Interaktív és digitális táblák az elemi iskolába negyven millióért, szociális szolgáltató központ százmillióból, ivóvízminõség-javító program a szomszédos kisvárossal összefogva félmilliárdért – csak néhány kiragadott példa abból a beruházás-özönbõl, amit a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban valósítottak meg a megyénkbeli falvak, városok.
Pártállás nélkül

Legyen bár a polgármester fideszes, szocialista vagy független, egyvalamiben biztosan nincs vita közöttük: abban, hogy az európai uniós források nélkül a nemrégiben zárult hét plusz két éves fejlesztési ciklusban leginkább csak helyben toporogtak volna a forráshiányos településeik. Az évi 30-40 millió forintból gazdálkodó Bedõn például az említett idõszakban hozzávetõleg 100 millió forint értékû beruházás valósult meg, ami ugye a kis falu három évnyi költségvetésének felel meg. Eszenyi Antal polgármester büszkén sorolja, hogy sikerült felújítaniuk az óvodát és az iskolát, a hivatal teljes energetikai korszerûsítésen esett át, és részben a kultúrház is megújult. – Ja, és közben szert tettünk egy falugondnoki buszra, ami sokak segítségére van – fûzte hozzá.

Berekböszörményben már 2007-et megelõzõen felújították az óvodát és az iskolát, de így is közel 100 millió forintnyi uniós beruházásra nyílt módjuk 2007 és ’13 között. Említést érdemel a faluközpont rehabilitációja, az interaktív és digitális táblák beszerzése, valamint egy új szociális szövetkezet létrehozása, melynek mûködtetésére – csakúgy, mint a diszkontbolt kialakítására – a közösségi forrásokból futotta – árulta el Nagy Ernõ polgármester.
Egyedül nem megy

Balogh András arról tájékoztatott, hogy bár az EU-költségvetési ciklus 2007-ben indult, Tépére csak 2010-tõl kezdtek beszivárogni az uniós források. – Elsõdlegesen az intézményeink fûtéskorszerûsítésére fókuszáltunk, hiszen ezzel jelentõs mûködési költséget lehet megtakarítani. Napkollektorokat, napelemeket szereltettünk fel, fejlesztettük az óvodát, a régi moziból közösségi házat alakítottunk ki, a könyvtár és mûvelõdési ház is megszépült – sorolta tételesen az elért eredményeiket a települési vezetõ, aki egyébként az általuk felhasznált európai uniós források nagyságrendjét 155 millió forintra teszi. Barabás Károlyné érdeklõdésünkre a fejlesztéseik mellé mindjárt a bekerülési összegét is odatette.

Magyarhomorog polgármestere beszámolt az iskolára szerelt napelemes rendszerrõl 17,8 millióért, interaktív táblák beszerzésérõl 10 millióért, szociális szolgáltató központról 105 millióért, a minõségi iskolai oktatás fejlesztését célzó programról 16 millióért, de megemlítette az ivóvízminõség-javító programot is. Erre Komádival közösen mintegy félmilliárd forintot nyertek.

– A beruházásaink nagyobbrészt uniós, kisebb részt hazai forrásból valósultak meg. Saját erõbõl legfeljebb az iparûzési adóból telhetett volna valamennyi kis fejlesztésre, csakhogy az meg évrõl–évre elmegy a hiányok pótlására – fogalmazott Barabás Károlyné.