"Nekem semmit sem mondtak, de tartok tõle, hogy jóval több idõt kell majd a kórházban töltenem, legalább havi tíz ügyeletre és öt telefonos készültségre számítok. Emiatt kevesebbet leszek a gyerekeimmel, le kell mondanom a másodállásomról is" – mondta az Origónak Sándor, a fõvárosi szakorvos az akut sebészeti ügyelet várható átalakításáról.

Véletlenül derült ki

A tájékozatlanság általános, ahogy az aggodalmak is: az Origo több orvost és rezidenst megkeresett, de az érintettek annyit tudnak a várható fejleményekrõl, mint az átlagos újságolvasó.

Áprilistól Budapesten megszûnik a váltakozó ügyeleti beosztás, a korábbi napi 4 helyett 17 kórház látja majd el éjjel-nappal az akut sebészeti eseteket.

Az átalakítást Gyõrfi Pál, az Országos Mentõszolgálat vezetõ szóvivõje jelentette be, õ is csak azután, hogy terjedni kezdtek a rendszer teljes megszûnésérõl szóló hírek.

Félnetek jó lesz?

Gyõrfi Pál szerint az átalakítással nemhogy szétesik, inkább

javul, és gyorsabb lesz a fõvárosi betegek ellátása

– a szakmabeliek azonban kételkednek, az optimistán nyilatkozó mentõs szóvivõt pedig sokan eleve nem tartják kompetens nyilatkozónak.

Az "1001 orvos hálapénz nélkül..." Facebook-közösség rezidensekbõl és szakorvosokból álló csoportja az Origo kérdésére összefoglalta az átszervezés elõnyeit és hátrányait – utóbbiakból pedig sokkal többet találtak.

Rövid távon hasznos, ha rövidül vagy meg is szûnik a betegek utaztatása,a terhek szétosztásával pedig az érintett kórházakra naponta maximum egy-két akut sebészeti eset jut majd, ami ideiglenesen könnyebbséget jelent.

Ettõl veszélyes

Az átszervezés miatt viszont minden érintett intézményben állandó, akut sebészeti teamet kell felállítani – ott is, ahol korábban nem volt ilyen. A sebészekbõl, mûtõsökbõl és aneszteziológusokból álló csapatot jó eséllyel más részlegekrõl vonják majd el, ami nagyban veszélyezteti a betegellátást, kifárasztja az amúgy is hajszolt ápolókat és orvosokat, az azonnali mûtétek pedig a tervezettek rovására mennek majd, emiatt tovább nõnek a kórházi várólisták.

Másodállás helyett alulfizetett túlórák – nem túl csábító választás az orvosoknak

Forrás: Thinkstock

A munkaterhek növekedése miatt a szakorvosok sorozatosan veszíthetik el másodállásaikat, akárcsak a cikk elején megszólaló Sándor, és rákényszerülnek a kevésbé jövedelmezõ ügyeleti túlórák felvételére.

Ez bérfeszültséget és elégedetlenséget szít a szakmában.

"Ügyeletben az alapbér 70 százalékát kapjuk, de ünnepnapon is csak 90 százalékát. Ki látott még egy olyan szakmát, ahol a dolgozó azért, hogy éjjel, hétvégén és ünnepnap dolgozik, kevesebb bért kap, mintha nappal dolgozna?!" – háborgott "Enrico", a Facebook-csoport álnéven nyilatkozó sebész tagja is.

És innentõl sorjáznak az ellenérvek:

• állandó készültség idején az ágyszámot sem lehet tervezni,
• nem mindegy, hogy egy kórházra körzetenként 80 ezer vagy 380 ezer lehetséges kliens jut,
• tizenhét akut ügyeletet nehezebb lesz azonnal vérrel ellátni, mint napi négyet.

Igazolt hiányzás

A legerõsebb kifogás azonban a sokszor emlegetett munkaerõhiány: a nõvérek és orvosok elvándorlása már szinte közhely, Nyugat-Európában kapkodnak a magyar szakemberek után.Az aneszteziológusok 30 százaléka, a képzett szakorvosok közel 20 százaléka hiányzik a rendszerbõl,és ebben évek óta nincs változás – mondta az Origónak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke.

Az akut beavatkozások a tervezett mûtétek elé kerülhetnek, növelve a kórházi várólistákat

Forrás: BSIP/AMELIE-BENOIST / BSIP/Amelie-Benoist

Ilyen helyzetben egy fõvárosi kórház vezetõsége két dolgot tehet: vagy ráterheli az akut sebészeti ügyelettel járó többletfeladatot a meglévõ állományra, vagy

más kórházaktól, fõként vidékrõl szipkáz el szakembereket

– konzerválva ezzel az egészségügy alapvetõ problémáit.

Jól jön a szuperkórház

Lenne ugyanakkor megoldás, amit minden megkérdezett egyformán jó alternatívának tartana: Budapesten elég lenne három-négy jól felszerelt, megfelelõ szakembergárdát alkalmazó "szuperkórházat" kijelölni – ezek gond nélkül ellátnák az akut sebészeti eseteket anélkül, hogy más tervezett mûtétek elõl vennék el az idõt és eszközöket.

Összevonnának?

Több jel is arra utal, hogy az egészségügyi államtitkárság is ilyen szuperkórházak felé terelné a fõvárosi intézményeket – kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel teszik majd. A kórházakat trükközéssel vádoló Ónodi-Szûcs Zoltán államtitkár már a budai mamutintézmény terveirõl is beszélt.

Hozzátette, a kórházak mûködési engedélyét szigorúbban kötik majd a minimumfeltételek teljesítéséhez – és meg kell azt is vizsgálni, "mekkora egységeket kell, lehet egy helyrõl átirányítani".

Szavait könnyû egy nevezõre hozni a fõvárosi sebészeti rendszer gyors átalakításával: az a kórház, amelyik létszám- vagy forráshiány miatt nem lesz képes megfelelni az akut ellátás feltételeinek, könnyen elveszítheti mûködési engedélyét.

Állományát ezután egy másik intézményhez csatolhatják, így

a lemorzsolódás, mondhatni, magától történne,

az egészségpolitikának sem kell erõhöz folyamodnia az integráláshoz. Az "1001 orvos" csoport tagjai és egy orvosblogger mindenesetre már a burkolt kórházbezárás lehetõségérõl beszélnek.

Nem mondták, hogy baj van

Megkérdeztük az egészségügyért felelõs államtitkárságot, milyen szankció éri majd azokat a fõvárosi kórházakat, amik nem tudják teljesíteni az akut sebészeti ellátás feltételeit – és hány orvost, ápolót kellene felvenni ahhoz, hogy az intézmények ne a mostani dolgozókra terheljék a pluszfeladatokat is.

Válaszukban megismételték Gyõrfi Pál állításait: az akut sebészeti rendszer csak megerõsödik a változástól. Az államtitkárság szerint idáig egy kórház sem jelezte, hogy nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Arra a kérdésre, hogy mi vár azokra, akik elbuknak a gyakorlatban, nem feleltek.