakban vásárolunk, ahol nincs eladó, online intézzük bankügyeinket, és az áruházak pénztáraiban is egyre több az önkiszolgáló kassza. Magyarországon még nem jelent valós veszélyt, hogy a robotok vagy gépek elvennék a munkát az emberektõl – mondta Botos Katalin közgazdász.

A Da Vinci X sebészrobot akcióban

Forrás: AFP

Japánban a Suzuki-gyárban az autókat már 25 évvel ezelõtt az elsõ csavartól az utolsóig gépek szerelték össze. Emberi kéz szinte nem is ért az autókhoz – mesélt élményeirõl a közgazdász. 
Ameddig a tõke nagyon olcsó, addig kiváltja a munkaerõt. Magyarországon egyelõre nagyon olcsó a munkaerõ, de ahol a bérköltségek magasak, ott igenisérezzék magukat fenyegetve a munkavállalók, mert a robotvilág legyõzheti õket.
Botos Katalin szerint, amit nyugaton feltaláltak, az hozzánk is átgyûrûzik. Valós probléma a munkaerõhiány, mondta a közgazdász, de nem az automatizálástól kell félni, hanem inkább attól, hogy a szolgáltatóipar nem tud bõvülni, és mert nincs elég fizetõképes kereslet.

Három az öt ellen

A davosi tanulmány szerinta folyamat legnagyobb vesztesei a nõk lesznek, akik munkakörét részben kiváltja majd a mesterséges intelligencia és a robotizáció. Miközben a következõ öt évben a férfiak esetében minden három megszûnõ munkahely mellett egy új állás teremtõdik, a nõknél lényegesen rosszabb az arány, több mint öt megszûnõre jut majd egy új munkahely. 
Ezt a folyamatot nem lehet megállítani, de azért én ezekkel a számokkal óvatosan bánnék – mondta a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetõje. A mesterséges intelligencia átvehet sok tevékenységet, ez valós veszély. De kétirányú folyamatról van szó. A hagyományos munkahelyek, mint a pénztáros tényleg eltûnhetnek - mondta a GKI kutatásvezetõje.

Minden hatodik kasszában már nem ül pénztáros

A magyarországi Tescókban 3 ezer kassza mûködik, ebbõl 519 önkiszolgáló kassza – írta az Origónak a multi. Az önkiszolgáló kasszák népszerûsége folyamatosan nõ, a vásárlók megszokták, jól és gördülékenyen használják a készülékeket. Van, aki a nagybevásárláskor is az önkiszolgáló kasszánál fizet, de jellemzõen a 15 vagy annál kevesebb termék vásárlásánál használják a vevõk.

Olyan áruházban, ahol mindkét kasszatípus elérhetõ, körülbelül 30 százalékos az önkiszolgáló kasszák forgalma.A Tesco szerint a kasszásoknak nem kell féltékenynek lenniük az önkiszolgáló pénztárakra.Az önkiszolgáló kasszák bevezetése miatt nem rúgtak ki egyetlen pénztárost sem – közölte a Tesco. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az önkiszolgáló kasszák nem váltják ki a hagyományos kasszákat, csak innovatív és kényelmes alternatívát jelentenek a vásárlóknak.

A kasszások ne legyenek féltékenyek

Fotó: Bielik István - Origo

A kasszázás egy testet-lelket igénybe vevõ, monoton szakma. Keményen rongálja az ember ízületeit. 
A magyar IKEA-áruházakban is már 28 önkiszolgáló kassza van. A bútoráruház célja, hogy az önkiszolgáló és a hagyományos kasszák fele-fele arányban legyenek a jövõben – mondta az IKEA az Origónak.

A helytakarékos megoldásnak köszönhetõen egy hagyományos pénztár helyére két új, önkiszolgáló kassza került.Az IKEA sem tervezi egyelõre a hagyományos kasszák eltüntetését. 

Ha már nem kell majd pénztáros, az persze a kasszásoknak munkahelyvesztést jelent, de arra is ösztönzi õket, hogy képezzék magukat. Munkakörök eltûnnek, de lesznek újjak. A technika fejlõdik, és a tömeggyártást egyre inkább felváltja majd az egyedi áruk piaca. Asszisztensek kellenek, akik egyeztetnek az ügyfelekkel, például a 3D-nyomtatószalonokban, nagyon rövid idõn belül már ez lesz a jövõ - mondta Némethné Pál Katalin.

A fiatalok gátolják a robotika elterjedését

Magyarországon azért is zajlik lassabban a robotikai betörése, mert az iskolákból kikerülõ diákokat ismeretekkel árasztják el, dea gyerekek képtelenek használni a tudásanyagot.Másfajta képzésre lenne szükség, mégpedig olyanra, amitõl a diákok képesek váltani, nyitottak az újdonságok felé, rugalmasak.

A magyarországi vállalatok kórusban sírnak, hogy nincs megfelelõ munkaerõ" – mondta GKI-s szakember.

Õrületes bajok lesznek. Nem 20-30 évrõl van szó, hanem tegnapról. Fizetnének többet a munkáltatók, de hiányzik egyfajta képesség a munkavállalókból. A cégek nem tudják megtanítani az újdonságokra a munkaerõt, mert õk nem tudják megtanulni a cégek szabványait.

A robotika megszállta már az autóipart

Origo

Az építõiparban is másképp dolgoznak, a részeges kõmûves már ezért nem talál munkát, mert olyan speciális anyagokból épülnek a házak, amivel még soha, álmában sem illesztette össze a téglát. Több ezer éves iparágak alakulnak át. Némethné Pál Katalin szerintsenki nincs biztonságban,”mindenki készüljön fel arra, hogy váltania kell, és nyitottnak kell lennie az újdonságokra.