2019. július 19. Péntek, Emília.
 
Egy vészfék az egész menüt tönkreteheti – Utasellátó, a mozgó történelemForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2016-02-16 09:38:30
Érdekességek az Utasellátó múltjából – az úti vendéglátás relikviáin keresztül.

Már a postakocsik kereskedelmi útvonalai mentén megjelentek a vendéglátással kapcsolatos tevékenységek. A római kortól az újkorig számtalan útleírás dolgozza fel az utazás és az ellátás kapcsolatát. A história azonban adós marad a világ, ezen belül is a honi utasellátási múltjának feltárásával. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az a vándorkiállítás, amelynek egyik helyszíne Debrecen volt a közelmúltban.
A gyorsaság mellett…

A gõzvontatás forradalmasította közlekedés – a „gyorsaság” mellett – sajátosan igyekezett az utazók kedvében járni. Amikor a vonatok idõnként megálltak, a vasúti pálya indóházához közeli vendéglõkben idõt engedtek az utasoknak éhségüket csillapítani. Késõbb az állomásokon való tartózkodási idõ rövidülése hívta életre a járatokon az étkezési lehetõségek megteremtését.

Amerikában jelentek meg az elsõ összevont háló-étkezõ kocsik a XIX. század közepén, amit nem sokkal késõbb az európai vasúttársaságok is követtek, és a múlt század hajnalán már a magyarországi utazók is részesülhettek a komfortból. Az újabb vonalak építése mellett kinyitottak a vasútállomások resti korai éttermei, az akkori kor gyorsétkezõi, ahol nemcsak bécsi szelettel és vagdalttal készített szendvicseket kínáltak, de a fröccsözés is hódított a nyári melegben.
Konyha a kocsi végén

Az étkezõkocsikat illetõen a MÁV elsõ saját gyártásra irányuló kezdeményezését Baross Gábor közlekedési miniszter hagyta jóvá. Ezeken kezdetben nem készült (kész)étel, azt a közbensõ állomásokon vették fel a „konyhafelelõsök”. A ma is használatban levõ elrendezésben – az étkezõkocsi egyik végébe épített konyharészlegben – a legnagyobb helyet a tûzhely foglalta el. A vörösréz kannák, a serpenyõk, a fazekak külön kijelölt helyet kaptak. A MÁV vonatain kezdetben külföldi vállalatok végezték az utasellátást. A második világháború után új fejezet kezdõdött: a nemzetközi szerzõdések érvényüket vesztették! Az újjáépítési periódusban a MÁV Étszolgálata végzett eleinte kosaras mozgóárusítást, és csupán büfé jellegû ellátást nyújtottak az utasoknak.
A jellegzetes kék feliratos külsõt Hofi Géza tervezte | Fotó: Magánarchívum ©
A fejlõdés útjára lépve

Az Utasellátó Nemzeti Vállalat hivatalosan 1948. november 19-én alakult meg. A kezdetekben nemcsak vasúton és pályaudvarokon végzett a cég szolgáltatást, hanem a Mávaut autóbusz állomásain, a Mahart járatain és kikötõiben, valamint a Malév gépein. Kevesen tudják, az elsõ Forma–1-es futamon a Hungaroringen, 1986-ban az Utasellátó szolgáltatásait élvezhették az autósport szerelmesei. Mint ahogy az is sokak elõtt ismeretlen, hogy a vállalat étkészleteit több más mellett a Herendi, a Zsolnay, a Hollóházi és az Alföldi porcelángyárak szállították. Az Alföldi porcelánokon található kék motívumok mintavilágát egykoron Hofi Géza neves humoristánk tervezte!

