A tananyagot magyar és holland szakemberek dolgozták ki, a gyakorlati sertéstelepi képzést és az elméleti oktatást is többnyire hollandok vezetik - mondta Vaszkó László, a programot szervezõ debreceni V-Trade Kft. ügyvezetõje, maga is sertéstelep-tulajdonos.

A szakember rámutatott: az elmúlt években több százmilliárd forint mûszaki fejlesztés történt az állattenyésztési ágazatokban, vagyis a mûszaki-technológiai háttere már megvan a korszerû állattartásnak.

Hattal kevesebb

A világszínvonalú genetika, illetve takarmányozási rendszer is elérhetõ a gazdálkodóknak, mégsem tudják azt a hatékonyságot, jövedelmezõséget produkálni, mint a hollandok, vagy a dánok, s ennek egyértelmûen a szaktudásbeli különbség az oka - jegyezte meg.

A Debreceni Egyetemen sertéstelep-vezetõ képzést indítanak

Fotó: Bielik István - Origo

Szavai alátámasztására közölte: míg Magyarországonegy kocától 22 hízót értékesítenek, Németországban 26-ot, Hollandiában pedig 28-at.
Komlósi István, a Debreceni Egyetem agrártudományi központjának fõigazgatója azt mondta, hogy az 50 jelentkezõbõl a kurzusra bekerült 25 sertéstelep-vezetõ egy hétig a holland Hypor cég gyakorló farmjain tanulmányozza az Európa-hírû holland sertéstartást.

Záruljon a tudásolló

A magyar sertéságazat érdekében egyfajta "tudáskonzorciumot" hoztak létre, hogy "záruljon az a tudásolló, amely a gazdasági ollóval ellentétesen nem zárult, hanem nyílt az utóbbi 20 évben Európa nyugati, illetve keleti fele között" - elemezte a helyzetet a professzor.

A tanfolyam résztvevõi bizonyítványt kapnak, amelyet elõképzésként ismernek el, vagyis kreditet érnek, ha valaki jelentkezik az egyetem állattenyésztési felsõfokú szakképzésére - tette hozzá Komlósi István.

A képzés holland partnerei - Ton Ten Dam, a Hypor Hendrix Genetics Company kelet-európai vezetõje és Manuel Melo, a Nuscience Hungary Kft. ügyvezetõje - a sajtótájékoztatón meggyõzõdésüket fejezték ki, hogy a debreceni egyetemi képzéssel a magyar sertéstenyésztést magasabb színvonalra tudják emelni.