A rendszerváltás után a vállalat új neve MÁV Utasellátó és Idegenforgalmi Igazgatóság lett. Így lehetett, hogy az Utastourist üzleteiben az akkor kuriózumnak számító banánért, narancsért, téli szalámiért, kávéért, más finomságokért a vásárlók elsõként ezekben a boltokban fizethettek valutával. A MÁV Utasellátó Rt. 1988-ban ünnepelte 50. születésnapját. Ennek elõnye és hátránya akkor egyaránt megjelent. A privatizációval a legtöbb üzletágat külsõ társaságok/vállalkozók kezébe adták.
A cég stabil szakembergárdája tovább vihette a vendégszeretetérõl mindig híres vállalati filozófiát, mások magánszemélyként üzemeltették a klasszikus utasellátást. A piaci versenyben 2003-tól – immár a MÁV-START Zrt. égisze alatt – fogott új kezdeményezésekbe. Nosztalgiavonatokat indítottak, újabb célállomásokat jelöltek ki a történelmi hagyományok mentén Nyugat-Európába, és a magyarok lakta határon kívüli településekre, a Vajdaságba, Erdélybe vagy a Felvidékre.
Budapesttõl Záhonyig

Vasutasberkekben úgy tartják, a vasútvonal ma nem elválasztja, hanem összeköti a nyugati és a keleti határokat. Nem véletlen tehát a régió, ezen belül is a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék iránti figyelem. A két megye „kapuja” az országhatároknak. Ezt igazolja az Utasellátó Vállalat volt dolgozóinak hitvallása is. Nagyné Varga Erzsébet Hajdú–Szabolcs megyei területi igazgatóságának korábbi vezetõje úgy fogalmazott: „Egy nagy család voltunk.” A fénykorában 6600 dolgozót foglalkoztató országos nagyvállalatnál 1969-tõl dolgozott. Tõle tudható, akkoriban Debrecenben, Püspökladányban, Nyíregyházán és Záhonyban volt melegkonyhás üzem étteremmel. A régió más településein, mint például. Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, Biharkeresztesen összesen harminc büfé és ugyanennyi kiskereskedelmi pavilon várta az utazókat forró lángossal vagy a csokis utascsemegével.
Nagyné Varga Erzsébet volt területi vezetõ és Nehéz György, a gyûjtemény tulajdonosa | Fotó: Magánarchívum ©
Fémasztalra fémedényt…

Kaltenecker József 40 évet szolgált a vasútnál. A mesterszakács 29 (!) évet töltött/fõzött/sütött a vonaton. Mint kiderült, elõbb kézilányok segítették a munkáját, majd a félkész, elõkészített élelmiszerek „betörésével” magára maradt(?) a mozgó konyhában. Akkorra már megtanulta: „fémasztalra fémedényt nem szabad tenni”, mert az bizony csúszkál. (Bármennyire is ügyelnek rá, egy vészfékezés az egész napi menüt tönkreteheti.) Ezeket erõsíti meg Nehéz György, a MÁV-START Zrt. munkatársa, a kiállított gyûjtemény tulajdonosa, aki elmondta: megszállottként akarja az utókorra hagyni az utasellátás relikviáit.

És, hogy mit kínált még akkor Utasellátó Vállalat? Egy nem feltétlenül a profijához igazodó felkészítõ mentorálást és vendéglátó kultúrát a jövõ szakembereinek, akik azután évtizedek múltán is megszállottjai a szakmának. A vállalat területi igazgatóságán majd’ félszázadot eltöltött Konkoly Ferencné gazdasági vezetõ korát meghazudtoló módon lelkesedéssel beszélt az „Utasnál” eltöltött idõrõl. Szívesen emlegette fel a ’70-es, ’80-as éveket, amikor a két egykori „riválissal”, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó-ipari Vállalattal és az Alföldi Vendéglátóval „konkurálva” az a la carte étkezést „nyilvánossá” tették, élõzenés mulatságokat rendeztek az Utas debreceni éttermében vagy gasztronómiai fellegvárrá nõtték ki magukat.

A vendéglátás jövõjének letéteményesei is lettek. Az igazgatóság nagy hangsúlyt fordított az utánpótlásképzésre. Segítették munkatársaik továbbtanulását. Ennek köszönhetõ, hogy a MÁV-nál, a Volánnál, a pénzügyi szférában, az oktatásban, a vendéglátásban alig akadnak olyanok, akik ne az Utasnál kezdtek volna, a ranglétra minden lépcsõfokát végigjárva. Mesterszakácsok- és felszolgálók dolgoztak tanulófelelõsként, hogy a legelszántabb tanulók az országos versenyek után külföldön is bizonyíthassanak. Útmutatásaik alapján nõtt fel ugyanis több nemzedék, melynek tagjai vállalják, hogy továbbviszik az utazó vendégek színvonalas kiszolgálását.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!